„A Dallast akarjuk! A Dallast akarjuk!” szólt a kórus a Sunday Night Football végén jól hallhatóan a Redskins stadionjában, és a kívánság gyorsan valóra is válik, mert most csütörtökön Hálaadáskor Dallasba, a fénysebességgel közlekedő Cowboyshoz látogatnak. A Giants, Seahawks, Redskins, Bucs négyes nyerő szériára kapcsolt, és egyre hosszabb győzelmi sorozatokat építenek, ellenfeleik viszont mind kicsit távolabb került a céljától. Ki a vállalható szezontól, ki a rájátszástól, ki csak a csoport első helyétől.
Washington Redskins – Green Bay Packers 42-24
A harmadik negyed közepéig egészen szoros volt, csak 16-10-re mentek a hazaiak, és Crosby éppen kihagyott egy FG-t, de aztán az egészen addig altató Packs D az utolsó 20 percre már az elmúlt hetekben látott önmagát idézte. Az első 40 percben volt nyomás Cousinson, így a secondary is egész tisztességesen dolgozott, de Crosby hibáját követően az egész védelem kártyavárként omlott össze. A Skins QB-járól eltűnt a nyomás, a secondary hirtelen megszűnt létezni, így a Washington utolsó 4 drive-ja mind touchdownnal ért véget. 29-24-ig bírta tartani a lépést Rodgers és a passzjáték, de az utolsó 4 drive mindegyikében volt a Redskinsnek egy legalább 44 yardos játéka, így a végére leszakadtak.
A fővárosiak így tovább üldözik a Cowboys, Giants kettőst, és egészen jó esélyeik vannak egy Wild Card hely elcsípésére. A szabadesésre váltó Green Bay azonban a Wild Card helyet ezzel elfelejtheti az biztos, csak a csoportjuk miatt, és az ott lévő kétmeccses hátrány miatt nem kell még teljesen lemondaniuk a januári footballról, bár ilyen védelemmel ez csak egy-kétig kérdés még.
MVP: Kirk Cousins és Rob Kelley.
Abban a pillanatban, hogy eltűnt Cousinsról a nyomás, szárnyalni kezdett, a 21/30, 375 yd, 3 TD sor önmagáért beszél. Garcon és Crowder is 100 yard fölé jutott a passzaival. Ugyanakkor Kelley mellett sem lehet szó nélkül elmenni, 24 futásból hozott 137 yardot és 3 hatpontost a draftolatlanként a ligába került újonc futó. Chapeau!
LVP: Packers secondary
Annyira reménytelen volt a védelem, mert máshogy nem tudom magyarázni, hogy McCarthy már a második játékrész elején nekiment egy 4th&7-nek is a Skins 38-asáról. Egészen gyönyörű párharcot vívhatnak majd hétfőn a semmit el nem kapó Eagles WR-sorral. Már várom. Ja, nem.
Seattle Seahawks – Philadelphia Eagles 26-15
A Seahawks továbbra is turbó módban, bár ez a győzelem vezéráldozatokat követelt. Az Eagles a múlt heti sok futásos gameplant próbálta erőltetni a meccs elején, és ugyan az első drive-okat követően még 7-6-ra ők vezettek, de ezt követően majd’ 40 percig nem tettek fel több pontot a táblára, ez pedig Seattle-ben senkinek nem fér bele. Prosise az első félidőben megint csillogott (72 yardos futott TD, a leghosszabb a CenturyLink Fielden valaha), de aztán vállsérülést szenvedett, amivel várhatóan 6-8 hetet kell kihagynia. Ő lesz úgy tűnik az új Harvin, vagyis a porcelánból készült egyébként mindenre használható player, aki ha véletlen egészséges meccseket dönt el. Wilson pedig továbbra is MVP formában, az a Grahamnek kiosztott TD a Hawks offense tömör összefoglalása volt, de azon kívül is számos nagy játékot sikerült bemutatni. Az utolsó hét meccsen az offense egyszer (!!) adta el a labdát összesen, Wilson megint a 300 yardot karcolta, és előkerült a trükktárból is egy már hetek óta betárazott játék, így Wilsonnak újra van elkapott TD-je is. Prosise mellett egyébként még többeknek idő előtt véget ért a meccs így Pope-nak is, ezért kissé szürreális módon a csere-QB Boykin volt a RB a negyedik negyed végén.
MVP: Kam Chancellor
Wilson túl egyértelmű, Prosise idejekorán kiszállt, így most talán kicsit meglepő módon a Kancellárnak adnám a meccslabdát. Vele 100 yarddal kevesebbet enged a D (400 helyett 290 átlagban), és volt egy szép interceptionje is. Elképesztően kell ő ebbe a védelembe.
LVP: Eagles elkapó gárda
Nem állítom, hogy a Hawks D ellen könnyű lenne, főként újonc irányítóként idegenben, de hogy kb. a teljes elkapó gárda használhatatlan legyen az azért már torment fokozatra kapcsolja a nehézséget. Agholor nettó emberhátrány. Wilson azzal a 15 yardos elkapással a meccs azon pontján egymaga jobban állt, mint a Philly teljes WR sora (14 yd).
Kansas City Chiefs – Tampa Bay Buccaneers 17-19
Chiefsebbek voltak, mint a Chiefs, így zsinórban ötödször is megverték őket. Elég gyenge meccs volt, vagy eufémisztikusabban harcos, szoros (lásd még a közhelyszótárban a játék küzdő jellegénél), de legalább izgalmas. Nem múlott ám sokon, Marcus Peters hiánya például egyértelműen számított, mert így Winston teljesen jó számokat produkált, ami egy kansasi védelem ellen legalábbis szokatlan. Vagy ugyancsak fordulópont volt Alex Smith az ellenfél end-zone-jában dobott interceptionje vagy, hogy a legvégén egy 3rd&3-t kellett volna kivédekezni, hogy majd két percre visszakapja még a labdát a Chiefs, de nem. Ezen a napon minden a Buccaneers felé dőlt el, így mindössze egy meccs hátrányból üldözik a Falconst, és amilyen hektikusak Ryanék, nem is reménytelen ez a rájátszás dolog. Azért most a Seahawks ellen még ennyire sem lesz könnyű dolguk. A Chiefsnek ez jó eséllyel belefért, bár a Dolphins már ott lopakodik mögöttük 6-4-el, és most mehetnek Denverbe.
MVP: Roberto Aguayo
Néhány hete egy rovattal lejjebb szerepelt, de különösen ezen a napon, amikor majd minden kicker esett-kelt, a 4/4-es FG mutatója egy 36 pontos meccsen feljogosítja az MVP címre. Amit meg kell adni, azt meg kell adni.
LVP: Andy Reid playcallingja hátrányban
A tavalyi Divisional körben a Pats ellen már felidegeltem magam rajtuk, de most megint. Két labdabirtoklásnyi hátrány, és olyan kényelmes, ráérős drive-ot vezetnek, ha a fene fenét eszik, akkor is, mintha csak a második negyedben járnánk. El nem tudom mondani mennyire idegesítő, hogy a sietség leghalványabb jele sincs meg, jó, persze, erre alapból képtelenek is lennének. Ppedig tegnap Alex Smith egészen hihetetlen módon még néhányszor el is látott 10 yardnál messzebb, sőt mit el is látott, pontos passzai (igen, PASSZAI) voltak 20 yard távolságba!
New York Giants – Chicago Bears 22-16
A vártnál jóval szorosabb meccset játszottak a felek, végül, ha nehezen is, de jött a papírforma. A Giants még azzal is képes szoros meccset játszani, akivel nem kéne, de Manningéknek idén nagyon ad a gép. Nagyon nehezen ami azt illeti, mert 16-9-re még a Medvék vezettek a félidőben. A Howard-Miller duó teljesen jól működött úgy 30 percig, a második félidőben viszont a New Yorki védelem csak összeszedte magát és 5 db 3&outra, és egy interceptionre kényszerítették Cutleréket, egy Barth által mellélőtt mezőnygól mellett. A Giants a Browns ellen rápihenhet az @PIT, DAL sorozatra, bár ahogy az idei szezonjuk kinéz még a végén az is izzadós meccs lesz.
MVP: Landon Collins
Zsinórban a negyedik meccsen áll INT a neve mellett, ez ráadásul meccsnyerő szerzett labda volt, mert 6 pontos előnyben a félpályánál kapta le Cutler passzát 80 másodperccel a vége előtt.
LVP: A kickerek
Az extra pontok erős kihívás elé állították a két rugót, ötből hármat (Gould 2, Barth 1) elrontottak, de utóbbi még egy mezőnygólt is mellé gurított, így ők ketten sokat tettek az egy játéknapon NFL-rekordot jelentő 12 kihagyott XP-ért. Gould ráadásul ex-csapata ellen hibázott.
