Brian Flores menesztése óta kevés visszataszítóbb hely van most az NFL-ben Miaminál, így érthető módon nem is egy prémium HC-jelölt érkezett a betöltendő állásra – és ez rossz? A franchise kitűzte a célt, miszerint Tua Tagovailoával kell haladni tovább az úton – és ez jó?
Pár hónap alatt feje tetejére állt minden Miamiban. A semmiből érkezett Brian Flores menesztése, amely után kiborultak a csontvázak a szekrényből, és Houston, illetve Washington után Miami is tiltólistás hely lehet egy kiemelkedő játékos vagy edző számára. Miután per is indult a franchise ellen, ez már nem az a könnyen lesöpörhető kategória, és amennyiben a tulajdonosok megszavazzák, akkor Stephen Rossnak el kell adnia a Dolphinst a szándékos tankolási kísérlete miatt.
Nem ideális tehát a környezet egy új, kezdő vezetőedző számára, főleg úgy, hogy maga Ross az, aki köti az ebet a karóhoz Tagovailoa fejlesztése miatt, és ami eddig nem igazán jött össze. Ráadásul nem csak ő a hunyó ebben a történetben, hanem a general manager Chris Grier is, aki hamarabb élvezte a tulajdonos támogatását, mint az a Flores, aki konkrétan a szarból épített várat Miamiban. Érdekesek ezek a körülmények, így nem meglepő módon nem a prémium nevek közül sikerült leakasztani valakit, hanem a teljes szürkeségből jött az új vezetőedző.
Brian Flores beperli az NFL-t, a Giantset, a Dolphinst és a Broncost is
Összeáll végre az offense?
Az elmúlt évek arról szóltak Miamiban, hogy összerakjanak egy jól működő offense-t a frissen kiválasztott Tua Tagovailoa köré, de a kísérlet edzői fronton teljes kudarcot vallott. Három év alatt három különböző támadókoordinátora volt a csapatnak, tavaly ráadásul kettőt is kineveztek, hátha legalább egyikük használható, de így sem sikerült: DVOA mutatók alapján tavaly az offense a 24., EPA/play alapján pedig a 22. volt, a futójáték pedig egyenesen katasztrófa volt. Ezen az sem segített, hogy Tua sem állt mindig a csapat rendelkezésére sérülés miatt, de harmadik évére lassan felmerül a kérdés, hogy biztos az edzők a rosszak, és nem ő? Vélhetően ezt akarják kideríteni azzal, hogy Mike McDanielt nevezték ki a csapat új főedzőjének.
[ppp_patron_only level=”1500″ silent=”no”]
Az első kérdése az embereknek a hír hallatán az volt, hogy kit? Nem meglepő, hiszen egyáltalán nem volt felkapott név az elmúlt évek alatt, pedig Kyle Shanahannek köszönhetően 2011 óta jelen van az NFL körforgásában. A 49ers vezetőedzője ugyanis az összes állomáshelyére magával vitte McDanielt, majd tavaly Mike LaFleur távozását követően eljutott a támadókoordinátor szintig a megannyi pozíciós edzősködés és asszisztenskedés után. Ez manapság már egyenes út egy vezetőedzői álláshoz, mert bárki, akinek köze van McVay vagy Shanahan offense-éhez, azonnal szippantják be a csapatok, hogy a “saját” McVayük és Shanahanjük meglegyen, de valamiért eddig nem lett ennek eredménye sehol (Matt LaFleur inkább Mike Shanahan terméke, Zac Taylor pedig még mindig “meh”).
Ilyen agytrösztök árnyékában nehéz lemérni azt, hogy adott segédedző mennyit ad hozzá egy csapathoz. McDanielt kimondott kockának tartják, aki ténylegesen Shanahan jobb kezének és a legbefolyásosabb segítőjének bizonyult (én ezektől már a falat tudom kaparni, de ne legyünk ennyire pesszimisták). Amihez állítótag nagyon ért és amiben Shanahan a legjobban számított rá, az a futójáték – mivel a Dolphins ezen szegmense az utóbbi években a liga legrosszabbja volt összességében, máris jól hangzik ez a kinevezés – pláne, ha a 9ers futóegységére gondolunk.
Noha Tua nem egy Trey Lance, de vélhetően a rá tervezett játékokat viszontláthatjuk majd Miamiban is. Biztos vagyok benne, hogy jobban fog támaszkodni Tua mozgékonyságára, illetve az RPO játékok még a tavalyinál is többször és jobban lesznek használva, ami szintén az irányító stílusának és erényeinek kedvező lehet. Ehhez persze sok mindennek kell változnia a csapatban, mert a támadófal ebben kulcsfontosságú szerepet töltene be, de a jelenlegi felhozatal átlagon aluli játékosokból áll. Mivel összességében ez egy fiatal egység, és a 49ers is tudott csodákat tenni bukottnak gondolt játékosokkal, így a Dolphins fiataljai sem reménytelenek, de kelleni fog ide majd veterán erősítés is. Minden lehetősége megvan ahhoz, hogy kialakítsa délkelet 49ersét, hiszen megvan a maga Deebo Samuelje (Jaylen Waddle) és George Kittle-je (Mike Gesicki), megvan az irányítója a hatékony RPO játékokhoz, és megvan a költőpénze és drafttőkéje is ahhoz, hogy legkésőbb jövőre felhúzzon egy birodalmat Miamiban. Ám nem minden ilyen fenékig tejfel.
Kezdjük azzal, hogy elmondások alapján elképesztően sok órát ölt a futójátékok dizájnjának kitalálásába, de ez pozíciós edzőként erény, vezetőedzőként azonban már több dologért is kell felelni. Ha valamiben, akkor ebben hasonlíthat mesterére, aki vezetőedzőnek pocsék, mert szemmel láthatóan nem tud jó döntéseket hozni, és nem tud egy teljes szervezetet irányítani – hasonlót jósolok McDanielnek is. A másik, hogy bár Shanahan a szezon második felében adott neki playcaller feladatokat, korábban sosem kellett játékhívással foglalkoznia, márpedig Miamiban ő fogja ezt magára vállalni a támadások során. Ha pedig ránézünk, akkor tényleg az jut az eszünkbe, hogy kikapcsolta a Playstationt, és aztán lement edzést tartani – nem tudom mekkora tekintélye lesz a játékosok körében, pláne hogy a Flores-ügy gyaníthatóan megosztotta az öltözőt is, de lehet ebbe túl sokat látok bele.
Hogy néz ki a stáb?
Sokat lendíthet egy friss vezetőedzőn, ha jó szakemberekkel veszi magát körül, így nagyon megörültem, hogy a cikk megírása előtti éjszaka jött a hír, hogy teljes a szakmai stáb Miamiban, így ki tudjuk vesézni az egységekért felelős embereket, illetve a fontosabb személyeket.
Nem meglepő módon korábbi állomáshelyéről jött a legtöbb stábtag. Jon Embree lett az egyik asszisztense, akivel 2017 óta dolgozott együtt Kaliforniában, Chandler Hanley-vel, a csapat új QB edzőjével együtt járt a Yale-re, Wes Welker szintén a 49ers stábjából tette át a székhelyét Miamiba, ahol ugyanúgy az elkapók edzője lesz, Mike Person és Aldrick Robinson pedig játékosa volt San Franciscóban, most pedig segédedzők lesznek. Vannak még jól csengő kinevezések, a támadókoordinátor például Frank Smith lett, aki többek között Darren Waller felemelkedéséért felelt, tavaly pedig Austin Ekeler és Rashawn Slater egyéni teljesítményében vette ki a részét, a Dolphinsnál pedig Tua fejlesztése lesz a fő szerepe. A vezetői rutint pedig Darrell Bevell fogja biztosítani, aki volt már ideiglenes vezetőedző Detroitban és tavaly Jacksonville-ben is, itt pedig a passzjátékok sikerességéért fog felelni. A kardinális pont a támadófal edző, akinek talán a legtöbb dolga lesz, ő pedig a Boston College-ról érkezik Matt Applebaum személyében. Az ő terméke az elmúlt évekből az idén első körbe várt Zion Johnson, illetve a Falcons első körben kiválasztott belső támadófalembere, Chris Lindstrom is.
Ami nem tetszik, hogy Eric Studesville maradt a stábban, holott egyáltalán nem végez jó munkát. Ő volt tavaly a társkoordinátora a támadósornak, illetve 2018 óta foglalkozik a futókkal és a futójátékkal – ahogy láthattátok az EPA számegyenest, elég rosszul. Az ilyeneknél a belterjességre tudok gondolni, vagy hogy ő valakinek a valakije, akit nem lehet eltávolítani, az pedig sosem vezet jó útra, pláne, hogy asszisztens is lett belőle – lesz még ő ideiglenes vezetőedző Miamiban #bold.
Jól látható tehát az az irány és tudatosság, hogy szemmel láthatóan felismerték mik a gyengeségek, és arra igyekeztek fókuszálni az edzők terén is, kiemelt figyelmet szentelve a futójátékra és a támadófalra, nem beszélve Tua fejlesztéséről. Meglátjuk, hogy végül meddig tartanak ki a fiatal irányító mellett.
Most pedig ugorjunk a defense-re. Számomra nagyon érdekes, hogy Josh Boyer nem hagyta ott a kócerájt a Floresszel történtek után, hanem maradt a csapat védőkoordinátora. Ráadásul felröppentek olyan híresztelések, hogy a játékosok nagyon nem örülnek annak, hogy Boyer maradt az egység élén, mert nem szeretik a sémát, amit működtet. Mivel ő hívta a playeket a defense-nek, ezért ráfoghatjuk a folytonosságra ezt a döntést, csakhogy olyan pletykákat is hallani, hogy a szezon második felére Flores visszavette a playhívásokat, amikor is a Dolphins sorra hozta a győzelmeket, és a védelmük is összeállt. Ezek megint olyan dolgok, amik nem azt erősítik meg bennem, hogy ez a franchise jó kezekben van és minden rendben lesz. Boyer mellett két másik edző is visszatért az előző rezsimből, az LB-kért felelő Anthony Campanile mellett Austin Clark is maradt – utóbbi a relevánsabb, aki továbbra is a védőfalért fog felelni, amely játékosai nagyon szépen fejlődnek, így ez plusz pont.
A csapat a fentiek mellett kinevezte Patrick Surtain Sr.-t a defensive backek képzéséért – játékos és szurkoló szinten is örömteli, hogy korábbi szupersztárjuk visszatért a csapat kötelékébe, és biztos jó hatással lesz a fiatalokkal teletűzdelt secondaryre (és talán elindíthatja az eddig bustnak kinéző Noah Igbinoghene szekerét is egy jobb karrierút felé). A secondarynél maradva a Chiefstől érkezett segítség a passzjátékok levédekezésére Sam Madison személyében, aki sok kisebb nevű cornerbackből hozta ki a legtöbbet a Főnököknél, ami megint csak jó irányelv.
Összességében vannak itt ígéretes pozíciós edzők, akik jó mentorai lehetnek a játékosoknak, viszont a védelemért felelős ember személye újabb kételyeket vethet fel, főleg ha a játékosok lázadnak ellene. Boyernek sokkal inkább betudható a 0-7-es széria mint a 7-0-s a tavalyi szezonból, márpedig azt láthattuk, hogy az offense egymaga nem tud csodát tenni Miamiban, kellett mögé sokszor a védelem segítsége is, és ez most átalakulhat.
Összegzés
Az mindenképp tetszik, hogy a csapatnál látni az elkötelezettséget és a fejlődési szándékot is. Nem akarják a “drága” befektetéseiket veszni hagyni, inkább olyan edzőket hoznak nekik, akik segíthetnek kihozni belőlük a potenciált, amiért anno első körben választották ki őket. Papíron ez persze szép, de a valóságban nem vagyok biztos benne, hogy ez összejöhet. McDaniel hiába az amerikai futball Sheldon Coopere, nem látom egyelőre, hogy beállnak mögé a játékosai, és bár interjúkban tagadta (mi mást is csinálhatott volna), hogy Miamiban nincsenek red flagek, szemmel láthatóan mégis vannak, és ebbe könnyen belebukhat. Ráadásul az is elképzelhető, hogy azért esett pont rá a választás, mert a tulajdonosi köröknek volt szüksége egy kisebb befolyással bíró, kevésbé hangadó vezetőedzőre Flores után, aki csak csöndben teszi a dolgát és nem pofázik vissza.
Én túl szkeptikus vagyok, hogy ezt a történetet pozitívan értékeljem, de nagyon drukkolok, hogy ne így legyen, mert ez az offense ha összeáll minden, akkor nagyon látványos lehet, az pedig minden nézőnek jó. Értékelés: C
[/ppp_patron_only]
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások