Connect with us

Beharangozó

Az Eagles futójátéka meg tudja állítani Bradyt?

Az NFC papíron legegyértelműbb párosításával kezdődik meg a vasárnapi tripla-dinamit, és a két csapat idei összecsapásából is azt szűrhettük le, hogy a címvédő bőven jobb, hiszen Bradyék (a végeredmény ellenére) nagyon simán húzták be azt a találkozót. Azóta viszont sok minden változott a két csapat háza táján, és ezek leginkább a mérleg eaglesös oldalára helyeztek súlyokat. 

A 28-22-es hatodik fordulós mérkőzésen a Buccaneers nagyon gyorsan elhúzott, Brady levezényelt három drive-ot, ahol mint kés a vajon mentek át, aztán a biztos vezetés tudatában kiengedtek, de amikor meg nagyon kellett, a meccs végén ismét végigmentek és az Eagles red zone-jában kitérdelték a meccset. A túloldalon az Eagles annyira tartott a Buccaneers futás elleni védelmétől, hogy az egész első félidőben egyetlen egy futást próbált csak meg, aztán a második 30 percben már elkezdtek erre is építeni, de igazából akkor már vége volt a meccsnek.

Azóta eltelt három hónap, az Eagles eléggé más csapat lett (főleg offense oldalon), a Buccaneersnél meg több a sérült, így pedig játék képében akár szorosabb mérkőzésre is lehet kilátás, mint akkor. Hogy ez elég lehet-e egy upsethez, az már egy másik kérdés.

Menni fog a Eagles futójátéka?

Az első egymás ellenin tehát annyira félt az Eagles a Buccaneers futás elleni védelmétől, hogy még csak meg sem próbált futni az első félidőben. Persze akkor még amúgy is főleg a passzokra épített a Philly, ami érthetetlen is volt, de azóta átálltak egy futásközpontú támadásra, ami sokkal jobban fekszik ennek a keretnek. Az egész évet nézve az Eagles a támadófal fizikális fölényét és a futkározós irányítóját kihasználva a harmadik legjobb futócsapat volt a ligában EPA és DVOA alapján is.

De mi a helyzet a Buccaneersszel? Tavaly és tavalyelőtt is a legjobb futás elleni védelemmel rendelkeztek, Todd Bowles védőkoordinátor filozófiája volt, hogy mindenáron meg akarja állítani a futást, hogy az ellenfél egydimenziósabb és ezáltal kiszámíthatóbb és könnyebben levédekezhető legyen. És ez működött is. Épp ezért félt az év elején mindenki a Bucstól. Azonban az idei futás elleni védelem már közel sem annyira félelmetes.

A szezon elején még csak-csak, hiszen akkor DVOA alapján az 5. legjobb volt az egység, azonban a szezon második felében ez visszaesett a 21. (!!) helyre. Futásonkénti átlagban a 14. helyen zártak, kontakt előtti futott yardokban pedig csak a 20.-on, tehát vannak itt bajok bőven.

Hogy miért? Egyrészt mert a szezon végén kiesett a linebacker Lavonte David, a védelem esze és motorja. Az utóbbi két meccsen Shaq Barrett sem volt bevethető, ezeken pedig 150 yardot engedtek a Jetsnek és 110-et a Panthersnek. Barrett és David ugyan visszatér, de várhatóan közel sem 100 százalékosan, így még maradhatnak problémák. Devin White ugyanis a nagy hájpja ellenére nem egy konzisztens jó linebacker, David nélkül meg teljesen el szokott veszni. Ugyan nagyon atletikus, gyors, de túl agresszív, így gyakran elhagyja a felelősségét és futás ellen kifejezetten gyenge játékos (a PFF-nél csak két LB kapott nála rosszabb értékelést). Ez pedig nagy baj az Eagles ellen, hiszen a Sasok szeretik támadni a linebackereket, mert több futót tesznek a backfieldre, több tight endet tesznek a pályára, opciós játékokat játszanak, RPO-kat futtatnak.

Persze a védőfal közepe Vita Veával és Ndamukong Suh-val azért nem épp egy átjáróház (a Vea vs. Kelce párharc külön csemege lesz két elit játékos közt, akik közt 30 kiló a súlykülönbség), de ha sikerül a második szintre jutni, akkor sok gondot okozhat az Eagles a földön. Ezt kell elérni Jalen Hurts lábainak bevonásával is, aminek nagy szerepe volt a jó futójáték összerakásában. Most is fókuszba kell helyezni, mert a Bucs a negyedik legtöbb yardot engedi a földön irányítóknak, Hurts pedig Lamar mögött a második legtöbbet szerezte idén. Az opciós játékokkal zavarba lehet hozni a Barrett, JPP, Tryon-Shoyinka triót a fal szélén (főleg ha előbbi kettő még nem 100 százalékos), így szét lehet húzni a falat és ezáltal nagyobb tér nyílhat a futók előtt. Nyilván a belső támadófal mellett fontos szerepe lesz a kiváló, All-Pro közeli tackle-párosnak, Jordan Mailatának és Lane Johnsonnak is.

Meglepő lenne, ha az Eagles nem a futójátékával próbálna haladni támadóoldalon, hiszen ez az identitása és igazából ezzel lehet egyedül sikeres. Ugyan a Buccaneers secondary nem feltétlen világverő, de a Sasok erősségei sem a levegőben vannak. Dallas Goedertet és DeVonta Smith-t lehet etetni labdákkal, és ha passzolni kényszerül Hurts, akkor kell is, sőt ezzel a két skill playerrel haladhat is az Eagles, de nyilvánvalóan nem ez lesz a fókusza a támadásoknak. Főleg hogy ilyenkor a támadófal is sebezhetőbb, például a Barrett-Mailata párharcban itt már hátrányban lenne az ausztrál LT, míg futásblokkolásnál előnyben.

Úgy gondolom, hogy működhet az Eagles futójátéka és az lehet a legjobb taktika, ha jó hosszú, időt pörgető drive-okat tud vezetni a Philly. Általában nem vagyok ennek a taktikának a híve, mert ez csak akkor ér bármit is, ha pontokat sikerül belőlük szerezni, és leginkább TD-ket, de ha kevesebb a drive a meccsen, akkor szorosabban lehet tartani a végjátékig a találkozót és ott hátha jól pattan a labda, hátha jól jön ki a csapat a negyedik kísérletekből és akkor hátha összejöhet egy meglepetés.

Na de hogyan állítja meg az Eagles védelem Bradyt?

Na ez egy nagyon jó kérdés, és a válaszom tendál a “sehogy” felé. Az Eagles már legalább fél szezonja nem találkozott jó irányítóval (téttel bíró meccsen), és amikor igen, akkor meg nagyon gyenge volt. Jimmy Kempski szedte össze a statisztikákat ehhez:

Ellenfél irányítóPasszpontosságYardok (YPA)TD-INTPasser rating
Week 3: Dak Prescott, Cowboys21/26 (80.8%)238 (9.2)3-0143.3
Week 4: Patrick Mahomes, Chiefs24/30 (80.0%)278 (9.3)5-1131.0
Week 6: Tom Brady, Buccaneers34/42 (81.0%)297 (7.1)2-1102.1
Week 7: Derek Carr, Raiders31/34 (91.2%)323 (9.5)2-1113.6
Week 9: Justin Herbert, Chargers32/38 (84.2%)356 (9.4)2-0123.2

Ez nem néz ki valami jól, és ugyan Brady volt talán a leggyengébb közülük számszakilag, de az első félidőben tényleg úgy ment végig a pályán, mint kés a vajon, utána pedig kiengedhetett egy kicsit, mert zsebben volt a W. Szóval a jó irányítók szétszedik ezt a védelmet. Hogy miért?

Mert Jonathan Gannon alapvetően egy elég egyszerű, biztonsági, egyáltalán nem agresszív védelmet tesz fel a pályára. Oké, tegyük hozzá hogy az év eleje óta javult kicsit a helyzet, egy kicsit agresszívebb lett, de összességében ez továbbra is egy soft zone, spot drop Cover 2 védelem, azaz két mély safety hátul, négyen mennek az irányítóra, a maradék öt védő pedig elosztja az underneath zónákat a pálya széltében. Egy adott helyre mennek hátra zónázni, nem vesznek át igazán embert (mint a zone match védekezésnél), hanem maradnak a helyükön.

Ami azért veszélyes egy tapasztalt és nem mellesleg jó irányító ellen (amilyen azt hiszem Brady is), mert nagyon könnyű célpontokat kínál, NFL-szinten nagy lyukak vannak a védők közt, ráadásul nagyjából tudni is, hogy merre. Így nem meglepő, hogy a zónák szétszedésének királya, a GOAT könnyedén tud menetelni egy ilyen defense ellen. Egyszerűen nem lehet egy ilyen védelmet hatékonyan futtatni egy Brady-szintű irányító ellen, ő álmából felkeltve is megtalálja a réseket a pajzson.

Ha esetleg sikerülne valahogy folyamatos nyomást helyezni rá, akkor azt mondom talán, de erre sincs sok esély. Az Eagles védőfala 31. sackekben, ellenben érdekes módon 4. nyomásgyakorlásokban. Ez annyit jelent, hogy ugyan a DL tök jól dolgozik, de mivel a back7 alapvetően is gyenge, és még egy könnyen kijátszható sémát is futtat, így Coxék nem érnek oda az irányítóra, aki hamar el tudja engedni a labdát a kezéből és meg tudja találni a zónahatárokon az embereit.

Ha nem lenne elég, hogy Brady hamar szabadul a labdától, még ott van az is, hogy nagyon jó előtte a támadófala. A szélről nem igazán fog odaérni senki az időhiány és a két jó OT miatt, így középre kell hagyatkozni, ami alapvetően Marpettel és Jensennel szintén erős, viszont van egy gyenge pont a jobb oldali guard Alex Cappa személyében. Vele szemben lehet esélye Fletcher Coxnak, volt is a két csapat egymás elleni meccsén, de ez egyszerűen kevés – hacsak nem sikerül valahogy két game changing játékot megcsinálni (fumble vagy labdába beleütés és interception).

Elméletben az Eagles malmára hajthatja a vizet, hogy közel sem teljes a Buccaneers skill állománya, hiszen Chris Godwin sérült, Antonio Brown meg lelépett/kirúgták. De így sem gondolom, hogy nagy hátrányt szenvedne ezen a meccsen a Bucs. Itt amúgy is nagyobb hangsúly lehet Gronkowskin és az aktivált Gio Bernardon a pálya közepén rövidebb játékokkal, aztán néha mehet egy-egy bomba Evans vagy valamelyik fiatal felé, ha épp a védelem mögé tudtak kerülni. Ez ritkán lesz szerintem, de a tight endek (mert Gronk mellett Brate is hasznos lehet) és a futók sok labdát kaphatnak egy ilyen stílusú védelemmel szemben, főleg hogy a linebackerek elég gyengék Philadelphiában.

Várhatóan sok lesz a play action is, már a 6. fordulóban is a szezon legtöbbjét használta a Buccaneers (10/12, 116 yard, 2 TD lett Brady mérlege, azt hiszem ez nem rossz). A Mike Evans vs. Darius Slay matchup számít érdekesnek WR-CB vonatkozásban, ugyanis legutóbb nem termett sok babér a sztárelkapónak, három targetből csak két elkapás született 27 yardért, de most a hiányzók fényében várhatóan több feladat hárulhat rá – kérdés Slay hogy bírja, mert azért az igazán fizikális WR-ekkel volt már, hogy meggyűlt a baja.

Mi lesz tehát a mérkőzésen?

Az időjárás-jelentés szerint eső és szél várható, ami akár kedvezhet is az Eaglesnek, hiszen a földön így könnyebb haladni, a levegőben pedig nehezebb. Azonban ez csak addig a pillanatig előny, amíg nem kerül hátrányba a Philly, ugyanis ha ez megtörténik, akkor már nekik okoz nagyobb problémát, hiszen a levegőben kellene haladni, és Hurts sokkal gyengébb ebben Bradynél, így a másodéves irányítónak jelentenek majd nagyobb hátrány a körülmények.

A Buccaneers az időjárási körülmények és a WR-ek hiányában is könnyedén fog tudni haladni, ami azt jelenti, hogy a Sasoknak közel tökéletesnek kell lenniük támadóoldalon. Ugyan nem vagyok annak a taktikának a híve, hogy egy top irányító ellen az a jó stratégia, hogy lent kell tartani a pályáról, most mégis ezt tudom javasolni az underdogoknak. Ezzel ugyanis limitálják a drive-okat és ha ők is pontokat tudnak feltenni, neadjisten egyszer-kétszer meg is állítják Bradyéket, akkor nem tud elhúzni a Bucs, szoros lehet a végjáték, és ott lehet reménykedni a labda szerencsés pattanásában vagy hogy összejönnek a negyedik kísérletek. Persze kérdés, hogy tudja-e, akarja-e ezt a taktikát alkalmazni az Eagles, de így nyerhetne értelmet a címben feltett kérdés.

Talán érdemes azt is megjegyezni a hivatalos tippjeink előtt, hogy az Eagles idén nem vert meg a Saintsen kívül pozitív mérleggel végző csapatot. Ráadásul ha Lavonte David top formájában játszana sérülése után, akkor az egész felrajzolt taktika sokkal kevésbé működne.

Mindenesetre egy kivétellel mindannyian a Buccaneers sikerét várjuk a fent taglaltak fényében. Az Eaglesben benne lehet, hogy szorosan tartja a mérkőzést, de a győzelemhez azért már nagy adag szerencse is kellene.

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!