Eldőlő csoportok

Kivették a féket Clevelandből, a Rams győzelemmel feledtette veretlensége elvesztését, míg a Redskins továbbra is fenntartja az NFC East csoportelsőségének átkát.

Atlanta Falcons @ Cleveland Browns 16 – 28

A balfasz Falcons hatalmas szolgálatot tett a divízióellenfeleinek. Ryan a megszokott minőségi formáját hozta, viszont sikerült kritikus hibákat vétenie, a harmadik kísérleteken ő és az elkapói is lényegében lefagytak a 35 százalékos sikerességgel. A hibák miatt nem tudtak menni előre, mozgatni a láncot, és nem csoda, hogy négy támadássorozatuk volt csak, ahol három percet fen ntudtak lenni. Sanu elvesztett labdája iszonyat nyomor volt a morál szempontjából, a pálya túloldalán öröm az ürömben, hogy Julio 2016 eleje óta először szerzett TD-t egymást követő meccseken. A védelem teljesen kifingott, ezen konkrétan el fog menni a szezon. Lényegében nincs olyan egysége a védőknek, ami veszélyt jelentene egy közepesen kompetens támadósor számára, aki nem sérült le, az is súlytalan a társai hiánya miatt.

Baker Mayfield making magic happen with this throw on the run!

(via @NFL)pic.twitter.com/3xq8MFyj2N

— Pro Football Focus (@PFF) 2018. november 11.

Gregg Williams a mennybe megy, egy szoros meccs után egy ilyen győzelem remekül mutat a rezümén. Baker Mayfield az első újonc Browns QB az 1999-es Tim Couch óta, aki lehozott egy 3 TD 0 INT teljesítményt. A támadósor remekül pöfögött, még ha a fal ingatag is volt, és sima MVP-formát mutatott Nick Chubb is, aki mind elkapóként megbízható volt, mind futóként, és ezt nem csak azért mondjuk, mert a 92 yardos futott kegyelemdöfése a franchise rekordját jelenti a földön. A védelem harapós volt sérültekkel is, Schobert pedig pont a sérülésből visszajőve gyilkolt le mindenkit magas szinteken a pálya közepén.

Washington Redskins @ Tampa Bay Buccaneers 16 – 3

A Redskins egy rosszul játszó Tampát vert meg, szóval nincs mire fel boldognak lenniük. Smith a szokásos kozervatív játékával darálta le a Bucs védelmét, a támadófal pedig a sérülések ellenére penge volt, és engedte menni előre a futókat is. HaHa kiemelkedőt játszott új csapatában, mint az egész védelem, négy elszedett labdával tökéletes ütemben állították meg a Bucs támadóit. INT a célterületen, rövid pálya biztosítása a saját támadóknak, és két kierőszakolt fumble a saját Red Zone-ban.

A Tampa pedig tényleg tudja mélyebbre ásni magát. Az egész támadósor folyamatosan hibázik, és ugyan ez nem feltétlenül a playhívás hibája, Koetter mester átvette a playhívást a mérkőzés közben a támadókoordinátorától. A védelem amúgy nem volt annyira rossz, mint hinnénk, igazából a mérkőzés statisztikái alapján meglepő, hogy nem volt szorosabb a mérkőzés. Láttunk pár villanást, McCoy, Adams, Taylor mind szépet játszottak. A csapatnak megvolt a lehetősége nyerni, de nem tudták a kulcspontokat meglépni.

Seattle Seahawks @ Los Angeles Rams 31 – 36

Elképesztő szoros meccsen mutatta meg foga fehérjét mindkét csapat, de az ötpontos vereség valahol a Hawks győzelmeként is értékelhető. Ettől még a Rams nyert persze, amiben komoly szerepe volt Aaron Donaldnak, aki Sweezyn és Britten lakmározva 52 snapen 3 sacket, 2 ütést és egy siettetést hozott össze. Az amúgy erősen köhögő védelmet kompenzálta a támadósor, ahol Goff és Gurley kegyetlen hatékonysággal mentek előre, előbbi pontos passzokkal, utóbbi pedig továbbra is kihasználva a pompásan blokkoló falat.

A Seahawks kitett magáért (szezon legtöbb pontja eddig), és tényleg egyre jobb a fal, de ez nem volt elég. Akik jók voltak eddig (Wilson, a védelem), azok most nem legnagyszerűbb napjukat élték meg, akiktől pedig pont nem vártunk nagy napot (Penny), remekeltek. A secondary súlytalan volt, és általában nem volt erős a kohézió, pedig a Hawks még egy megborult védelemmel, egy állítólagos rebuild alatt is húsz pont alatt tartja az ellenfelek támadósorait.