Fantasy Fix #5

A fantasy igazi szépségét a kiszámíthatatlansága jelenti: minden egyes döntésünk kockázatot jelent, a tájékozottságunkkal pedig pontosan ezt a kockázatot akarjuk minimalizálni, ezért is olvassuk el azokat a fantasztikus cikkeket, amiket a szakírók tesznek közzé. Néha aztán túlzásba esünk a kockázatkerüléssel. A South Parki Gulya hétfő reggel azzal az örmteli hírrel ébredhetett, hogy 1,5 ponttal megelőzte a Diósd csapatát, ráadásul a hétfő esti rangadón szereplő Fred Jackson még pályára sem lépett ugye. A Gulya tulaja dörzsölt fickó, és úgy volt vele, hogy nem akarja megkockáztatni azt, hogy Jackson az első futásából fumble-t érően sérüljön le, és -2 pontot szerezzen, így egy bölcs döntéssel üresen hagyta az RB2 pozíciót, majd kedden boldogan nyugtázta, hogy jóváírták a győzelmét. Csütörtökön aztán a diósdi edző udvariasan feltette a kérdést, hogy nem lehet-e, hogy mégis ő nyert? Mint kiderült, az NFL a Carr-Murray páros fumble-jét a futó helyett az irányító számlájára írta utólagosan, így a Gulyánál Carr pontszáma kettővel csökkent, ami ahhoz vezetett, hogy megfordult a párharc eredménye. Tanulság? Az nincs, maximum annyi, hogy a fantasy gonosz és kegyetlen. Na de most már olvassunk tovább, nézzük meg, mire számíthatunk az ötödik héten!

QB

START: Tyrod Taylor (Bills @ Titans)

Remélem, hogy senki nem ugrott le a Tyrod Taylor hype-vonatról a Giants elleni vereséget követően. Ha esetleg valaki mégis megtette, akkor itt az idő visszaszállni: Taylor 20 pontot átlagol, és jelenleg az 5. legjobb fantasy QB, így erős indokokat kéne találni, hogy miért ne játszassuk. Szerencsére ilyen indokok nincsenek, a Titans közepes pontszámokat enged QB-knak (monjduk eddig olyan legendák játszottak ellenük, mint Winston, Luck és Manziel), így érdemi futójáték hiányában minden adott lesz ahhoz, hogy a Bills Taylor vezetésével menjen nagyon.

START: Philip Rivers (Chargers vs. Steelers)

Rivers nem kap annyi szeretetet, mint amennyit érdemelne, úgyhogy ezzel a bejegyzéssel szeretném jelezni, hogy nem csak ezen a héten, de szinte minden matchupban játszatható a Chargers QB-ja! Ez a hét azonban igazi ünnep, visszatér a csapatba Rivers BFF-je, a tight end Antonio Gates, a Steelers secondary pedig nem tekinthető különösen veszélyesnek. Rivers játékát különösen ajánlom mindenkinek, akik örömüket lelik abban, hogy fantasy győzelmeiket az utolsó pillanatban, gyakorlatilag kedd reggel biztosítják be.

HAIL MARY: Blake Bortles (Jaguars @ Bucs)

Az eheti alsóházi rangadót a Jaguars tampai vendégjátéka szolgáltatja, de megijedni nem kell, az ilyen meccsek fantasy szempontból egészen relevánsak lehetnek. A másodéves irányító úgy is a liga legjobb 10 fantasy QB-ja között található, hogy csapata még nem gyűjtött egy meccsen 23-nál több pontot – ezt a korlátot jó eséllyel át fogja lépni a Bucs ellen. Bár Yeldon mutat életjeleket, de TD-k szerzésében egyelőre nem túl sikeres, így bízhatunk abban továbbra is, hogy a pontokat a passzjáték fogja szállítani.

SIT: Derek Carr (Raiders vs. Broncos)

Miután Derek Carr a Bears elleni vendégjátékon nem tudott értelmezhető fantasy pontszámot gyűjteni, nem gondolom, hogy túl kéne magyaráznom, hogy miért nem jó ötlet a Raiders QB-t pályára küldeni a Broncos ellen. Bár a meccs képe valószínűleg ahhoz fog vezetni, hogy Carrnak kétségbeesetten keresnie kell majd a hosszú passz lehetőségeit, nem gondolnám, hogy a liga QB-knak legkevesebb pontot engedő védelmét pont a Raiders fogja meglepni.

SIT: Andy Dalton (Bengals vs. Seahawks)

Ha Dalton úgy szerepel a csapatodban, hogy van mellette egy másik értelmezhető QB (elvileg csak így lenne szabad), akkor most jött el a szezon egyetlen pillanata, amikor érdemes lehet óvatosnak lenni. A vörös ágyú eddig valóban rendkívüli formában van, az általa vezetett támadósor szinte hibátlan, de a Seahawks DEF mégiscsak 1,5 engedett pontot átlagol Chancellor visszatérése óta. Bár a meccset szerintem be fogja húzni a Bengals, de az összpontszám várhatóan elég alacsony less, és a pontokat ilyen secondary ellen jó eséllyel a futójáték fogja feltenni a táblára.

RB

START: Todd Gurley (Rams @ Packers)

Az újonc jött, látott, és egy meccs alatt megszerelte a Rams futójátékát (= egy meccs alatt több pontot szerzett, mint az előző hárman a többiek), így bizakodva várhatja a Packers elleni vendégjátékot. Bár a Green Bay egyértelmű esélyese a találkozónak, a 49ers elleni mérkőzésen láthattuk, hogy a kemény védekezés képes lehet arra, hogy szoros maradjon a találkozó, ami meg fogja teremteni a lehetőséget arra, hogy Gurley is kellő időt töltsön a pályán.

START: Mark Ingram (Saints @ Eagles)

Hajlamosak vagyunk alulértékelni a Saints futóját is, pedig Ingram úgy tartja a 8. helyet a fantasy futók között, hogy az utolsó két meccsén egyaránt le kellett mondania egy TD-ről a pofátlan Khiry Robinson javára. Szerencsére Ingram teljesítménye nem különösebben TD-függő, mind a futott yardokat, mind az elkapott yardokat szorgalmasan gyűjti, így még a futás ellen viszonylag jól záró Philly ellen is gondolkodás nélkül játszatnunk kell, aztán hátha beesik még az a futott TD is.

HAIL MARY: Darren McFadden (Cowboys vs. Patriots)

Dunbar kiesésével én McFaddent várom a checkdown-passzok új felelőseként, ami könnyen 50+ yardot jelenthet RunDMC számára csak elkapásokból. A pletykák szerint ráadásul a Dallas edzői stábja egy kicsit haragszik Joseph Randle-re, így jó eséllyel a normal futásokból is ki fog jutni üdvöskénknek. A Patritots elleni matchup ettől függetlenül egyáltalán nem ideális, de a waiverről is felkapható futók kategóriájában azért nehezen tudunk nagyot ígérni.

SIT: Antonio Andrews (Titans vs. Bills)

Oké, Andrewsnak volt egy teljesen vállalható meccse a bye weeket megelőzően, ezt nem lehet vitatni. Ez azonban egyáltalán nem jelent garanciát azzal kapcsolatosan, hogy két hét alatt semmi nem változott a Titans zsúfolt backfieldjén, és ezen a héten is Antonio fogja a legtöbb futást kapni – plane, ha az elhúzó Bills ellen nem is a futójáték fog majd dominálni. Bár alapvetően hiszek Andrews felszínre törésében, ha csak nem vagyok nagyon kényszerítve, én még kívülről néznék meg egy hetet, hogy biztos legyek a dolgombam.

SIT: Carlos Hyde (49ers @ Giants)

Hol vannak már azok az idők, amikor Hyde 30 pontjára hivatkozva kiabáltuk, hogy “NA UGYE”? A Vikings elleni csoda óta a 49ers és Hyde teljesítménye egymással gyönyörűen korrelálló mélyrepülésben van, és bár nem gondolnám, hogy a felek ne tudnának előrelépni a 3 pont (49ers), 2,2 fantasy pont (Hyde) világából, azért olyan óriási bizadalmam nincs abban, hogy a nem túl félelmetes passzjáték mellett a Giants majd nem is tud a futásra koncentrálni. Ezen a héten is egyszámjegyű lesz Hyde teljesítménye, immár negyedszer egymás után.

WR

START: Jeremy Maclin (Chiefs vs. Bears)

Bízva abban, hogy a Chiefs megtanulta azt a leckét, hogy field goalokkal nem lehet meccset nyerni (Justin Tucker rosszallóan néz most rám), a Bears elleni meccsen már az endzone-ban is lesz keresnivalója Maclinnek. Mert hogy a TD-k számát kivéve Maclin egészen kiváló helyzetben van, komoly konkurencia hiányában az elkapó targetek jó része hozzá kerül, amiket Maclin szeret is yardokra váltani: előző két meccsén egyaránt 150 yardot szedett össze, és nagyon jó esélye lesz ennek megismétlésére.

START: John Brown (Cardinals @ Lions)

Larry Fitzgerald folyamatosan ellopja a show-t a Cardinalsnál, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az elkapógárda leggyorsabb tagja már nagyon várja azt, hogy az első hét után újra a célterületre vihesse Palmer labdáját. A Lions védelme partner lesz abban, hogy nem csak a slotból induló Fitzgerald dolgozhasson hatékonyan, hanem a pálya szélén felálló Brown is képes legyen egy-két alkalommal a rá jellemző hosszú elkapásokat hozni, ami barátok között is két számjegyű fantasy pontszámot fog eredményezni.

HAIL MARY: Willie Snead (Saints @ Eagles)

Az eheti szegényes waiver eredményeként nem nagyon látni azokat a plug-and-play WR-eket, akiket az utolsó pillanatban bizakodva állíthatunk be mondjuk Jeffery hiányában. Nálam a legnagyobb reménységet Willie Snead jelenti, aki ugyan Saints-elkapó, de eddigi teljesítméne alapján teljesen egyértelműen kettes számú WR-ként van foglalkoztatva, így a minimálisan elvárt yardmennyiséget adottnak vehetjük. Ha ezt még esetleg egy TD-vel is ki tudja egészíteni a közepes Eagles-secondaryvel szemben, úgy már be is zsebeltük a főnyereményt.

SIT: Amari Cooper (Raiders vs. Broncos)

A Derek Carrnál előadott aggodalmaim természetesen egy az egyben átfordíthatók Cooperre, akinek nagyon nem less könnyű dolga a Denver secondaryje ellen, ugyanis ez az egység engedte – MEGLEPETÉS – a legkevesebb fantasy pontot elkapóknak az eddigi négy meccsen. Ettől függetlenül nem feltétlen vagyok abban biztos, hogy a szupertehetséges újonc nem less képes elfogadható pontszámot gyártani, de ha van minőségi alternatívád, akkor itt most egyszerű a döntés.

SIT: Golden Tate (Lions vs. Cardinals)

A Tate-tel kapcsolatos szezon előtti aggodalmak elsősorban Megatron szerepvállalására vonatkoztak, azt viszont senki nem gondolta volna, hogy a Lions offense annyira működésképtelen lesz, hogy a passzjáték úgy en bloc nem fog működni. Ez a kellemetlen fejlemény sajnos oda vezet, hogy Tate kezdőbe állítását semmivel sem tudjuk indokolni, és mivel a Cardinals passzvédekezése a jobbak közé tartozik, így még a matchupra sem tudunk hivatkozni.

TE

START: Owen Daniels (Broncos @ Raiders)

A nagy csinadrattával várt Daniels egyelőre nem jutott el oda, hogy Julius Thomas fantasy értelemben vett helyettese legyen, de legalább az utóbbi két meccsén a minimális yardmennyiséget egy-egy TD-vel kiegészítve már elfogadható pontot hozott. Ez a sorozat pedig nagyon jó eséllyel folytatódhat is, hiszen a Raiders ebben a szezonban már-már legendásan rosszul védekezik a tight endek ellen – a meccsenként 18 engedett pont ugyan szerintem nem fog mind Danielshez kerülni, de már kb. a felével is elégedettek lehetnek a tulajok.

HAIL MARY: Derek Carreer (Redskins @ Falcons)

Ezen a héten eléggé mélyre nyúlva küldök ajánlást TE-poszton, de legalább szinte biztosan fel fogod tudni venni a hangzatos nevű Careert, aki az nfl.com-os ligák 99,9%-ában elérhető. A logika eléggé egyszerű: Cousins nagyon jó viszonyt ápolt az Eagles ellen kieső Reeddel, így az ő hiányában a sorban következő tight endet fogadhatja majd a bizalmába, aki az előző meccs utolsó játékainak tapasztalatai alapján a Reed hiányában két targeted is kiérdemlő Carreer lesz. BOLD!

SIT: Jimmy Graham (Seahawks @ Bengals)

Egyre kellemetlenebb a Graham-krízis Seattle-ben: az “elit” tight end nem kap elég labdát, mivel a támadófal (és blokkoló tight end) hiányában Russell Willsonnak minden egyes passzkísérlet sikeres megvalósításához bűvészmutatványt kell bemutatnia. Jó megoldást egyelőre nehezen látok a helyzetre (esetleg a csere visszafordítását), így Graham teljesítményének feljavulására egyelőre nem különösebben számítok, plane nem a Bengals ellen, akik átlagosan 4,8 pontot engednek tight endeknek.

D/ST

Mint ahogy azt már múlt héten is említettem, igyekszem olyan védelmeket ajánlani, amelyek nem egyértelmű must-startok, nézzük mit jelent ezt mára:

Giants vs. 49ers

Az eheti 49ers lottó győztese a Giants, akik otthon fogadják a san fransiscoi turnovereket. A Giants DEF ráadásul az utóbbi hetekben kifejezetten jó formában van, legutóbbi két meccsüket egyaránt 10 pont felett zárták, hát még a mostanit!

Packers vs. Rams

Erősen kiszámíthatatlan a Rams teljesítménye, így a szerzett pontok terén nehéz tippelni, de abban szinte biztosak lehetünk, hogy a Packers sack-gyára (két meccsen 13 sack) a Rams stabilnak nem nevezhető támadófalával szemben sem fog pihenni.

Falcons vs. Redskins

A Falcons ebben a szezonban a sokpontos meccsekre esküszik, de azért a defense oldalon elég jól látható Dan Quinn munkássága, a turnoverek már gyűlnek. A Reed és Jackson nélküli Redskins pedig végre partner lehet abban, hogy kevés szerzett pont mellett igazán elit pontszámot gyűjtsön a Falcons.

Bengals vs. Seahawks

A Seahawks fantáziátlan támadójátéka az első két futó hiányában szinte garanciát jelent az alacsony szerzett pontra, amit tovább javíthat az, hogy menekülései közben Wilsonnal óhatatlanul be fog csúszni egy-két fumble.