Ahogy minden szakértő, úgy mi is értékeljük a csapatok draftjait az aktuális tudásunk alapján. Ez egyesek szerint nem más, mint ködszurkálás, és legalább kettő, de inkább három év kell ahhoz, hogy jól meg tudjunk ítélni egy draft classt. Ez a feltétel most teljesült a 2022-es draftoltak esetében, így egy sorozat keretében újraértékeljük a csapatok draftjait.
A koncepció a következő: fogjuk a 2022-es draftértékelőinket, felelevenítjük az akkori gondolatainkat, majd a jelenlegi tudásunk alapján újraértékeljük az adott csapat húzásait. A mostani delikvens az AFC North.
Baltimore Ravens
Közismert tény, hogy minél több választási jogod van a drafton, annál nagyobb az esélyed arra, hogy minőségi játékosokkal töltsd fel a keretedet. Hasonlóan gondolkodhatott a 2022-es börze előtt a Ravens vezetősége, hiszen végül 11 alkalommal választhattak a draft során. Találtak is öt kezdő játékost plusz egy csere tight endet, aki más csapatoknál akár kezdő is lehetne. Nem véletlen, hogy Dani majdhogynem tökéletesnek titulálta a Ravens draftját, ez az állítás pedig három év távlatában is megállja a helyét.
Kyle Hamiltonról már a draftolása pillanatában lehetett sejteni, hogy a class egyik legjobb játékosa, és csak a pozíciós érték miatt volt elérhető a Ravens választásánál. Eric DeCosta pedig köszönte szépen, és behúzott egy óriási stealt. Dani jóslata –miszerint Hamilton lesz az első All-Pro a classban – végül nem jött be (Sauce Gardner megelőzte), de nem járt messze az igazságtól, hiszen Hamilton már második évében kiérdemelte az All-Pro tagságot.
Ennél jobbat nehéz lett volna összehozni – Ravens draftértékelő
A front office azonban nem dőlt hátra karba tett kézzel. Marquise Brown elcserélésével bezsebelték a Cardinals első körös választását, majd egy lecsere után kiválasztották Tyler Linderbaumot, aki top 5-ös centerré fejlődött a liláknál. Némileg lehetett félteni attól, hogy a Ravens erősen power sémára alapuló rendszerében nem lesz jó fit, de azóta jobban eltolódott a zóna futások felé a gárda, amiben az egyetemhez hasonlóan lubickol Linderbaum. Az elmúlt két szezonban kevesebb mint 1 nyomást engedett meccsenként, sack pedig egyáltalán nem szárad a lelkén. Az első két választás tehát telitalálatnak bizonyult.
