Philip Rivers a liga egyik legjobb irányítója, legutóbb például Tom Brady nyilatkozta róla azt, hogy olyan szinten játszik, ami kvázi lehetetlen. Ennek ellenére a liga egyik legalulértékeltebb irányítója még mindig, aminek elsősorban az az oka, hogy nem igazán nyert semmit a rájátszásban és még soha nem volt a Super Bowlon. Pedig ez rajta múlott a legkevésbé.
Riversnek jelenleg 114 győzelme van, 4 410 sikeres passza, 6 836 passzkísérlete, 53 467 yardja és 368 passzolt TD-je. Mind az öt kategóriában neki van a legtöbb az olyan irányítók közül, akik soha nem jutott Super Bowlba. És csak hogy lássuk, milyen brutális teljesítményt nyújt ő:
- A 6 836 passzkísérlet a 9. legtöbb valaha, olyan játékosok vannak előtte, mint Favre, P. Manning, Brady, Brees vagy Dan Marino.
- 53 467 yardja a 8. legtöbb valaha, többek között a fent említett legendák vannak előtte.
- 368 passzolt TD-je a 6. legtöbb valaha. Csak a fent említett legendák vannak előtte.
- 4 410 jó passza a 8. legtöbb valaha. Hogy kik vannak előtte, azt mondani sem kell.
- 114 győzelme pedig a 9. legtöbb valaha.
Ha valaki, hát ő nagyon megérdemelne egy gyűrűt.
Ez a soha nem volt még a PO-ban nyilván SB akar lenni. Éppen az az 5 év amikor a Chargers az ő irányításával eljutott a PO-ba mutatja, hogy a rájátszásban jelentősen rosszabbul játszott mint a szezonokban. Abban a két évben amikor többször sikerült a saját szintjén játszania a PO-ban akkor peches volt, a 2007-es Pats és a 2013-as Broncos jött szembe a konferencia döntőn. Eli Manning vagy Flacco nyilván gyengébb irányítók, de egy-egy alkalommal jobban tudtak fókuszálni a PO-ra, és több szerencséjük is volt. Az is egy faktor.
Mögöttük azért mindig volt egy jó csapat, ami ki tudta őket segíteni, ha épp nem ment. Riversszel ez a Chargers mindig olyan volt, mint most: mindig jött egy fumble, egy kihagyott fg, egy rossz védelem, bármi. Persze Rivers sem volt mindig toppon, de egyedül senki nem tud parádézni.
Hát szerintem ez nem mindig volt így. 2006-ban a 14-2-es Chargers és a 2009-es is (13-3) nagyon domináns volt, zsinórban 10 illetve 11 győzelemmel fejezték be a szezont. Természetesen mindkétszer otthon játszottak, az első alkalommal a TB korszak egyik leggyengébb Patsét fogadták Rivers 40% körüli pontossággal dobott 0 TD 1 INT 55-ös ratingért, a Jets ellen már valamivel jobb volt 1 TD 2 INT 76-os rating. Ezeken a meccseken ezekben az években konkrétan rajta ment el a PO.
A Pats elleni meccs volt az első kezdő szezonja (kvázi rookie szezon) első PO meccsén ritkán szokott nagyot alkotni egy fiatal irányító. Mondjuk így is csak Nate “playofffóbiás” Keading alkotása révén vesztették el a meccset. Anélkül hogy különösebben belemennék a részletekbe Marty Schottenheimer playbookja sem igazán kedvezett neki. Az a csapat Tomlinsonra volt kihegyezve egész évben.
A Jets elleni vereség természetesen fájó, akkor valóban nem játszott jól. Sajnos abban az évben, nem tudta már átmenteni a jó formáját a PO-ra. Rex Ryan győzelme ma már viccesnek hat, de akkoriban az teljesen megérdemelt volt.
Ne gondoljuk azt hogy Rivers sosem játszott elit szinten a PO-ban és csak azért ment el a meccsekre hogy megverjék. Erről talán Payton Manning tudna a legtöbbet mesélni (az RCA Dome utolsó mérkőzése a mai napig egyik nagy kedvencem).
Hát a Pats elleni meccsre emlékszem jól, igen tartottam tőle, és Rivers konkrétan borzalmas volt, a gyenge napot kifogó TB-nél is sokkal gyengébb. Az idény átlaga 90 fölött volt ratingben, mindössze egyszer sikerült hasonlóan rosszul játszania az egész évben. Ha csak egy TD-t összeerőlködik, akkor simán nyer a Chargers (mindössze két meccs volt amikor nem dobott egyet sem az egész idényben). És igen ott volt a liga legjobb futója, ezen a meccsen is futott 120 yard 2 TD-t, meg elkapásban is csinált egy nagyon hosszú futást. A védelem 3-szor pickelte Bradyt. Szerintem ez a meccs rajta ment el, ha csak az átlagosat hozza ez egy sima W lett volna. Akkor sem hittem el, hogy ezt meg tudtuk nyerni ilyen játékkal a világ túlsó felén, a bivaly erős SD ellen.
Eli kétszer is jól tudott fókuszálni a PO-ra. :)
Ráadásul nem is akárhogyan. Az első alkalommal PO általam látott történetének legnagyobb (értsd legnehezebb) menetelését mutatta be az általa vezetett Giants, és az SB jelenete is egyelőre az övé és az elkapó társáé nálam. Gondolom sejted, hogy melyik jelenetre gondolok. :)
Azóta is pótolja többszörösen a zsákokat….
A “legendákhoz” képest mentálisan nem tűnik erősnek, ill. eddig nem tudta igazolni azt, h. hozná az ő lelkierő-szintjüket, sztem. Egyébként drukk.
Nem gondolom hogy ezen múlna, én inkább mindig is a minőségi célpontok hiányában/kiesésében láttam a problémát. 2006-os kezdése óta egy kezemen meg tudom számolni az értelmes WR1-2 szintű elkapókat körülötte. V Jax-et lehet említeni, Chambers-t esetleg, nameg most Allen-t. Róluk (persze ha éppen nem a kórház válogatottat erősítették) tudnám azt mondani hogy elit elkapók (Chambers esetében inkább fél-elit). Gates ugyan végigkísérte eddigi karrierjét, ám a PO-ban komolyabb védelmek ellen az már rendre kevésnek bizonyult. Szegény LT rendszeresen a pálya melletti biciklin tekert januárban, sokszor sírás közepette. Ha a pályatársait nézzük, ugyan Big Ben féle elképesztő PO clutch pillanatokat sosem produkált a pályán, de különösebben sosem nyomta fullba a kretént sem a legrosszabb éveiben (ellentétben pl Manning-gel). Statok alapján ott a helyet a legjobbak között, de nyilván az amerikaiaknál nagyon rá vannak izgulva a gyűrűkre, így azt sem ártana szereznie a HOF tagsághohz. AG Smith és Spanos legnagyobb erőfeszítései ellenére sem tudta senki sem félvállról venni a Chargerst az elmúlt közel 15 évben, én azt gondolom ha Rivers nincs ott, akkor ez a franchise már rég a Browns szintjén lenne.
A helyett, hogy kik vannak előtte szerintem érdekesebb lenne a kiket előz meg a legendák közül felsorolás.
Nem hiäba nem akart Eli Manning anno San Diegoba menni. Eli M. rosszabb iränyito Riversnel, megis van 2 gyürüje, ennyivel jobb volt a csapat + coaching körülötte. A mäsik dolog, h nagyon fura a dobomozdulata Riversnek. Habär ketsegtelenül sikeres, megis huzza az ember a szäjät, ha lätja, sztem inkäbb ez az oka annak, h nem a legnagyobbakkal együtt emlitik.
Nekem nagy kedvencem, bitang jó QB, nem a legjobb helyen. Amikor kivágták Breest és jött a helyére mindenki azt gondolta, hogy Breesnek annyi és Riversszel jobban járnak. Ebben igazuk is volt, mert Brees abban a SD-ben nem sokra vitte volna, bár a 2009-es… Na, mindegy. Az tény, hogy a 2006-os első évében Rivers nem lett a PO királya, vagyis pechjére kifogott egy ritka szar napot, de hát van ilyen. 2009-ben megint csak lehetett volna sansza, de ott is bakizott, viszont akkor már talán nem egyértelműen ő volt a hibás, bár az a 2 INT… 2013-ban meg elsöpörte őt az NFL történetének egyik legjobb támadóalakulata és védelme. Összegezve akárhogy is nézem volt két alkalommal jó csapat körülötte, de nem tudták kihasználni a lehetőséget. Márpedig az NFL túl sok sanszot nem ad. Rivers zseni, de vagy pechjére nem volt az adott pillanatokban a legjobb formájában, vagy összeroppantja a nagy teher. Ezt viszont csak ő tudja. Talán, ha neki is jutott volna egy BB…