Számos ex-Seahawk vonult vissza ebben a holtszezonban. Matt Hasselbecket, Marshawn Lynchet, Walter Thurmondot és Percy Harvint követően a kötelező edzőtáborok előtt két nappal Chris Clemons is feldobta a villanyvezetékre a stoplist. Sérülések, sok szerencse, jól időzített ragyogó szezonok és számos csapatváltás közben Seattle-ben Carroll kezei alatt teljesedett ki, és nyert Super Bowlt. Íme a defensive end, aki egy félidő alatt négyszer vitte földre Aaron Rodgerst!
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
Az 1981-ben született Clemonst a Georgia Bulldogs csábította magához 1999-ben egy meggyőző középiskolai szezon után. 2000-ben sérülés miatt alig játszott, 2001-ben is csak három meccsen volt kezdő, 2002-ben a junior szezonjában viszont számára a legjobbkor végre sok lehetőséghez jutott, de a statisztikai lapokra alig került fel a neve (10 meccs, 53 tackle, 1 sack). A nem igazán impresszív egyetemi karrierje után nem meglepő módon nem kelt el a 2003-as drafton, a Redskins viszont szabadügynökként már leigazolta. A profi karrierje is döcögősen indult, és akkor még finoman fogalmaztam. A Washington eleve csak azért szerezte meg a játékjogát, mert akkor éppen Greg Edwards volt a defensive coordinator, de ő a pályafutása nagyobb részét linebacker edzőként töltötte, és ő figyelt fel Clemonsra. A keretszűkítések során majdnem biztos, hogy kivágták volna, de egy vállsérülés miatt ezt nem tehették, így sérültlistára került. 2004-ben viszont csak sikerült kivágniuk, az év nagyobb részét így a Browns gyakorló csapatában töltötte, de egy washingtoni edzőváltás és Mike Barrow sérülése miatt november végén a Skins visszaigazolta, így decemberben már mint szituációs pass rusher szerzett 3 sacket.
2005-ben kiegészítő emberként 2 sacket írt fel a neve mellé 14 mérkőzésen, de a szezon vége megint a sérültlistán találta, ezúttal is a térde miatt, és egy rásérülés miatt a 2006-os idényt is kihagyta. Amikor úgy tűnt, hogy nem lesz belőle az NFL-ben már semmi, jött minden játékos utolsó esélye, az Oakland Raiders. Lane Kiffinék igazán nem tudom mit láttak benne, de a bizalmukat azzal hálálta meg, hogy hihetetlen módon egész szezonban egészséges maradt, 16 meccsen játszott, ebből kettőn kezdőként, a 8 sackkel pedig majdnem megtriplázta az addigi zsákolásait.
Ragyogóan időzítette a formajavulást, ugyanis év végén szabadügynök lett, 2008 márciusában pedig az Eagles egy maximum 5 éves, 18,5 millió dolláros szerződést tett az orra elé. Az aláíráson nem sokat gondolkodott. Egy egyszezonos cseréért ez már akkor is sok pénz volt (a defensive playek 37 %-ában játszott a Raidersben), ráadásul az Eaglesnél pont előző nap írt alá Asante Samuel 6 évre 57 millióért, így ők voltak annak a szabadügynök piacnak a Dagobert bácsijai. A szerződés viszont jó szokás szerint backloaded volt, így a Sasoknak az első két évben csak 3-4 millióba került Clemons. Ennyi pénzért persze ott is csere maradt, két év alatt összesen 7 sacket tudott szerezni szituációs rusherként, viszont a Dallas ellen az utolsó játékhéten egy fumble rec TD-vel tette még simábbá a győzelmet, és a rájátszásba jutást.
Clemons karrierje 2010 márciusában vett végre valahára kedvező fordulatot. Az éppen újjáépülő Seahawks Pete Carroll kezei alatt éppen legnagyobb vérfrissítését élte át, közte nagyobb meglepetésekkel is. Az egyik ilyen meglepetés volt, hogy a Seattle cserét ajánlott az Eaglesnek: Daryl Trapp Clemonsért és a Sasok egyik 4. körös pickjéért. A lépés utólag a Schneider/Carroll páros legjobb húzásai közé tartozik, de akkor ez egy elég érthetetlen csere volt (a Seahawks sbnationön lévő blogja például nem átallotta leírni ekkor, hogy “komolyan aggasztja a franchise jövője”), az adott évi 4. körös pick pedig 2010 novemberében már nem volt rosteren (E.J. Wilson). Trappért nem volt kár, Clemons viszont a következő három idényben minden meccsen kezdő volt, és évente 11-11-11,5 sackkel a csapat legeredményesebbje volt ebben a kategóriában. 2012 szeptemberében a Green Bay Packers elleni meccs a Fail Maryről, avagy a Game-winning Interceptionről marad emlékezetes, de azon a meccsen a Hawks D-line az első félidőben nyolcszor (!!) sackelte Rodgerst, ebből Clemons egymaga négyszer! A rájátszás első meccsén pont a Redskins ellen viszont utolérte az átka, ismét elszakította a térdszalagját, így a Falcons elleni vesztes Divisional meccset kihagyta. 2013-ban jelentősen visszaesett a teljesítménye (4,5 sack), már nem volt stabil kezdő, de az év végén Super Bowl győztesnek mondhatta magát.
2014-ben a Seahawks 7.5 milliót spórolva a sapka alatt elengedte a defensive endet, ő viszont nem sokat bánkódott, és gyorsan aláírt ahhoz a Jaguarshoz maximum 4 évre 17,5 millióért, ahova pont a Seahawks korábbi védelmi koordinátora, Gus Bradley ment vezetőedzőnek. 33 évesen számos sérüléssel a háta mögött viszont a legjobb szezonjai már mögötte voltak. Ugyan 2014-ben még begyűjtött 8 sacket, de a tavalyi szezonban már csak háromig jutott, így a Jaguars is elengedte. Áprilisban még egy évre aláírt a Seahawkshoz, de aztán látva a konkurenciát a csapatnál, a kötelező edzőtáborok kezdete előtt inkább bejelentette visszavonulását.
[/ppp_patron_only]
