Connect with us

Összefoglaló

Támadójáték nélkül nem lehet megverni Josh Allent

Nem ismétlődött meg a legutóbbi Bills dominancia, de így is magabiztosan nyert a Buffalo. A Patriots védelme rendben volt, de az offense egy drive-ot leszámítva szinte semmit nem mutatott, így pedig nem lehet megverni Josh Allenéket.

A mérkőzést a Patriots kezdte egy 3&outtal: 3&1-et kellett volna teljesíteni, de Mac Jones és Rhamondre Stevenson nem értették meg egymást, így fumble lett a történetből és már annak örülhetett a csapat, hogy a labdát sikerült összeszedni. Ez nagyjából meg is mutatta, hogy mire lehet számítani a Patriotstól, bár azért az optimistábbak még egy darabig reménykedhettek.

A védelem ezt követően mezőnygólon tartotta a Billst, majd az offense öt playből átszaladt a pályán. Az i-re a pontot Marcus Jones tette fel, aki élete első támadó snapjén begyújtotta a rakétákat és szerzett egy 48 yardos TD-t. Ez volt az első és utolsó pillanat, hogy a Patriots vezetett, és effektíve ez volt az egyetlen jól összerakott drive-ja is a csapatnak – és igazából ez is egyetlen nagy játék volt. A következő hat támadásból ugyanis még csak pontot sem sikerült szerezni, sőt a 75 yardos TD-drive-ot követően a csapat összesen 36 yardra volt csak képes az első félidőben.

Mac Jones nem játszott rosszul, mindössze egy igazán rossz passza volt, amiből majdnem INT lett, de amúgy nem rajta múlt. Egyszerűen túlságosan inkonzisztens a támadósor: néha össze tudnak állni a dolgok és képesek Matt Patriciáék 25-30 pontra, máskor pedig teljes csőd az egész. Most Joneson nem volt vészesen nagy nyomás, a futójáték is elég jól működött, amíg még lehetett futni, de ha nincs üresen elkapó és még akkor is elejti, ha odajut valahogy hozzá a labda, akkor nem lehet mit tenni. (Ez pedig a tehetség hiánya mellett edzői felelősség is, Patricia és Joe Judge egyelőre még nem reformálták meg a csapatot.)

A legtöbb elkapása a Patriosban a futó Rhamondre Stevensonnak volt, a legtöbb yardja pedig a már említett cornerback Marcus Jonesnak. Az évi 25 milliót kóstáló TE duó, Hunter Henry és Jonnu Smith ketten együtt 4 elkapásra és 19 yardra voltak képesek, de Nelson Agholor, Jakobi Meyers vagy DeVante Parker is eléggé vakon volt. Ez most nagyon nem jött be Patriciától.

A Bills offense-nek már nem voltak komoly gondjai. A Pats elit védelme ugyan egész sikeres tudott lenni, de dominálásról szó sem volt – ha néha döcögve is, de folyamatosan jöttek a pontok. Egyből három pontszerző drive-val nyitottak és a magabiztos előny tudatában még csak erőlködniük sem kellett a második félidőben. Ugyan Allen csak 223 yardot és két TD-t passzolt, plusz volt egy elejtett INT-je, illetve most a földön sem volt különösebben halálos, de ez nem adja vissza, mekkora szörnyeteg is ő. Egészen nagy nyomás volt rajta, de mindig sikerült lehetetlen helyzetben eldobni, vagy valakinek odapöckölni a labdát. Mindkét TD-je parádé volt, illetve volt egy zseniális passza Stefon Diggsnek, amit egy sárga zászló miatt annuláltak.

Egyszerűen nagyon jól néz ki a Bills támadósora (már amikor Allen nem dob pickeket az ellenfél red zone-jában). Igaz, egy kicsivel stabilabb és dominánsabb Gabe Davis elférne az elkapósorban és Nyheim Hinest is jobban be lehetne vonni a támadósor játékába, de összességében nagyon rendben van ez. Sőt úgy néz ki, hogy a futójátékba is sikerül némi életet lehelni, ugyanis James Cook kapta ma a legtöbb lehetőséget és élt vele: az újonc futó 14 megiramodásból 4,6 yardos átlaggal 64 yardot szerzett, mindhárom kategóriában a legjobb volt a csapatban.

A támadósor tehát rendben van, viszont a védelem elég meh volt Von Miller nélkül. Elég lightosan volt csak nyomás Joneson, a futójátékot sem sikerült erőből limitálni és úgy általában inkább a Pats offense volt gyenge, mint a Bills defense jó. Ha most mondani kellene valamit, ami a Bills Super Bowl álmai elé állhat, az pont a csapat védelme – ez egy Bengals vagy egy Chiefs ellen nagyon nem lesz elég, bármit is csináljon Josh Allen.

A túloldalon a defense korrekt volt, még ha nem is volt hibátlan (de mivel szinte végig a pályán voltak, így várható volt, hogy előbb utóbb jönnek a benyelt pontok). Josh Uche két sacket jegyzett, karrierje egyik legjobb teljesítményét hozta, de Jack Jonesnak és Matthew Judonnak is voltak szép pillanatai. Nincs is baj a 24 engedett ponttal az NFL egyik top 3-as csapata ellen, de egyszerűen egy ilyen támadósort (a csapat két pontszerzése a második és az utolsó drive-ból jött össze, közötte semmi) elég nehéz kompenzálni.

Ezzel az eredménnyel a Bills lett az első csapat, amely három egymást követő meccsen 10+ ponttal is meg tudta verni a Belichick vezette Patriotsot, és az első csapat, amely zsinórban három évben is nyert Foxboroughban.

Buffalo Bills @ New England Patriots 24-10

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!