Connect with us

Összefoglaló

Tét nélkül is van foci, néha még szép is

Volt néhány tét nélküli mérkőzés is vasárnap, ahol leginkább azok szórakozhattak, akik az NFC North mérkőzéseit választották. 

Green Bay Packers @ Detroit Lions 30 – 37

A tét nélküli találkozóktól nem várunk sokat, csak hogy szórakoztatóak legyenek. Ennek pedig tökéletesen eleget tett ez az összecsapás. A Packers bár már bebiztosította az első kiemelését, nem ültette a padra a kezdő sorát, legalábbis nem az elejétől kezdve. A csapatba ráadásul visszatért David Bakhtiari, aki bő egy év után léphetett újra pályára és az újonc center John Myers is először játszhatott a 6. hét óta.

A kezdő sorral nem is kezdte rosszul a meccset a Packers. A nyitódrive-ból rögtön TD-t értek el, ami mellé még egyet szereztek az első félidőben. Mindkét esetben Allen Lazarddal játszott össze Rodgers, aki végül 75 yarddal fejezte be a meccset és ezzel a nem mindennapi pontszerzéssel.

A félidőig egy kihagyott extra pont miatt tehát 13 pontot szerzett a Packers, azonban már ekkor is hátrányban voltak köszönhetően a feltüzelt állapotban játszó Lionsnek. A Detroit 4 labdabirtoklásából 17 pontot szerzett és az egyetlen kivétel is egy fake punt utáni turnover on downs volt, ahol a punter passzát nem sikerült elkapnia a társaknak. A trükkös játékokból azonban nem fogytak ki. Tom Kennedy, egy idén 38 yardot szerző elkapó passzolt Kalif Raymondnak, aki 75 yardon át vágtatott a célterületig.

A második félidő már más képet hozott. A Packers leültette a kezdőit, a Lions pedig továbbra is szeretett volna egy szép estét adni a szezonzárón a szurkolóiknak. Került egy kis porszem a gépezetükbe, mert az első három labdabirtoklásukból kétszer is azonnal parancsolta le őket a védelem a pályáról, de egy Packers fumble után kapott kedvező field pozíciót pontokra tudtak váltani egy újabb látványos játék után.

Jarred Goffék pedig a meccs végén az ébredő Packers ellen is élesek tudtak maradni. 13 pontot szereztek az utolsó 3 labdabirtoklásukból és kétszer is leszedték Jordan Love passzát a levegőből. A Lions oldalán Goff jó játéka (283 yard, 2 TD) mellett Amon-Ra St. Brownt kell kiemelni, akinek 109 yard jött össze egy TD-vel. Egyértelműen első számú elkapóvá nőtte ki magát hiába indul a slotból elsősorban.

A Packers cseresora ugyan nem játszott rosszul a meccs végén, Love nem tudott két lehetőségből bizonyítani a kételkedőknek. Egy screenből szerzett egy 60 yardos TD-t és egy szép drive-ban sikerült pár pontos passzal haladnia az offense-nek, de nem volt igazán meggyőző és a csapat is elsősorban a futójátékának köszönhetően tudott haladni a második félidőben. A Packers oldalán egy rekordnak lehetett örülni, hiszen Davante Adams 1,553 yardot kapott el a szezonban, ami új Packers csúcs. A Lions előtt ott volt a lehetőség a Jaguars győzelmével, hogy megszerezzék az 1/1-es cetlit, de kulcshiányzók ellenére (Hockenson mellett az újonc Sewell sem játszott) nagyon meggyőző meccset játszottak.

(alatriste)

Chicago Bears @ Minnesota Vikings 17 – 31

Év végén egy tét nélküli találkozón úgy döntöttek a támadósorok, hogy mindketten csak 1-1 félidőt fognak focizni. Az első játékrészt a Bears vállalta magára, akik bár nem puntoltak a nagyszünetig, mégis mindössze, csak 14 pontot értek el.

Köszönhető ez annak, hogy két field goal drive és egy sikeres kétpontossal egybekötött touchdown mellett a maradék két labdabirtoklásuk egyaránt 1-1 sikertelen 4.downos kísérlettel fejeződött be. Nem is akárhogy. Az egész meccsen az életéért menekülő Andy Daltont mindkét alkalommal sackelni tudta a Vikings védelme, név szerint D.J. Wonnum negyedik kísérletekre. A Bears tehát megtette amit vállaltak, 5 egész pofás drive-ot vezettek és 14 pontot szereztek az első játékrészben, míg a Vikings négy punt után (amiből három is 3&out volt, az utolsót meg a Bears 41-eséről rúgatta el Zimmer) a félidő legvégén szerezte meg első pontjait egy field goal révén. 14-3, jöhetett a csere. A fordulás után egyből másként festett a Minnesota offense, és az egész meccsen több nagy játékot is megoldó, végül 103 yardig jutó Ihmir Smith-Marsette szerezte a hazaiak első touchdownját.

A Bears támadósor pulzált még a 3. negyed elején az első félidő jó játékának köszönhetően és próbáltak újabb pontokat szerezni. Az első nekirugaszkodásukból azonban jött a meccsen immár a harmadik sack 4.downra. Az az Anthony Barr ért ezúttal oda, aki végül ugyancsak két sackkel fejezte be a meccset mint Wonnum. A következő drive-ból még egy mezőnygólra futotta az offense-től, de ezzel ki is lőtték az utolsó puskaporukat. Pedig jól haladt a Chicago. Dalton 325 yardot passzolt, amiből Darnell Mooney egymaga gyűjtött be 126-ot. A mérkőzés hátralévő részén azonban már a Vikings dominált. Előbb Justin Jefferson (107 yard, TD), majd KJ Osborn touchdownjával növelték az előnyüket. Ekkor azonban még csak 7 pont volt a Minnesota előnye, a végső döfést a védelem vitte be. Patrick Peterson 66 yardos pick-sixe után ugyanis már behozhatatlan előnye volt a Vikingsnak, amit még megfejeltek azzal, hogy a következő drive-ban is lehúzták Andy Dalton passzát.

Bár pontok szerint teljesen megosztották egymás között a félidőt a csapatok, más volt a két támadósor koncepciója. Míg a Bears 24 first downt szerzett a meccsen és lassan haladt előre, addig a Vikings 31 szerezett pontjához elég volt mindössze 11 első kísérlet a nagy játékok révén. Yardokban nem volt nagy különbség a csapatok között (356 vs. 331) és mindkét támadósor alapvetően elvesztette a védőfalakkal szembeni csatát, így 10 sacket és megannyi QB hitet láthattunk. A különbséget végül az jelentette, hogy a Bears 6 negyedik kísérletnek ment neki, azonban ezekből egy first down mellett érkezett három sack, egy interception és egy további sikertelen próbálkozás.

(alatriste)

Cincinnati Bengals @ Cleveland Browns 16-21

Minimális tétje volt ennek a találkozónak, Zac Taylor már a hét közepén bejelentette, hogy Burrow nem fog játszani, ráadásul egy kisebb (nagyobb?) Covid-para is kialakult a csapatnál, így eléggé foghíjas kerettel állt fel a Bengals. A Brownsnál sem volt pályán Mayfield, ők már csak a presztízsért játszottak, és hogy idén mindkét meccsen verjék az ohiói riválist.

A végeredmény ugyan szoros mérkőzést sugall, de valójában végig kontrollálta a találkozót a Browns, mindkét irányító gyengén játszott és a Bengals csak a védelmének köszönheti, hogy 5 pont lett a különbség. Brandon Allen épphogy 50% felett zárt (15/29, 136 yard, 1 TD), és a touchdownját is csak a garbage time-ban sikerült megdobni, mondjuk ilyen elkapósorral nem is csoda. Ja’Marr Chase 2 elkapás, 26 yard, és a franchise rekord megdöntése (1455 yard) után leült a padra, utána Trent Taylor, Mitchell Wilcox, Trenton Irvin, és a cserefutó Chris Evans voltak Allen célpontjai. Nem egy veretes névsor, na.

Mindent elmond az első félidőről, hogy 3 first downt és 65 yardot sikerült összeszedni a támadósornak, a védelem viszont két labdát is szerzett, amiből 64 yardot hordtak vissza. Az egyik ilyen labdaszerzés egy strip sack volt Case Keenumon, amit Trayvon Henderson vitt vissza 6 pontért. A második félidőben összesen három drive-ot vittek Allenék, és hiába szereztek 9 pontot (1 FG, 1 TD, 1 elrontott kétpontos), a Browns jól ölte az órát, és nem volt esélye a fordításra a Bengalsnak. A védelemből a veterán Mike Danielst lehet kiemelni, akit a héten hoztak fel a practice squadból, nagyon jól ölte a futást, valamint Wyatt Ray strip sackje is fontos pillanatban jött, amivel vissza tudtak jönni a meccsbe. A támadósorban a cserefutók egész jó napot fogtak ki, hiába játszottak folyamatosan hátrányban, Trayveon Williams és Chris Evans is derekasan helytállt, előbbi 9 futás, 38 yard, utóbbi 7 futás, 35 yard, 4 elkapás, 24 yard, 1 TD. Nem egetrengető, de nem is borzalmas.

A hazaiak támadósora egy fokkal volt hatékonyabb a Bengalsénál, Case Keenum 17/24, 176 yard, 2 TD, 1 INT, egy elvesztett fumble-lel zárt, cserébe a futásra ma is tudtak építeni, 205 yardot szereztek a földön. Ment a futás, úgyhogy ment a play action passzjáték is, az első TD-t egy ilyen játékból szerezte Jarvis Landry. Ő volt ma is az elsőszámú elkapó, 6 elkapásból 75 yardot szerzett, plusz a hatpontost. Mellette a többiek nem nagyon emelkedtek ki, maximum lefelé, Donovan People-Jones három elkapás mellett egy csúnya elejtett labdát és egy punt visszahordás során egy fumble-t hozott össze. A földön Nick Chubbnak ugyan voltak szép first downt érő futásai, valamint egy 35 yardos megiramodása, a show-t D’Ernest Johnson vitte el, aki 133 scrimmage yarddal és 1 TD-vel zárt, a második félidőben volt egy drive-ja a Brownsnak, ahol egymás után kilencszer ő kapta a labdát, a 10. playben viszont Demetric Felton vitte be az end zone-ba. A védelemben a másodéves Jacob Phillips mindenhol ott volt, 9 szerelés, amiből 2 negatív yardos, 1 sack, és két leütött labda került a neve mellé, ezen kívül a két edge rusher, Garrett és Clowney is könnyen átért a hiányzókkal teli támadófalon (előbbi egy, utóbbi két sack).

Igazi előszezon színvonalú találkozó volt ez az utolsó héten, cserecsapatokkal és puntokkal, viszont mindkét csapatnak fontosabb volt már előre tekinteni, a Brownsnál a holtszezonra, a Bengalsnál pedig a Raiders elleni Wild Card párharcra.

(löfli)

Washington Football Team @ New York Giants 22-10

Teljesen tét nélküli találkozó és sajnos minden részletében olyan is lett (pedig lehet így is jót játszani, lásd a Lions és a Packers). A Washington hozta a kötelezőt és nagyjából azt csinálta, amit egész éven: Antonio Gibson futott a labdával (146 yard, egy TD), Taylor Heinicke megpróbálta eltalálni Terry McLaurint (ez olyan jól ment, hogy a 120 passzolt yardjából 93-at neki dobott), a védelem meg fogta a futást, és mivel Jake Fromm volt a Giants irányítója, így a passzjátékot is.

Összességében ez 7-10-es mérleg a WFT-től korrekt teljesítmény a körülményeket figyelembe véve, de egy jó QB nélkül ebben nincs több. Vízválasztó lehet a 2022-es szezon, mert azért Ron Rivera annyira nem meggyőző és egyelőre ez eléggé egy Vic Fangio 2.0-nak tűnik, csak egy gyengébb csoportban. Ami pedig a Giantst illeti: egyrészt erről a teljesítményről nincs mit beszélni, másrészt aki 3&9-re QB sneakkel próbálkozik (még ha Fromm is az irányító), az nem is érdemli meg (de azért jegyezzük meg, hogy Jake Fromm megszerezte karrierje első passzolt TD-jét). Csak remélni tudjuk, hogy minél előbb lesz egy normális GM-e és főedzője a csapatnak, mert ez tarthatatlan.

(renningan)

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!