Az idei év egyik legkiélezettebb és legizgalmasabb csoportja talán meglepetésre az NFC South lehet. Ellenben mindegyik gárda inkább az építkezés fázisban van (vagy még ott sem), így jócskán akadnak gyenge láncszemek, amikre ha a riválisok ráállnak, akkor bajban lehetnek.
Atlanta Falcons
A leggyengébb láncszem: Desmond Ridder
A másodéves irányító most kapja meg a lehetőséget a bizonyításra, miután tavaly szinte az egész évet kiülte Marcus Mariota mögött. Prospectként Ridderrel kapcsolatban rengeteg fenntartása volt a szaksajtónak és a nem Power 5 konferenciából (akkor még nem tartozott oda a Bearcats) kikerülő irányítókkal amúgy is szkeptikus az ember egy ideje. Intő jel lehet, hogy tavaly annyira nem tartotta a csapat vezetése sem készen, hogy Mariota kezdett helyette, pedig láttuk, hogy az Oregon egykori büszkesége nem tette magasra a lécet.
Miben lehet bízni?
Tavaly év végén négy mérkőzést kapott a bizonyításra a fiatal irányító és az első két heti katasztrófa után határozott fejlődést mutatott. Különösen biztató volt nyomás alatt, mert mindenki azt várta, hogy ez lehet az egyik legnagyobb gyengesége, de Ridder láthatóan nem ijedt meg a feladattól. Emellett természetesen arra is lehet apellálni, hogy azok után hogy tavaly historikus mértékben a futójáték felé fordultak a csapatnál, ezen nem hogy nem változtatnak, de a generáció egyik legjobb futótehetségével Bijan Robinsonnal csak még jobban eltolódik erre a támadósor. A támadófal több mint korrekt, vannak jó célpontok, Riddernek csak egy szükséges minimumot kell betenni a közösbe.
[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
Mi/ki lehet még a leggyengébb láncszem?
A passzsiettetés fogalmát évek, lassan évtizedek óta nem ismerik a csapatnál. Egy ideig még ölte a magas draftpickeket ide a gárda, de az utóbbi időben már nem is próbálkoznak. Jönnek fiatalok mindig a draft későbbi köreiben, de eddig senki nem váltotta meg a világot. A jelenleg rosteren lévők sem igazán adnak okot a bizakodásra, Bud Dupree-nek vannak felvillanásai, de inkább egy jó munkásember, rajta kívül pedig senki nincs. Ami segíthet, hogy a belső védőfal annál pofásabb. Grady Jarrett mellé érkezett a rutinos Calais Campbell és David Onyemata is, így összességében lehet hogy tudják kicsit színezni a nyomáspalettát.
Carolina Panthers
A leggyengébb láncszem: támadóoldal húzónevei
Furcsa ilyet mondani, de a Panthers rosterét vizsgálva nem találni igazán kirívó gyenge pontot. Ez pedig egy top10-es picket birtoklott gárdánál elég nagy meglepetés. Ami engem kicsit mégis zavar, az a sztárpower hiánya a támadóoldalon. Nagyon szépen foltozták a lyukakat a szabadügynökpiacon a csapatnál, de inkább szürke eminenciások érkeztek és rotációs játékosok, nem pedig igazi elsőszámú opciók. Miles Sanders egy korrekt futó, de azt veszi el amit elé tesznek, nem többet. Thielen egykor jó volt, mostanra kicsit megkopott. Hayden Hurst használható, de nem tud meccseket eldönteni. És még sorolhatnánk. Egy újonc irányítónak pedig ennél többre lenne szüksége.
Miben lehet bízni?
Bryce Young termetével kapcsolatban sok kérdés volt a draft folyamat alatt, de azt legtöbben elismerték, hogy megvan benne a képesség, hogy egy korszakos irányító legyen. Nem voltak mellette az egyetemen sem kifejezett sztárok, de ő mégis tudott varázsolni a káoszban. Ebben segítségére lehet Frank Reich, akit talán már kevesen tartanak olyan jó edzőnek mint öt éve, de egy jó támadógururól van szó, aki mentorként sem utolsó. Nem fog hatalmas terhet rakni az irányító vállára és a keret mélységére fog támaszkodni a skill posztokon is.
Mi/ki lehet még a leggyengébb láncszem?
Ami még gátat szabhat a támadósornak az a támadófal. Úgy gondolom, hogy ez nem egy rossz egység, de nem is a legkonzisztensebb. Ikem Ekwonu egy jó futásblokkoló játékos, aki passzblokkolásban még sokat volt bizonytalan. Taylor Moton megbízható, de karrierje egyik leggyengébb évéből jön. A belső hármasnál pedig bárki képes hibázni, különösen a harmadéves Brady Christensen lehet a gyenge pont.
New Orleans Saints
A leggyengébb láncszem: támadófal
A Saints kapcsán a támadófalat évekig az egyik legnagyobb erősségként jellemeztük, de ez szép lassan megváltozott. Mostanra odáig jutottunk, hogy egyenesen gyenge pont, és így lehet a jövőben is, ha nem jönnek be a számítások. Egységszinten 146 nyomást engedtek, ami a tizedik legtöbb, ami bár nem ligaalja, de rossz a tendencia. Különösen sebezhető a belső hármas, Andrus Peat, Erik McCoy és Cesar Ruiz is folyamatosan szenved, ami nem csak a nyomások számában, de Saints futójátékának visszaesésében is megfigyelhető.
Miben lehet bízni?
A jobb oldali tackle, Ryan Ramczyk továbbra is a posztja egyik legjobbja, tavaly is mindössze 20 nyomást engedett, ami még mindig kimagasló mutató. A túloldalára érkező másodéves Trevor Penning pedig az év végén amikor megkapta a lehetőséget, akkor mutatott biztató jeleket. Igaz inkább futásblokkolásban, de adhat egy stabil biztonságérzetet a belső hármasnak is. Ezen kívül talán az is pozitív a Saints számára, hogy a csoportban nincsenek ott a liga legjobb pass rusherei, mindössze Brain Burns az, aki a közvetlen elit közelében van.
Mi/ki lehet még a leggyengébb láncszem?
Derek Carr ugyan előrelépés lehet az elmúlt három év Saints irányítóihoz képest, de ettől még nem igazán esik hasra az ember a teljesítményétől. A Red Zone-ban egyenesen az egyik legrosszabb irányító volt tavaly és alapvetően is nehéz elképzelni, hogy Super Bowl álmokat lehet kergetni vele. Tavaly 24 touchdownja mellé 14 interception is érkezett, 60%-os pontossága a liga második felébe volt elég és nagyon sok labdaeladást ígérő passza volt.
Tampa Bay Buccaneers
A leggyengébb láncszem: irányító játék
Tom Brady valószínűleg végleg visszavonult és már tavaly is csak árnyéka volt önmagának. Ettől függetlenül a mögötte hagyott űr kilátástalanabbnak tűnik. A tavalyi játék alapján Baker Mayfield és Kyle Trask is borzasztóan nézett ki, és nincs okunk feltételezni, hogy ez sokkal jobb lesz. Az egykori 1/1-as konkrétan 200 yardot sem átlagolt az utolsó öt meccsén és két interception mellett volt hét labdaeladást ígérő labdája is. Trask pedig sokak szerint már a drafton is egy elhibázott pick volt, mert sosem lesz profi szintű játékos.
Miben lehet bízni?
Leginkább abban, hogy a két irányító tényleg elég rossz lesz ahhoz, hogy jövőre a csapat elcsípje az első két pick valamelyikét, ezzel pedig Caleb Williams vagy Drake Maye játékjogát megszerezhetik. És akkor aztán megindulhat az újjáépítés véglegesen. Idén az öregek nagy része még ott van, az elkapó sor Evans és Godwin vezetésével nem rossz, de aligha segít sokat ez az irányítójátékon.
Mi/ki lehet még a leggyengébb láncszem?
A támadófa már tavaly is borzasztóan nézett ki, még Brady rekordsebességű labdaelengedése sem tudott többnyire segíteni. Az egység 162 nyomást engedett és ami a legnagyobb gond volt, hogy Tristan Wirfs kivételével mindenki gyenge pont volt. Ebből a támadófalból most távozott Donovan Smith (akiért amúgy nem akkora kár), a fal jobb oldalán a tavalyi második körös Luke Goedeke és az idei második körös Cody Mauch várható a kezdőbe. Különösen nagy gond, hogy a center mögött már nem Brady hanem Baker Mayfield várja a labdákat, aki nagyságrendekkel rosszabbul kezeli a nyomást.
[/ppp_patron_only]
