A 2011 előtt az 1/1-esek (és úgy általában a top 3-5-ben kiválasztott újoncok) kis túlzással akkora befolyással rendelkeztek, mint a legnagyobb sztárok. Egy 1/1-es irányító top 5-ös fizetést is kaphatott anélkül, hogy egyetlen passzt is eleresztett volna a profik között. Így nem csoda, hogy a 2011-es kollektív szerződés tárgyalásánál a veterán játékosok és a tulajdonosok összefogtak a rookie-k ellen.
Az eredmény: olcsó újoncok. A 2025-ös 1/1-es Cam Ward egy 4 éves, 48 millió dolláros szerződést kapott a Titanstől, amelyből minden cent garantált – mindezt úgy, hogy a fizetési plafon 279 millió dollár. Ez kevesebb, mint amennyit a 2010-es 1/1-es Sam Bradford kapott kézhez 120 milliós plafon mellett: ő 6 évre 78 millióért írt alá, amelyből 50 millió dollár garantált volt.
Tehát 15 évvel és 232 százalékos sapkanövekedéssel később még mindig nem értük el azt a szintet, ahol Bradford tartott 2010-ben.
A 120M +232% az nem 279M.
Amúgy szerintem nem Ward kap keveset, hanem Bradfordnál voltak elborulva amikor szerződést adtak neki. Pl 2009 és 2011-ben is ahhoz hasonlót adtak?
278.4
Nem. 120-nak a 232%-a a 279. +232%-kal növekedés esetén az 400M környéke.
Miért nekem címzed? Tudom mire gondolt a költő,de a verset nem én írtam.😀
Nem akarok nagyon nyelvtannàci lenni, bocsi, de
Oké lekerült a + de így se jó. (Szerintem)
Ha valami 100%-kal növekszik akkor duplázódik. Ha 200%-kal növekszik, akkor triplázódik.
Az akkori fizetési sapka 232%-a a mostani. Az úgy oké.
Tehát az akkori 120M 232%-ára emelkedett mostanra, de ez így meg hülyén hangzik.
A növekedéssel kapcsolatban inkább az 2.3 szorosára nőtt a jó megoldás.
Csak pont a lényeget nem említette a cikk. A legnagyobb baj az, hogy én sem keresek annyit, mint a 2010-es 1/1-es. :D :D :D