A legjobb skill sorok – College foci 2025

Photo of Atreus Atreus3 hét telt el
0

Az elmúlt hetekben végigmentünk a négy legerősebb konferenciában (Power 4) szereplő irányítókon, ezúttal pedig azt vizsgáljuk meg, hogy melyik csapatok rendelkeznek a legjobb fegyverarzenállal, valamint bemutatok nektek három kiemelkedő tehetségű futószekciót is.

Megjegyzés: A zárójelben feltüntetett statisztikákat az alábbiak szerint kell értelmezni (elkapás/yard/TD).

Elkapók és tight endek

Ohio State Buckeyes

A bajnoki címvédő évek óta ontja magából a tehetséges elkapókat, elég ha csak az ifjabbik Marvin Harrisonra, Garrett Wilsonra, Chris Olavéra vagy Jaxson Smith-Njigbára gondolunk. Hasonló várakozásokkal futunk neki az idei szezonnak is, ugyanis a Buckeyes színeiben fog pályára lépni Jeremiah Smith, az egyetemi foci legjobb receivere, de a legjobb játékos jelző sem elrugaszkodott kijelentés Smith kapcsán.

Smith újonc évében páros lábbal rúgta rá az ajtót az egyetemi focira. Vezette a Power 4 (továbbiakban: P4) receivereket touchdownokban (15), yardokban pedig csak Tetairoa McMillan előzte őt meg. Smith egy atletikus szörnyeteg, kiváló felépítéssel (6’3″ magas; 215 font), aki fiatal korához képest szinte tökéletes mozgáskoordinációval rendelkezik. Emellett már most fejlett útvonalfutónak tekinthető, a labdaérzéke pedig egészen félelmetes. Duplázás nélkül szinte lehetetlen lelassítani, ami komoly stratégiai előny az offense számára.

Tavaly Carnell Tate kapta a harmadik legtöbb célbavételt a támadósorban, Egbuka távozásával azonban egyértelműen ő lehet Smith „első tisztje”. Felépítése alapján tipikus szélső elkapó, de méreteihez képest kellően gyors, hogy a vertikális útvonalakon is tudjon termelni. A PFF által használt szeparációs ráta mutatóban felső 7 százalékba tartozó eredményt ért el (bármilyen coverage), de emberezés ellen is bőven átlag felett alkotott (felső 19 százalék). További pozitívum, hogy támadja a labdát a levegőben, és jó a szoros őrizetes elkapások során is.

Nem elég azonban, hogy tehetséges elkapók sora várja a bevetést, még a tight end poszton is leakasztottak egy kiváló játékost a transzfer portálon keresztül Max Klare személyében. A harmadik teljes egyetemi idényére készülő támadó tavaly még a Purdue csapatában szerzett 51 elkapásból 684 yardot és négy touchdownt, yardokban a negyedik helyen végzett a P4 tight endek között.

Klare egy komplett csomagot alkot: dinamikus mozgás, magabiztos kezek, elkapás utáni yardok, nehéz belekötni a profiljába. Sokat profitálhat abból, hogy az ellenfeleknek a többi célpont levédekezésére kell készülni, így még kiemelkedőbb számokat produkálhat. Egyértelműen Smith, Tate és Klare lehet az első három opció a passzjátékban, de mögöttük is három, a saját toborzási osztályuk legjobb tíz elkapója közé rangsorolt játékos (Brandon Inniss, Mylan Graham, Quincy Porter) is megtalálható a keretben, a lehetőségek tárháza végtelen.

Clemson Tigers

A Clemson támadószekciója kiemelkedik az ACC-ből, de országos szinten is kevesen vehetik fel velük a versenyt, az irányító Cade Klubnik minőségi kisegítő személyzettel vághat neki az idénynek. Elsőnek a slotból operáló Antonio Williamset kell kiemelni, aki tavaly a csapat legeredményesebb elkapója volt (75/908/11), a Power 4-on belül csak három elkapó szerzett nála több hatpontost.

Williams már freshmanként is All-America szinten futballozott, a 2023-as idényt azonban sérülés miatt kihagyta. Tavaly azonban ott folytatta, ahol újoncként abbahagyta. Legfőbb erőssége az elit útvonalfutás, a PFF mérése szerint felső 6 százalékba tartozó szeparációs mutatót produkált emberezés ellen, de alacsonyabb termete ellenére a contested elkapások során is átlag feletti mutatót ért el.

Rajta kívül két másodéves elkapó is biztatóan mutatkozott be 2024-ben, idén pedig még nagyobb szerepet kaphatnak. Bryant Wesco Jr. messzemenőkig igazolta öt csillagos tehetségét, csak Smith és a később ismertetendő Ryan Williams szerzett nála több elkapott yardot a freshmanek között. Wesco a nagy játékok specialistája, hat mérkőzésen is szerzett 35+ yardos elkapást.

A másik szélen T.J. Moore fog felállni, aki nem maradt le túlságosan évfolyamtársától, hiszen 650 yardot és öt touchdownt írhattunk fel neki. Az elejtett labdákra ugyanakkor jobban kellene ügyelniük 2025-ben, mert tavaly 15 dropot jegyezhettünk fel a három top célpont neve mellé.

Alabama Crimson Tide

Jeremiah Smith berobbanása miatt kevesebb rivaldafényt kapott a Crimson Tide üdvöskéje, Ryan Williams, de a második idényére készülő elkapó így is szinte minden jelentős mutatóban a második helyen végzett kortársai között (48/865/8). A még mindig csak 18 éves támadó főleg a szezon első felében remekelt, az idény végére kissé talán kifulladt, de azt gondolom, hogy még bőven van benne kakaó, és újoncként csak karcolgatta a potenciálját.

Végsebességét egyetlen defensive back sem becsülheti alá (öt 50+ yardos elkapás, holtversenyben negyedik országos szinten), idén pedig egy év tapasztalattal felvértezve ismét megkeserítheti a riválisok életét. Második számú opcióként Germie Bernard várhatja majd a passzokat, aki tavaly vezette a csapatot elkapásokban.

Bernard a slotban és a pálya szélén is bevethető, megbízható célpont, aki ritkán ejti el a lasztit, tipikusan a zónák közötti területek megtalálásában jeleskedik. Az egységet a Miamiról érkező Isaiah Horton teszi teljessé, aki tavaly Cam Ward második kedvenc fegyvere volt. Horton klasszikus X elkapó stílusban futballozik, főként a contested elkapások során lubickol.

Auburn Tigers

Az előző idényben az Auburn passzjátéka abszolút középszerű volt országos viszonylatban, idén azonban ugrásszerű javulás várható az egységtől, ha kijön az elkapószekcióból a potenciál. Márpedig abban nem szenvednek hiányt, mindenekelőtt Cam Coleman nevét érdemes megismerni.

A 2024-es toborzási évfolyam második számú elkapója ugyan lassabban vette fel az egyetemi futball tempóját, de az utolsó három mérkőzésén a legtöbb touchdownt (5) és az ötödik legtöbb yardot szerezte meg a P4 célpontok között. Kevés nála egyértelműbb breakout jelölt található az egyetemi fociban.

Az edzői stáb ugyanakkor nem bízta a véletlenre az offense megerősítését, hiszen a transzfer portálon keresztül sikerült magukhoz csábítaniuk a korábban a Georgia Tech csapatában remeklő Eric Singleton Jr-t. Singleton vérbeli vertikális célpont, lehengerlő sebességgel, korábbi állomáshelyén tagja volt a sprintercsapatnak (10,32 másodperces időt repesztett 100 yardon). Nem véletlen talán, hogy az elmúlt két idényben egyetlen elkapó sem szerzett nála több yardot a mélységi passzok során (664).

Rajtuk kívül a másodéves Malcolm Simmons is korrekt harmadik számú opciónak bizonyult (40/451/3) tavaly. Végül, de nem utolsósorban a rotáció mélységét kell kiemelni, Perry Thompson és Brye Cain is négy csillagos toborzottak voltak a 2024-es évfolyamban, így ne lepődjünk meg, ha idén ők is berobbannak a köztudatba. Ahogy az irányítós cikkben is utaltam rá, ha Jackson Arnold összerakja magát, akkor szép dolgokat láthatunk a Tigrisektől.

LSU Tigers

Az első négy jelöltet nem esett nehezemre kiválasztani, az ötödik helyre azonban többen is pályáztak (Texas A&M, USC, Ole Miss). Elsősorban az döntött végül az LSU mellett, hogy a legjobb irányító teljesítményt illetve a passzjáték előtérbe helyezését leginkább tőlük várom ezen programok közül.

Tavaly Aaron Anderson gyűjtötte a legtöbb elkapást a csapaton belül (61), emellett 874 yardot és öt touchdownt szerzett. Anderson különösen az elkapás után veszélyes, az előző idényben a második legtöbb yardot jegyezhettük fel neki a labda megszelídítése után a konferencián belül.

Mivel az elkapó Kyren Lacy (Isten nyugosztalja) és a tight end Mason Taylor sem fogják már idén magukra ölteni a lila-arany szerelést, ezért új célpontokat kellett keresnie a gárdának. A transzfer portálon keresztül három új fegyver érkezett az együttesbe: Nic Anderson és Barion Brown elkapók, valamint Bauer Sharp tight end. Anderson combizomsérülés miatt a teljes 2024-es szezont kihagyta, egy évvel korábban azonban 796 yardot és 10 hatpontost szorgoskodott össze. Igazi mélységi célpont, aki több mint 20 yardos átlaggal operált 2023-ban.

Brown szintén vérbeli speedster, aki három évig csak senyvedett a Kentucky színeiben, legjobb számait freshman évében tette le az asztalra, amikor még Will Levis volt az irányítója. Idén azonban kiteljesedhet és igazolhatja, hogy miért számított anno négy csillagos toborzottnak.

Végül a tight end szobára kell még kitérni. Taylor távozása ugyan nagy űrt keletkeztetett a keretben, de Sharp (42/324/2) megbízható opció lehet Garrett Nussmeier számára, de a másodéves játékos, Trey’Dez Green is hasznos fegyvernek bizonyulhat. Egykori öt csillagos tehetségként már tavaly is jutott neki némi játékidő, idén pedig még nagyobb szerepkörre számíthat. Egy szó, mint száz: sebesség sebesség hátán, fel kell kötnie a gatyát az ellenfél védőinek a Tigers elleni összecsapásokon.

Futók

Notre Dame Fighting Irish

A mögöttünk hagyott idényben parádés futó teljesítmények tömkelegét láthattunk, elég ha csak Ashton Jeanty vagy Cam Skattebo parádés megmozdulásaira gondolunk. Ők azonban az idei évtől már a profik között fogják cipelni a disznóbőrt, viszont a Notre Dame üdvöskéje, Jeremiyah Love jó eséllyel pályázik arra, hogy betöltse a távozásuk által keletkezett vákuumot.

Futásai 38 százalékából harcolt ki elhibázott szerelést (második legjobb a P4-ben), kontakt után pedig a hetedik legtöbb yardot gyűjtötte tavaly labdacipelésenként. Love elit atletikussággal bír a poszton, ösztönös és kreatív playmaker, aki képes kibrusztolni a nehezen megszerezhető yardokat, de bármikor benne van a nagy játék lehetősége (tavaly nyolc 30+ yardos touchdownt szerzett). Ahhoz képest, hogy egy igazi sebességdémon, remek egyensúlyérzékkel rendelkezik, rendkívül nehéz őt leszerelni. Igazi három downos opció, akinek elkapóként is voltak villanásai, igaz ezen a területen még fejlődhet.

Rajta kívül még Jadarian Price nevét kell megemlíteni, mint második számú opció, aki kontakt után a legtöbb yardot szerezte futásokra bontva. Ha esetleg beütne a sérülésbogár, akkor sem kell aggódni, hiszen elképesztően mély az egység, a padon további három négycsillagos toborzott várja a játéklehetőséget. Közülük tavaly Aneyas Williams a passzjátékokban töltött be rotációs szerepkört, leginkább a Penn State elleni elődöntőben villogott.

Penn State Nittany Lions

Az ország legjobb futótandeme kétséget kizáróan a tavalyi elődöntős program keretében található meg. A jövő évi NFL drafton is vélhetően találkozunk majd Nicholas Singleton és Kaytron Allen nevével, hiszen mindketten utolsó egyetemi évükre készülnek. A két running back remekül kiegészíti egymást, merőben más stílusban fociznak, Singleton a villám, Allen pedig a mennydörgés.

Singleton az elmúlt három idényben 4673 totál yardot szorgoskodott össze, aminél többet csak Ashton Jeanty tud felmutatni a vizsgált időszakban. Elit robbanékonysággal rendelkezik, kiváló irányváltási képességgel karöltve, és az erejét sem lehet lebecsülni. Emellett a passzjátékban is hasznos opció, sebességét az elkapások során is kamatoztatja (elmúlt két idényben legtöbb elkapott yard a poszton), és blokkolóként is megállja a helyét.

Allen a klasszikus bulldózer stílusú futók közé tartozik, az egyetemre visszatérő futók között a holtversenyben ötödik helyen végzett a kierőszakolt elhibázott szerelések számában (47). Erős alsótestének köszönhetően képes lábon kihordani az ütéseket, mindig előrefelé tapos az extra yardokért. A legnagyobb tömegben is megtalálja a réseket, és a türelme is megvan ahhoz, hogy megvárja a kialakuló blokkokat. A Nittany Lions tavaly az 5. helyen végzett sikerességi rátában a földön, idén sem lenne meglepő hasonló produktum.

Louisville Cardinals

Kicsit megtöröm a cikk végére a Big Ten–SEC hegemóniát, mert hozhattam volna a Texast vagy az Oregont, de a szezon közben róluk bőven lesz még szó, így végül az ACC egyik sötét lovára esett a választásom. A Cardinals támadósora tavaly a nyolcadik helyen végzett országosan a labdacipelésenként szerzett futott yardokban, köszönhetően két akkor még újonc idényét taposó running backnek. A legtöbb labdacipelést a korábbi három csillagos toborzott Isaac Brown kapta, aki 1168 yardot és 11 touchdownt szorgoskodott össze 2024-ben.

Labdacipelésenként 7,2 yardot átlagolt, aminél jobb mutatót egyetlen futó sem tudott megszerezni a Power 4-ban (minimum 100 labdacipelés). Brown alulméretezettnek számít a poszton, így azonban alacsonyan van a súlypontja, aminek köszönhetően nehéz kibillenteni az egyensúlyából. Egyúttal viszont rendkívül robbanékony, jók a kigyorsításai. Keményen beleáll az ütésekbe, a tackle-k között is szorgalmasan gyűjtögeti a yardokat. Elkapóként ugyan főleg rövid útvonalakon használták, de ezekben az esetekben ragadt hozzá a labda.

Váltótársa, Duke Watson kevesebb játéklehetőséget kapott, viszont még Brownnal is hatékonyabban váltotta pozitív yardokra az esélyeit (8,7 yardos átlag). Igazi home run veszélyt hordoz, öt mérkőzésen is volt legalább 40 yardos megiramodása. Ráadásul a Cardinals soros ellenfelei között bőven találunk olyan csapatokat, akik közepes vagy gyenge futás elleni védelemmel bírnak, így Brown és Watson idén is tarolhat.

Címke
Photo of Atreus Atreus3 hét telt el
0
5 1 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
0 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
© Copyright 2025, Minden jog fenntartva!
'Fel a tetejéhez' gomb
0
Would love your thoughts, please comment.x