Minden forduló után van mit tanulni, szóval minden kedden hozunk egy touchdownnyi (6+1) gondolatot, tanulságot, take-et. Most főleg a fiatal irányítókkal foglalkozunk, szóval lesz szó Drake Maye-ről, Bo Nixről, Anthony Richardsonról és a Bears offense változásairól is. Emellett szót ejtünk a Chiefs passzvédekezés problémáiról, megnevezzük a konferenciák egy-egy legnagyobb kihívóját és széttárjuk a karjainkat az NFC West kapcsán.
🔥 Figyeljünk Bo Nixre és a Broncosra!
A Broncos nagyon magabiztosan intézte el a Falconst vasárnap, a Bengals vereségével pedig egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy bejussanak a rájátszásba is. A védelem a szezon eleje óta nagyon jó, a támadók pedig ugyan akkor még gyengélkedtek, de mostanra ők is nagyon összeálltak.
A fejlődés egyik legfontosabb eleme Bo Nix jobb játéka. A szezon elején is voltak jó számai, de engem nagyon zavart a zseben belüli játéka, hogy folyton belemozgott a nyomásokba, nem volt komfortos a sokszor nagyon tiszta zsebben sem, a lábmunkája össze-vissza volt és így egyáltalán nem játszott jól. Mostanra azonban szinte teljesen eltűnt ez a belemozgok a nyomásba dolog, szépen letisztult a lábmunkája, nyugodtabban navigál a zsebben és magabiztosabban tud passzolgatni.
Amikor nincs rajta nyomás, akkor jelenleg nem lehet belekötni a játékába. Amikor nyomás van rajta, az egy másik történet, de ha nem zavarják meg, akkor szinte tökéletesen játszik. Nem is lehetett volna jobb példa erre a Falcons elleni mérkőzésnél, hiszen az atlantaiaknál nem létezik a pass rush, Nix így a dropbackjei 86 százalékában nyomás nélkül dobálhatott, ekkor 26/29, 294 yard, 4 TD volt a mutatója. Ez nagyon jó. #elemzés
Az egész meccset tekintve a felső 4%-ba tartozó EPA-t tudott felmutatni. Tegyük hozzá, hogy ezt azért erősen megdobta a remekül megkomponált támadósor, ugyanis emellé az alsó 3%-ba tartozó átlagos passzmélysége volt. Sean Payton nagyon jól keverte a kártyákat, szereztek például két touchdownt WR screenből, ahol az elkapó érintés nélkül nyargalt be a célterületre, de az első hatpontos is egy felrajzolt és könnyű TD-ből született. Payton mostanra eljutott oda, hogy jól használja a játékosokat, kicsit leszűkítette a playbookot azokra a koncepciókra, amik működnek, így nagyon összeállt ez az egység és jó nézni, ahogy klappolnak.
A fenti EPA-ADOT kettős statisztikából mondhatnánk, hogy akkor Nixnek szinte semmit sem kellett csinálnia és a rendszer vitte a hátán. Azonban ez sem lenne igaz, mert alaposan hozzátette ő is a magáét. Megdobta a számait a rendszer és a sok rövid felrajzolt játék, azonban a 11+ air yardos passzoknál is remek volt, hiszen 6/7, 138 yard volt a mérlege. Több nagy értékű dobása is volt a középtávoli területekre, amiket élmény volt nézni. Itt van két példa, különösen a második volt egészen parádés, ez karrierje legjobb passza volt azt hiszem.
Okay, Bo Nix. I guess we're ripping tight-window throws on time at this level now. (The second throw made me laugh when I saw the end zone angle). pic.twitter.com/voEGgTnupz
— Doug Farrar ✍ (@NFL_DougFarrar) November 18, 2024
Ezzel lehet dolgozni!
🙌 Így változott meg a Bears offense
