Connect with us

Játékos Portré

A váratlan messiás – Geno Smith

Geno Smith a 2022-es idény egyik legnagyobb meglepetése, aki a semmiből objektíve top 3-as szinten teljesít ugyanabban a csapatban, ahol Russell Wilson szenvedett utolsó éveiben. Sokan már a Seahawks új franchise irányítóját látják benne, ami egyelőre erős túlzás, de a helyzete mindenképp biztató azok után, hogy 2015-ben szó szerint kiütötték az NFL kezdő irányítóinak köréből (az állkapcsa is beletört).

Becsületes nevén Eugene Cyril Smith III igazi sportoló családba született és nem volt kérdés, hogy ő is ezzel fog foglalkozni. Egy sikeres középiskolai karrier után négycsillagos tehetségként tartották számon, így bőven volt ajánlata a jobb futballprogramokból. Ő végül a West Virginia ajánlatát fogadta el, ahol freshmanként ugyan nem kapott sok szerepet, de másodévesként már övé volt a kezdő pozíció.

Ahhoz képest, hogy a prototípus méretei (191 centi, 100 kiló) mellé kiváló atletikusság is társult, nem igazán volt domináns. A 2763 passzolt yard és 24 TD (hét INT mellett) ugyan nem lenne rossz, de a 217 futott yard 106 próbálkozásból kifejezetten csalódást keltő volt. Ez utóbbin a későbbiekben sem tudott javítani, volt olyan idénye, amikor -33 yardot gyűjtött a földön, viszont a passzjátéka rendben volt, pláne azok után, hogy Dana Holgorsen lett a csapat főedzője 2011-ben.

Az új HC-vel Smith szárnyalni kezdett: a következő két évben (26 mérkőzés) 8590 yardot és 73 TD-t passzolt mindössze 13 INT mellett. Ezek után nem volt meglepő, hogy meghívták a Combine-ra, de felemásra sikerültek a felmérők. Ugyan a karjával és az általános atletikusságával mindenki meg volt elégedve, de a pontosságával és úgy általában a passzjátékával azért voltak kérdések profi szinten. Ennek ellenére sokan azt sem tartották kizártnak, hogy akár a Chiefs is lecsaphat rá az 1/1-es cetlivel, vagy ha más nem, akkor a Mark Sanchezzel és Tim Tebow-val fémjelzett Jets elviszi valamelyik első körös pickjével (1/9, 1/13).

Addig pattogott, míg pofánverték

A nagy hype ellenére Smith szó szerint a kutyának sem kellett, pedig az egyetlen riválisa EJ Manuel volt (ő végül 1/16-os lett). Aztán kiderült, hogy a fiatal irányító nem volt épp a legszimpatikusabb figura, és az óriási pofáraesése (végül csak a második körben választotta ki a Jets) leginkább annak volt köszönhető, hogy konkrétan egy arrogáns gyökér volt.

A cikk folytatódik!Mindössze havi nettó 1500 forintért több tucat prémium cikket olvashatsz el, illetve korlátlan hozzáférést kapsz minden korábbi anyagunkhoz.Vagy légy a támogatónk további előnyökért! Ha már előfizető vagy, ne felejts el bejelentkezni (fent a menüben)!

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!