Gronkowski és a többiek – az öt leglevédekezhetetlenebb játékos

Chris Harris Jr., a Denver Broncos elit cornere a The Players Tribune felkérése leírta, hogy ki az öt leglevédekezhetetlenebb támadó a ligában. A toplistán a liga krémje kapott helyett, mint Rob Gronkowski, Antonio Brown vagy AJ Green, bár érdekes módon, Julio Jones nincs a listán. 

Harris szerint az interceptionök legalább 80 százaléka az ágyban kezdődik. A corner ugyanis hétfőtől péntekig filmezik. Hétfő este megnézi a következő ellenfél utolsó három mérkőzését. Minden egyes snapet az All-22 filmen. Megpróbál úgy edzésre menni, hogy már nagyjából azelőtt tudja az ellenfél támadójátékait, mielőtt az edzők elmondják neki. Kedden az első és második downos passzjátékokat gyakorolja, szerdán pedig a harmadik downosokra készül. Ugyanis a felkészülés jelent mindent az NFL-ben.

Harris felhoz egy példát, az idei szezonban szerzett első interceptionjét, rögtön a Panthers elleni szezonnyitóról. Szerinte a fenti játék mind a filmezés eredménye. A formáció, a pályán lévő emberek, a down és a távolság alapján leszűkítette pár lehetséges játékra, hogy mit fog csinálni a Panthers. Majd, amikor látta, hogy Newton a futót a jobboldalról a baloldalra állítja, Harris pontosan tudta, melyik játék következik. Csinált egy nagy védekezést, majd pedig begyűjtötte a felpattanó labdát. Levédekezte Benjamint. Másokat már nem ilyen egyszerű.

Rob Gronkowski

Technikailag Gronk egy TE, de senkinek nem kell bemutatni az ő elkapó skilljeit. Harris külön kiemeli, hogy hiába nagyobb és nehezebb mindenkinél, a kezei és az útvonalfutó képességei teszik igazán veszélyessé. Illetve az, hogy blokkolni is zseniálisan tud, így felállhat elkapóként vagy hagyományos blokkoló TE-ként is, és védő legyen a talpán, aki kitalálja, hogy mit fog csinálni.

Harris szerint a legjobb módja az ellene való védekezésnek az, ha már az elején megpróbálják megállítani. Persze nem szabad túlzásokba esni és leállni birkózni vele, mert arra a bírók egyből zászlót fognak dobni. A képébe sem szabad mászni, mert az 50-50 párharcokat ő nyeri meg, így jobb, ha kartávolságon belül maradnak ellene. Most is hozott Harris egy példát:

Gronk megfutja az útvonalat, bevág a linebackerek és a safetyk közé és csinál egy elképesztő egykezes elkapást Brady pocsék labdájából. Viszont Harris szerint neki megvan az az előnye, hogy egy nagy darab játékos, aki egyszerűen kibírja az ilyen passzoknál szokásos büntetést a védőktől, ellenben sok elkapóval. Külön kiemeli, hogy érdemes őt nézni a játék során, ahogy fogja a fejét, hogy “Ez most komoly?”.

Antonio Brown

Brownt Harris a liga legjobb útvonal futójának tartja és azért olyan nehéz levédekezni, mert az útvonal futás egy művészet, nem pedig tudomány. Brownnak olyan mozgáskultúrája van, úgy képes változtatni az útvonal megfutása közben a sebességét, hogy így teljesen  kiszámíthatatlanná válik. A legtöbb elkapó ugyanis maximális sebességgel fut, úgy könnyű kitalálni, milyen játékot hívtak rá. AB viszont nem: példának okáért megfutja 85-90%-os sebességgel az utolsó öt route-ját, amivel kicsit bealtatja a védőt, majd a következőnél 100%-ra kapcsol és megégeti a cornert az ő névjegyévé váló nyílegyenes go útvonalával.

Harris külön kiemeli Brown testkontrollját a levegőben, hogy képes +1,5 méterrel kiszélesíteni a pályát, ahogy a fenti videón is látszik. Ráadásul, ha ehhez hozzáadjuk Ben Roethlisbergert, akkor válik igazán veszélyessé a dolog. Ugyanis Big Ben egyrészt remekül ért ahhoz, hogyan nyerjen időt magának, amivel hatalmas szabadságot ad AB-nek. Ráadásul olyan jó közöttük a kémia, hogy ha Big Bennek menekülnie kell a zsebből, az jó eséllyel egy nagy játékban, nem pedig sackben vagy elhajított passzban fog kicsúcsosodni.

T.Y. Hilton

Kicsit meglepett, hogy Hilton a listán van, főleg, hogy Antonio Brown miatt már volt egy hasonló stílusú játékos. Azonban Harris szerint Hiltonnak nem csak route runner skilljei kiemelkedőek, hanem mesterien vált irányt: éles szögben vág be vagy ki, egyáltalán nem kerekíti a mozdulat szögét, mindezt ráadásul teljes sebességgel és robbanékonysággal. Ugyanakkor nem ez a legveszélyesebb benne.

Harris Hiltont elsősorban slot elkapónak tartja. Szerinte a slotban védekezni megkönnyíti egy corner dolgát, mert akkor csak arra kell figyelnie, hogy legyen fizikális és védekezzen a neki kijelölt területen. Viszont Hilton nagyon jó érzékkel vált ki a slotból és fut meg hosszú útvonalat, ami miatt a cornernek segítség nélkül, egy az egyben kell rajta védekezni.

Ellenben mondjuk Julian Edelmannak, aki szintén egy remek slot elkapó, TY nem zónák közötti lyukakat támadja, hanem egy igazi big play slot elkapó, akinek a legjobb fegyvere a deep over route. Ekkor feláll az egyik oldalon, majd átlósan keresztül halad a pályán. Ez egy verseny, ami ellen úgy lehet a legjobban védekezni, hogy már a vonalnál ráteszed a kezd és tapadsz rá, mert ha nem, akkor nagy játék lesz belőle:

DeAndre Hopkins

Hopkins egy másfajta vadállat. Ellenben Hiltonnal és Brownnal, ő nem az elszakadási képességei miatt veszélyes célpont, hanem a fizikuma és lábmunkája miatt. Az a fajta elkapó, aki az 50-50-es labdákból 70-30-asokat csinál. Atletikussága miatt kifejezetten sok magas labdát dobnak felé, ami ellen csak úgy lehet védekezni, ha a corner is nagyot tud ugrani. Nem véletlenül töltöttek egész napokat az offseasonben arra Harrisék, hogy a magas labdák ellen próbáljanak védekezni:

A.J. Green

Green nagyon hasonlít Hopkinsra, bár ő talán kevésbé jó a magas labdákra, viszont cserébe gyorsabb. Harris szerint abszolút elit elkapó, aki annak ellenére hozza az 1000 yardos szezonokat, hogy folyamatosan duplázva van. Amolyan csendes gyilkos, aki nem csinál felhajtást maga körül, hanem csak teszi a dolgát a legmagasabb szinten.

Green minden útvonalat képes megfutni, de a post route-ja a legveszélyesebb, amikor mélyen, majd átlósan az oldal vonal irányába fut a külső vállánál. A sebessége és a hosszú karjai teszik ezt az útvonalat veszélyessé, mert hatalmas területen megjátszható. És nem lehet lebecsülni a vékonynak tűnő alkata miatt, mert bár nem várod el, de nagyon fizikális és nem a darálóban is képes pusztítani:

Ők tehát Chris Harris szerint a leginkább levédekezhetetlenebb elkapók a ligában. Én egy nevet nagyon hiányolok, mégpedig Julio Jonest DeAndre Hopkins helyén. Jones ugyanis szerintem legalább olyan atletikus és fizikális, mint Hopkins, viszont eszméletlen jól és maximális sebességgel képes megfutni az útvonalait, igazság szerint minden megvan benne, ami Greent, Hiltont és Hopkinst kiemelkedővé teszik.  Továbbá szerintem a jelenlegi fociban Odell Beckhamet sem lehet kihagyni a legnehezebben levédekezhető elkapók listájáról, bár szerintem csak azért maradt le, mert bár neki is egyedi a mozgáskultúrája, összességében nagyon nagy a hasonlóság közte és Antonio Brown között.