Connect with us

Beharangozó

Kiszámíthatatlan csapatok hétfő esti wild card meccse – Cardinals@Rams

A történelem első hétfő esti wild card meccsét rendezik ma, a Rams és a Cardinals pedig a szezon során harmadszor méri össze tudását, és mivel megosztották a győzelmeket egymás közt, most eldől, ki a jobb! 

Tegyük hozzá, hogy a Rams az utóbbi öt évben uralja ezt a párharcot, hiszen az idei volt a Cardinals első győzelme 10 próbálkozásból. Ezen felül a jelenlegi forma is a hazaiak mellett szól, mivel míg a Rams az utóbbi öt meccséből négyet behúzott (még ha nem is feltétlen meggyőzően, háromszor is legalább két eladott labdát regisztrálva), addig a Cardinals az utóbbi ötből csak egyet nyert meg. A vendégek mellett szólhat, hogy furcsa módon idegenben és underdogként is jobban megy nekik, hiszen Arizonától távol egy touchdownnal többet átlagolnak (29,7 vs 22,8 pont), emellett esélytelenebb csapatként hatból hatszor nemhogy a spreaden belül maradtak, de meg is nyerték az összes ilyen találkozójukat.

Összességében két nagyon kiszámíthatatlan, volatilis csapatról van szó, így nagyon nehéz jósolni, kinek jön ki éppen jobban a lépés.

Kihasználja a Cardinals a heti két Stafford-hibát?

Matt Stafford megítélésének nagyon fontos ez a meccs. Ha kikap, mindenki mondhatja, hogy nem tud a rájátszásban nyerni, és ez nem csak a Lions miatt volt eddig, hanem egy topcsapattal sem megy. Ha nyer, akkor kicsit elhallgattathatja ezt, ha pedig esetleg Super Bowlig menetel, akkor jöhet a narratíva, hogy a Lions a hibás mindenért, Stafford a király, a Rams pedig zseni, hogy cserélt érte. Szóval Stafford hagyatéka miatt kritikus lesz ez a hónap.

A Rams QB-ja egyébként összességében tök jól játszik idén, de szinte minden meccsen előjön két-három érthetetlen hülye passz, amikor bedobja két-három védő közé, miközben egy másik elkapója tök üresen van a first down vonalnál. Ezekkel együtt viszont EPA, PFF értékelés és mindenféle hasonló statisztika alapján ugyanolyan jól játszik, mint Goff a legjobb idényében. Szóval örülünk, Vincent?

Via Ben Baldwin

A Cardinals passz elleni védekezése durván visszaesett az év végére, hiszen míg a szezon első felében a 2. legjobb volt DVOA alapján, addig a második felében mindössze 28., tehát az 5. legrosszabb. Vannak sérültek a CB-sorban, ez pedig nagy problémát jelent, főleg hogy elsősorban emberezést használ Vance Joseph védőkoordinátor. Az biztos, hogy nagy kihívás előtt áll a secondary Cooper Kuppék ellen és itt egyértelmű hátrányban vannak a vendégek. Viszont ha ki tudják használni Stafford meccsenkénti 2-3 hülyeségét, akkor lehet esélye a Cardinalsnak – ha elejtik ezeket a turnovert érő játékokat, akkor viszont nem igazán.

Nem mindegy, mekkora nyomás lesz Staffordon a meccsen, de a Rams a PFF szerint a 2. legjobban passzblokkoló csapat volt az alapszakaszban. Tegyük viszont hozzá, hogy múlt héten a legrosszabb meccsét hozta a támadófal, a 49ers szétszedte az egységet és Andrew Whitworth is úgy nézett ki, mint aki tényleg 40 éves. Jó kis matchupja lesz Chandler Jonesszal, azonban szerintem a Cardinals pass rush csak akkor tud majd valamilyen szinten is hatékony lenni, ha JJ Watt úgy tér vissza, hogy még jó formában is van.

Persze könnyen lehet, hogy McVay el akarja kerülni, hogy Stafford rontsa el a meccset és inkább futásokkal tervez, legalábbis első kísérletekre – így tett már az utóbbi hetekben is. A főedző szeretné, ha tudna futni a csapata, mert kellhet ez a rájátszásban, de nem igazán megy egyelőre, és a két egymás ellenin elég jól megfogta ellenfelét a földön a Cardinals. Ez egy érdekes matchup lesz egyébként, már csak az Arizona védekezési stílusából adódóan is.

Vance Joseph ugyanis olyan filozófiával küldi fel a fiait a pályára korai downokon, hogy kifejezetten agresszívak legyenek, és sok blitzet is küld. Elég boom or bust taktika, hiszen ha bejön, akkor nagyot nyer a védelem és negatív yardos játékkal egyből nagy hátrányba küldi a támadókat, viszont ha nem jön be, akkor könnyen lehet ellenük nagy játékokat csinálni. Joseph úgy gondolja, hogy az engedett yardok nem számítanak annyira, mert a liga támadócsapatai ezt amúgy is megoldják viszonylag könnyen, de ha összejön egy negatív játék, akkor nyert ügyük van az adott drive-ban.

És itt van óriási szerepe a visszatérő JJ Wattnak. Az egy dolog, hogy vele és nélküle ég és föld a védelem hatékonysága, de ebben a konkrét matchupban különösen fontos az ő szerepe. Watt ugyanis nagyon hatékonyan tud berobbanni a backfieldre és megcsinálni a negatív yardos szerelést. A Cardinals vele top10-ben volt stuff rate-ben (futások, amik nem lépik át a line of scimmage-et), ellenben 31. volt a csapat futásonként engedett yardátlagban. Ahogy mondtam, boom or bust. De az engedett first downok nem zavarják a Cardinalst, ha ezzel megnyílik a lehetőség pár megállított drive-ra. Ugyanis ha 1-2. kísérletre sikerül negatív yardos játékot csinálni, akkor jöhet a harmadik és hosszú, amikor Joseph hozhatja az “őrült” sémáit, amivel összezavarja az ellenfeleket és leparancsolja őket a pályáról.

A futójáték szerintem döntő lehet ezen a meccsen, még ha nem is feltétlen kellene és el lehetne ezt kerülni. A Rams a levegőben szerintem egyértelmű fölényben van a meccs 90 százalékában (a maradék meg az, amikor Stafford hülyeséget csinál), ellenben a földön nincs, itt vannak jobb esélyei a Cardinalsnak. Csakhogy McVay jó eséllyel próbálkozik majd futásokkal első kísérletre, ezzel pedig hátrányba is sodorhatja csapatát és épp az ellenkezőjét érheti el adott esetben, mint szeretné. Nem segíteni fogja Staffordot, hanem hátráltatni, ha harmadik és hosszúkra kerül sor.

Van Kyler magic Hopkins nélkül is?

DeAndre Hopkins a liga egyik legjobb elkapója, így nem túl meglepő, hogy nagyon hiányzik a Cardinalsnak. Nézzük csak a különbséget Kyler Murray statisztikáiban vele és nélküle a pályán:

  • Vele: 72,1%-os pontosság, 8,8 YPA
  • Nélküle: 65,2%-os pontosság, 6,6 YPA

És persze nem egyes egyedül Hopkins miatt volt ez a visszaesés, tavaly is láttuk, hogy az év második felére Kingsburynek nem sikerült megújulnia, és ez idén is így lett. Mindenesetre óriási a különbség, és Hopkins nélkül eléggé dink and dunk lett ez a támadósor. Ami egyébként furcsa módon a Rams ellen nem feltétlen egy rossz dolog, hiszen a Los Angeles-i védelem épp a mély labdák elvételét tűzi ki célul. Csak hát ahhoz jóval konzisztensebbnek kellene lennie az offense-nek, hogy ez a gyakorlatban is sikeres tudjon lenni, és ezt nem igazán láttuk a Cardinalstól.

Többek közt azért ennyire volatilis a támadósor, mert első kísérletekre a néhai shot playek kivételével mindig gyors, rövid passzokat látunk, nem próbálkoznak középtávoli játékokkal, így sokszor szorulnak harmadik kísérletre, ami pedig sokkal kiszámíthatatlanabb eredményeket vonz magával. Van olyan nap, amikor tök jól mennek és akkor hasít a támadósor, de van amikor jóval alacsonyabb arányban sikerülnek ezek, és akkor meg szenvedést látunk rajtuk.

Hopkins nélkül igazából két dologra hagyatkozhat a Cardinals. Az egyik Zach Ertz, aki a sztárelkapó hiányában a legkedveltebb célpontja lett Murray-nek (24%-os target share), ráadásul a Rams linebacker-sora elég gyenge, a safetyktől pedig kiesett Jordan Fuller és Taylor Rapp, a két éve visszavonult Eric Weddle-től meg nem várnék sokat még egy nem túl gyors Ertz ellen sem (hogy egy Kylert hogyan próbálna megállítani nyílt terepen, abba meg bele se merek gondolni).

A másik pedig a futójáték. Legalábbis amennyiben Conner és Edmonds is tudja vállalni a játékot, ugyanis ketten együtt alkotnak egy igazán dinamikus duót (Edmonds biztosan ott lesz a pályán, Conner még kérdéses). A Cardinals szereti széthúzni a pályát, feltenni akár 4 elkapót is a pályára (10 personnel) vagy épp kiküldeni Ertzöt a szélre. Ez pedig könnyű boxokat eredményez, főleg egy Rams féle két mély safetyvel operáló csapat ellen, így pedig lehet futni. Ezt jól is teszi az arizonai csapat, hiszen 5,9 yardot átlagol így. Ez a széthúzós, pálya közepét megnyitós taktika a sebesebb léptű Edmondsnak különösen jól tud jönni, de igazából Conner is kellene ide, mivel ha mindketten bevethetők, akkor jóval sokoldalúbb a futójátéka a csapatnak.

A futások erőltetése nem rossz taktika annak fényében, hogy a passzjáték mennyire volatilis a csapatnál, ráadásul a Rams az utóbbi öt meccséből négyszer is 4 yardos átlag felett engedett a földön. Tegyük persze hozzá, hogy ahhoz képest, hogy milyen arányban állnak fel két mély safetyvel és ezáltal könnyű boxokkal, elég jól ment nekik a védekezés futások ellen a szezon egészét nézve.

A falak csatájára pillantva óriási segítség a Cardinalsnak, hogy Rodney Hudson bevethető, hiszen a veterán center továbbra is elit szinten teljesít és nagy szerepe van a protekciók megállapításában (ráadásul a snapeket is a helyére adja). Mellette azonban vannak problémák, Max Garcia és Justin Pugh sem életbiztosítás guard poszton. Ráadásul a rendszer miatt a támadófalemberek közti területek nagyobbak, mint bármelyik másik csapatnál, ez pedig egy Aaron Donald ellen nagy problémákat jelenthet, hiszen a liga legjobb védőjátékosa a legutóbbi egymás elleni meccsen egészen hihetetlen 14 nyomást generált, egymaga elpusztítva a Cardinals támadójátékát.

Mi lesz tehát a mérkőzésen?

Nem szeretek ilyen közhelyeket puffogtatni, mert minden meccsre ráhúzható, hogy az fog nyerni, akinek jobban kijön a lépés, de úgy gondolom, hogy ez itt hatványozottan állja meg a helyét. Mindkét csapat nagyon kiszámíthatatlan, hullámzó, volatilis, össze-vissza vannak a játékai, meccsei, így extrém nehéz erre a mérkőzésre jósolni. A Rams van jobb formában és ami fontosabb, szerintem a Los Angeles megbízhatóbb is, a padlójuk magasabban van. De ha a Cardinalsból kijön a legjobb játéka, akkor nyerni fog.

Az Arizona igazából egy Kyler magic-kel nyerhet, és/vagy azzal, ha Stafford napi 1-2-3 hülyeségét maximálisan ki tudja használni. De nézhetjük úgy is, hogy amelyik hullámzó irányító több extra dobást és kevesebb turnovert érő játékot mutat be, az játszhat jövő héten is – mindkettő képes mindkettőre, ráadásul elég gyakran is.

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!