Connect with us

Összefoglaló

A Bills simán, az Eagles nem túl meggyőzően, a Commanders az utolsó pillanatban jutott tovább

A Bills könnyedén lépett át a Broncoson, az Eagles nem valami meggyőző támadójátékkal tudott felülkerekedni a Packersön, a Commanders pedig 19 év után ismét győzelmet könyvelhetett el a rájátszásban.

Denver Broncos @ Buffalo Bills 7-31

Annyira jó meccs lehetett volna ebből. A Broncos durván bekezdett, az első drive-ból lett egy 43 yardos TD Troy Franklinnek, mindenki le volt sokkolva. Ráadásul a védelem is relatíve jól megfogta a Billst, és bár a félidő végére így is átvették a vezetést Josh Allenék, azonban a 7-10-es vendég hátrányból még bármi lehetett. Ehhez képest a harmadik negyedre már nyugodtan be lehetett aludni, semmiről nem maradtunk volna le.

A mérkőzést két váratlan dolog tette tönkre. Az egyik, hogy a Bills defense a földön és a levegőben is dominált. A Broncos összesen nem tudott 230 yardot sem haladni, sőt az első drive-ot leszámítva csak 154 yard jött össze. Nem mintha a Buffalo védelme kutyaütő lett volna, pláne Matt Milano visszatérése után, de ilyen szintű dominancia nem volt benne előzetesen a meccsben. A második teljesen váratlan dolog az volt, hogy a denveri ligaelit védelem nem utazott el a meccsre. Az még hagyján, hogy Josh Allen passzolt 272 yardot és két TD-t, ez kb. a minimum. De az teljesen indokolatlan, hogy a Bills a liga egyik legjobb futás elleni védelme ellen 41 futásból 213 yardot pakoljon fel. És ebből csak 46 volt Josh Allen: James Cook 23 futásból 120 yardot, Ty Johnson kilenc nyargalásból 44 yardot tett be a közösbe.

Ennek a teljesen érthetetlen denveri összeomlásnak az lett a végeredménye, hogy a Bills hosszú és kényelmes drive-okat tudott vezetni különösebb kockázatok nélkül. Allenék végül több mint 41 percig birtokolták a labdát (legtöbb valaha egy PO-meccsen), a második félidőben minden támadásukból pontot szereztek, mintha csak edzőmeccs lenne. Broncos győzelmet persze nem sokan vártak, de a védelem ilyen szintű leolvadása még csak érdekessé sem tette a találkozót: nagyjából újranézhettük az utolsó heti Chiefs-Broncost, csak épp fordított végeredménnyel.

(renningan)

Green Bay Packers @ Philadelphia Eagles 10-22

Előzetesen remek meccsnek ígérkezett, de végül végtelen egyhangú és alacsony színvonalú lett a találkozó, amelynek a legemlékezetesebb jelenete az volt, hogy AJ Brown elkezdett könyvet olvasni az oldalvonal mellett.

A Packers rögtön egy fumble-lel kezdte a meccset, amit az Eagles azonnal megbüntetett egy TD-vel. Mindezt igazi baki- és punt parádé követte. A félidő végéig az Eaglesnek volt négy puntja, ebből ráadásul három is 3&out, az egyetlen értékelhető drive-jából pedig csak egy mezőnygól született. Eközben Jordan Love mindent megtett, hogy eladja a labdát, aminek pár elejtett passz mellett két INT lett az eredménye. A speciális egység viszont nem akart elmaradni az offense mögött kiábrándító teljesítményben, így a fumble után még bedobtak a közösbe egy kihagyott mezőnygólt, így 10-0-s hazai előnnyel mehettek szünetre a csapatok.

A gyenge félidő ellenére úgy tűnt, hogy lehet ebből még érdekes meccs. Az Eagles ugyanis folytatta a puntparádét, amit már a helyi szurkolók sem bírtak cérnával és már a harmadik negyedben ment a fújolás. A Packers védelmének emberfeletti teljesítményét viszont csak mezőnygóllal tudták meghálálni Love-ék, majd az Eagles offense is megérkezett a meccsbe és három drive-ból feltett 12 pontot a táblára.

A Green Bay-nek ezzel együtt bőven lett volna esélye a fordításra, messze nem tűnt verhetetlennek az Eagles, de egy TD mellett csak egy botrányos turnover on downsra (előbb egy érthetetlen középső futás harmadikra, majd Love nem tudta eltalálni az üresen álló elkapóját negyedikre), majd egy meccset lezáró interceptionre futotta.

A mérkőzés elsősorban Jordan Love-on ment el. Az Eagles offense mindössze 16 first downra volt képes, 11-ből csak két harmadik kísérletet csinált meg és ugyanúgy gyűjtötte a büntetéseket. Viszont sem a speciális egység, sem Jalen Hurts nem hibázott, így pedig még csak izgulni sem kellett, bár ez a teljesítmény összességében minden volt, csak nem Super Bowl contenderhez méltó.

Ami a Packerst illeti, Love folyamatosan osztogatta a rosszabbnál rosszabb passzokat, amikből többnyire vagy INT (3), vagy elejtett INT vagy kórházpassz lett. Matt LaFleur játékhívásai sem voltak különösebben jók, az sem segített, hogy minden elkapó és a fél támadófal lesérült a meccsen, de egy 55 milliós irányítónak pont ilyenkor kellene hátára venni a csapatot.

(renningan)

Washington Commanders @ Tampa Bay Buccaneers 23-20

A wild card hétvége (eddigi) legkiélezettebb meccse volt ez, végre láttunk egy végig izgalmas találkozót. Az első félidőben Mike Evans gyorsan megmutatta, hogy ki az úr a háznál és dominálta Marshon Lattimore-t: 5 elkapás, 66 yard, egy TD és egy védelmi pass interference volt a mérlege, és a Buccaneers mindkét pontszerző támadása rajta keresztül ment végig. Az általuk feltett 10 pontot viszont a Commanders is szállította, ahol előbb Terry McLaurin, majd a meglepetésre előlépő Dyami Brown hozott nagy játékokat. A nagyszünetben mindkét irányító 108 passzolt yardnál járt és vezették a csapatuk futóstatisztikáit is, ugyanis mindkét védelem nagyon jól fogta a futásokat – ez inkább a vendégeknél volt meglepő.

A második félidőben előbb a Commanders szerzett vezetést egy mezőnygóllal, azonban erre nagyon szépen válaszolt a hazai csapat, Bucky Irving két nagyobb futásával, majd elkapott hatpontosával átvették a vezetést. Ráadásul ugyan a fővárosiak szépen végigmentek a pályán, de a gólvonalnál negyedik kísérletre is elakadtak, így jöhetett a Bucs, hogy két labdabirtoklásnyi előnyre tegyen szert. Azonban belehibáztak, egy jet sweep handoffot nem sikerült kivitelezni, így Jayden Danielsék a red zone-ban kapták vissza a nemrég elvesztett labdájukat. Megint szükség volt negyedik kísérletre, de most megcsinálták és Terry McLaurin révén 10 perccel a vége előtt átvették a vezetést.

A Buccaneers eljutott az ellenfél vörös zónájába, azonban egy nagyon csúnya jelenetsor következett. Előbb Bucky Irving nem küzdött eléggé a first downért, így maradt egy yard, amit másodjára nem tudtak megoldani, harmadjára pedig elrontották a snap időzítését és teljesen összeomlott a játék, így mezőnygólra kényszerültek. Kiegyenlítettek, de maradt még 5 perc az órán, és mivel eddig egyetlen egy puntra sem tudták kényszeríteni az ellenfelet, így nem sok jóval kecsegtetett a maradék idő.

A Commanders pedig meg is oldotta a helyzetet, szépen eljutott mezőnygól-távba, lepörgette az órát és az utolsó másodpercben egy kapufás (!) field goallal megnyerte a meccset, ezzel 19 év után ismét diadalmaskodott a rájátszásban. Jayden Daniels megint jól játszott, jól érezte a zsebet és jól is osztogatott, fontos szituációkban is abszolút fel tudott lépni. Emeljük ki a futás elleni védelmét is a Commandersnek, mert nagyon szépen felléptek a megiramodásokra és betömték a lyukakat. Illetve Dan Quinnt nem csak a védelem miatt dicsérhetjük meg, hanem az agresszív hozzáállása miatt is. A szezon során a legjobb negyedik kísérletes hatékonysággal dolgoztak, és most is kihasználta ezt az előnyét a csapatnak. Ugyan csak 2/4 volt a mérlegük ilyen helyzetben, de ez azt jelentette, hogy a (maximum) 12 pont helyett 14-et tettek fel a táblára.

Összességében a játék képe alapján a Buccaneersre sem lehet panasz egyébként, azonban a végét nagyon elrontották. Hiszen gyakorlatilag azért kaptak ki, mert elrontottak egy handoffot és egy snapet, mindkettőt a negyedik negyedben. Ezen hibák nélkül jó eséllyel megnyerték volna a mérkőzést. Mindenesetre védőoldalon továbbra is az volt a helyzet, hogy a secondary borzasztó volt és senkit sem tudtak megfogni, így ha nem ért oda a pass rush, akkor semmi esélyük sem volt jó védőjátékot összehozni. Illetve emeljük ki Todd Bowlest negatív irányba, ugyanis a meccs végi óramenedzselése is hagyott kívánnivalót maga után, illetve ő meg épp a konzervatív végén volt a skálának, ami szintén hozzájárult a vereséghez.

(katonadani)

Related Topics
4 Comments
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
4 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
ClayMatthews52
ClayMatthews52
2025-01-13 10:27

Packers meccs:

  • Love láthatóan nem volt egészséges, nagyon gyenge passzai voltak. Rossz ütemben, lassan szálló labdákat engedett el. Szerintem csak azért nem cserélték le, mert Willis sem volt egészséges, aztán meccs közben a maradék offense is lesérült
  • a meccs eleji fumble, amit amúgy sosem birtokolt az Eagles, miért nem volt helmet-to-helmet? Kickoffnál nincs ilyen?
  • Kritikus meccseken folyamatosan vannak rossz offense hívások
  • a defense-nél pozitív volt, hogy az eddigi nulla blitz helyett most legalább próbálkozások voltak, működött is, jéééé
0
0
Cseh Tibor
Cseh Tibor
2025-01-13 11:15

Packers menedzsment:megtaláltuk Rodgers méltó utódját!
Szurkolók a PO szégyen után: hát nagyon nem!

0
0
Geiz
Geiz
2025-01-13 12:36

Azért nem szép bírózni, mert a Packers felé kezdő kiesett, így úgyis mindegy, de azért ennyire egyértelmű videózást sem megfordítani a vérlázító kategória!!! Mondjuk az élet visszaadta a Dez Bryant “incomplete”-et…

0
0
Ragi
Ragi
2025-01-13 12:36

Love személyében egy újabb túlértékelt QB..
Annyira szégyen hogy ilyen játékosok ilyen fizetéseket kapnak, mert beparáznak a csapatok, hogy nem lesz irányítójuk és pár jó meccs után oda adják a csillagokat is egy középszerű játékosnak.

0
0

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

4
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x