Elképesztő meccseket hozott a 10. forduló, ha most sem kezdtek el nőni a tv-s nézettségi adatok, akkor soha. Az NFL történetében először fordult elő, hogy egy játéknapon belül két meccsen is legalább hétszer változzon a vezető csapat személye. A következő néhány év legnagyobb pazarlása, hogy nem lesz minden évben Patriots-Seahawks. Másutt a Cowboys nem visszatért, hanem újjáalakulva megérkezett az NFL élére, az Eagles egy játékot leszámítva majdnem tökéletesen fogta meg a Falcons offense-t, végül pedig a Titans még mélyebbre lökte a Packerst, és utóbbiak számára az idegenbeli túrasorozat még csak most kezdődött el.
New England Patriots – Seattle Seahawks 24-31
Ezúttal a Seahawks örülhetett a végén.
Fantasztikus meccset játszottak a felek, ugyanott folytatva, ahol 2 évvel ezelőtt a Super Bowl végén abbahagyták. Előzetesen lehetett sejteni, hogy a Pats TE játéka ellen a Hawks védelmének viszonylag kevés ellenszere lesz, ugyanakkor Chancellor visszatérésével sokat javultak a vendégek esélyei. A másik oldalon pedig a mesebeli (hol volt, hol nem volt) Pats pass rush, illetve a múlt héten a Bills ellen látottak miatt lehetett potens támadójátékra számítani, és végül a labda mindkét oldalán az előzetesen vártaknak megfelelően alakultak az események, de a seattle-i védelem két labdaszerzése döntőnek bizonyult.
Az első félidő végén 14-12-es vezetésnél egy perc elég volt a Seattle-nek egy újabb gyönyörű Wilson-Baldwin összjátékhoz, és így egy TD-hez; 19-14-el fordultak a csapatok. Ekkor Gronk átmenetileg a padon ült egy Chancellorral való ütközést követően, de mivel Bennett is minden felé szálló labdát elkapott, így a hiánya nem volt akkora kiesés. Az mindenesetre már félidőben látszott, hogy a hazai pass rush felől Wilson egyik touch passzt dobhatja a másik után, de a drive-ok befejezésével adódtak problémák (2 FG a red zone-ból, kihagyott XP), míg a túloldalt Brady TD-passz nélkül, de 1 interceptionnal zárta a félidőt, így megszakadt az idei INT mentes sorozata.
A negyedik negyed elejéről ki kell emelnem egy játékot, mert a szezon hátralévő részére meghatározó lesz. 3rd&6, labda a Pats 40-esén. Wilson touch passz Prosise-nak 35 yardért. Az a játék tömör összefoglalása volt annak, hogy Prosise-tól mit várhat Carroll. Annyi ígéret volt abban a játékban seattle-i részről, mint Max Verstappen utolsó 16 körében Brazíliában. A playcalling is támogatta ebben, mert passzoknál állandóan a Pats linebackerei ellen kereste Bevell a matchupokat slotból indítva az újoncát vagy quick rub utakat futtatva vele, és itt hirtelen nagyon hiányzott Collins a bostoniaktól… Prosise egész meccsen fantasztikus volt, számos drive-ot tartott életben, és 153 scrimmage yardja még nem is fejezi ki eléggé, hogy mennyire fontos láncszeme lett/lesz a washingtoniaknak.
Az utolsó 5 percben Baldwin harmadik TD elkapását követően 31-24-nél Carroll a kétpontos kísérlet mellett döntött, amit Belichickkel az élen sokan nem értenek, de szerintem ez ebben a helyzetben nem csak, hogy védhető, hanem egyenesen kötelező. Ahelyett, hogy egy esetleges kétpontosra hagyná a végét, inkább két labdabirtoklásnyi előnyt akar szerezni. Egy ilyen offense-zel a Patriots és Brady ellen ez teljesen jó döntés volt. Az utolsó támadásból Bradyék aztán egészen a Seattle 2 yardos vonaláig masíroztak, ahonnan előbb három kísérlet is kevés volt, majd egy 12-men büntetés miatt az egy yardosról próbálkozhattak még egyszer 4th downra 14 másodperccel a vége előtt, és a Gronknak fellöbbölt passz után sokan kiáltottak pass interference-t, de aki itt zászlót szeretne, az a flagfoci híve. Gronk és Chancellor is ugyanannyira fogta a másikat, jó döntés volt nem bedobni a sárgát.
4 év alatt harmadszor találkozott egymással a Seahawks és a Patriots, és harmadszor dőlt csak el a meccs az utolsó játékban. A meccs színvonaláról mindent elmond, hogy a csapatok csak 2-2 alkalommal puntoltak, de emellett a Seahawks D két labdát is szerzett: Shead INT-je mellett a 4. negyedben Chancellor csavarta ki Edelman kezéből a labdát. A Seahawks rövid hétről érkezve teljesen megérdemelten birkózta le a kipihent Bradyéket, és mi lenne félelmetesebb az NFC többi csapata számára, minthogy Bennett és Rawls visszatérésével ennél csak még jobbak lesznek?
Pittsburgh Steelers – Dallas Cowboys 30-35
Nos, a Prescott-Elliott duó fémjelezte dallasi offense!
422 total yard, közel hibátlan Prescott, 23 labdaérintésből 209 scrimmage yardot termelő Elliott, de ahhoz hogy ez a meccs is fantasztikus legyen kellett a Steelers is. Rögtön egy pittsburgh-i labdaszerzéssel indult a meccs, Chickillo strip sackje után Shazier szedte össze a disznóbőrt, majd a gyors hazai hatpontost követően, magukhoz képest egyáltalán nem szokatlanul rögtön kétpontosra mentek, de nem sikerült. Ez pedig megnyitotta az utat a későbbiekben is számos kétpontos kísérlet előtt, de ezen a meccsen mind a hat kimaradt! 8 touchdownt összesen csak kétszer követett extra pont, mindkétszer a Cowboys részéről.
A hét másik „ezt-látni-kell” meccse az utolsó 10 percre érte el a csúcspontját. Bryant 50 yardos TD-elkapása után Bell révén vette vissza a vezetést a hazai alakulat (24-23). A two-minute warning után Elliott masírozott be érintetlenül az end-zone-ba, de BigBenék alig egy perc alatt végigszaladtak a pályán. A Steelerstől már korábban is látott fake spike játékot ezúttal is tökéletesen hajtották végre, de 30-29-nél a kimaradt kétpontos különösen hiányzott, mert még 45 másodperc volt a órán három dallasi időkéréssel. A Boys valószínűleg csak mezőnygól-kísérletig jutott volna, bár Bailey-nek ezen a meccsen minden sikerült (FG 37, 52 és 46 yardról), de Davis pont a legrosszabbkor kapaszkodott bele Witten sisakrácsába 15 yardért… Az utolsó play classic 2016-os Cowboys:
Győzelmével és a Patriots vereségével a Dallas egyedül áll 8-1-el az NFL-ben, és a hátralévő meccseket és a Seahawksszal szembeni 1,5 meccses előnyt figyelembe véve, csak saját magukat gáncsolhatják el az NFC 1. kiemelésétől. A túloldalt Roethlisberger és az offense már önmagához méltón játszott, 448 total yarddal eladott labda nélkül illene nyerni, így kérdés, hogy ez a védelem elég lesz-e a Ravens megelőzésére.
Philadelphia Eagles – Atlanta Falcons 24-15
Az Eagles védelme egy játékot és az egy szem Julio Jonest kivéve tökéletesen fogta meg Matt Ryanéket, tette ezt a futásközpontúvá vált offense segítségével. 38-38 arányban hívtak futójátékot, és yardszámban is majdnem sikerült ugyanannyit termelni a földön, mint a levegőben (221-208). 5 és fél yardos átlaggal haladtak Matthewsék a földön, folyamatosan jó nagyokat harapva az órából, és távol tartva a pályától a Falcons támadóit.
Mivel a futás működött, így a kipihent védelem is jól dolgozott. Az Atlanta futásait majdnem tökéletesen fogták, 48 yardot engedtek a talajon, de ha ebből kivesszük Freeman egy 17 yardos meglódulását, akkor a 12 kísérletből engedett 31 yard még szebb. Passzjáték terén ugyan Julio Jones megint villogott, illetve inkább úgy igaz, hogy majd minden drive-ban megvillant egyszer, de ezekből az első félidőben mindig csak mezőnygólok születtek, később pedig már azok se. Valójában a Sasok védelme egyszer hagyott ki, amikor Taylor Gabrielt hagyta üresen Leodis McKelvin a 4. játékrészben, 76 yardos TD lett a büntetés. De ennyi.
Wentz nem volt sem elit, sem rossz, handoffokban és rövid passzokban azonban jeleskedett. A Falconsnál Julio Jones-t kivéve semmi nem működött, kivéve Matt Bryant, aki értékesített mezőnygólok terén megdöntötte Morten Andersen franchise rekordját, bár ez is csak ilyen relatívan működött szint, mert egy FG-t és egy XP-t azért mellédurrantott.
A Falconsnak lassan-lassan hátrafelé is tekintgetni kell, a Saints és a Panthers veresége is jól jött ugyan nekik, de másfél meccs előny az ilyen hektikus offense-zel semmi. A Philadelphia pedig ugyan újra pozitív mérleggel áll 5-4-nél, de ez is csak az NFC East negyedik helyére elég, most pedig a Seahawkshoz látogatnak, ami nem sok jót ígér, de egyébként is az azt követő Packers elleni hazai a legkönnyebb hátralévő meccsük.
Tennessee Titans – Green Bay Packers 47-25
A foci-ebén az észak-ír szurkolóknak volt egy Will Griggs on fire? kezdetű dala. Nos, ezt Nashville-ben nyugodtan átírhatják Mariota on fire!-re!
Persze nem csak ő volt kiváló. Mularkey például előre eltervezetten onside kicket hívott a kickoffra, és ugyan nem szedték össze, de a védelem 3&outra kényszerítette Rodgerséket. A Titans offense pedig rögtön az első játékból egy 75 yardos Murray touchdownnal jelezte, a Packersnek, hogy mire számíthatnak. A következő támadásuk során Lewant szerintem erősen túlzóan kizárták, mert hozzáért egy zebrához, de ez nem zavarta meg Mariotáékat, akik az első 5 drive-jukat mind TD-re váltották! A fiatal QB 10/10, 196 yds, 2 TD sorral kezdett, végül közel 300 yarddal és 4 hatpontossal végzett, nagyjából macska-egér harc volt közte és a védelem közt. A Titansnak még arra is jutott energiája, hogy Murray-vel passzoltassanak TD-t.
A Green Bay eközben egyre mélyebbre süllyed, hármat vesztettek zsinórban és még két idegenbeli meccs következik (@WAS, @PHI), mindkettő főműsoridőben. Nem ők az esélyesek. Rodgers számai első pillantásra most is rendben lennének, de a folyamatos nagy hátrány miatt ez csalóka. A második félidőben a nagy rohanásban már a hibák is jöttek 2 interception képében, de az igazi baj a védelemmel van. 3 meccsen 111 pontot kaptak, ez nem csak a következő kettő, hanem a Seahawks és a Lions elleni meccsekre sem ígér sok jót. Már a 8-8-hoz is kéne egy bravúr, de az eleve kevés a rájátszásra…
A Titans viszont 5-5-tel áll, és már most annyi győzelmük van, mint a megelőző két évben összesen. A futásközpontú játék Mariota egyre nagyobb rutinjával és a közel tökéletes támadófallal szép jövőt ígér Tennessee-ben. Az utolsó hat meccsükön 33,7 pontot átlagoltak, de csak 4-2 a mérlegük az utóbbi másfél hónapban. Lehetne jobb is, ha Mariota nem adná el annyiszor a labdát (nem most, hanem korábban), de ha ezeket a hibákat Mularkey-ék vissza tudják faragni, akkor ők lesznek 2017 Raiderse.
A Titans első körben edzői szinten verte meg a Packerst. Az egész első félidőben az történt, amit ők akartak. A második negyedtől kezdve az offense már nem is volt olyan rossz (miért nem lehet az elejétől kezdve ilyen felfogásban játszani?), de Def. egyszerűen nem volt a pályán. Mariota első rossz passza, kb a 2 minute warning körül jött, vagy annál is később, minden támadásból kb TD lett, mert olyan üresen voltak az elkapók, Murraynek meg a legelső futása teljesen sima TD. Borzasztó volt nézni, érthetetlen, hogy mi a franc történik. Ha van a pályán védelem, akkor akár sikerülhetett volna ledolgozni a 21-0-ás (!!!) hátrányt, de így nem. És oké, nagyon sok sérült van, de hogy az elkapók 5-10 méteres körzetében ne legyen védő, az luxus, ha meg éppen van, akkor nem sikerül megcsinálni a szerelést.
Gyorsabb, erősebb,.koncentráltabb volt a Seahawks, és jobban akarták a győzelmet érzésem szerint, meg is érdemelték. A Patriots offense rendben volt, a hibák ellenére is majdnem hosszabbításra hozták a meccset, ott meg kb. a pénzfeldobás döntött volna.
A defense viszont hatalmas csalódás, Patricia-val az élen. Úgy tűnt az utóbbi években, hogy kialakult egy mag, és végre nem Brady-éknek kell több pontot feltenni, mint amennyit kapnak, ehhez képest pontosan itt tartunk. Nagyon kedvelem Patricia-t, de ez a töketlen, ússzuk meg hozzáállás, az érthetetlen D hívások kiverték a biztosítékot nálam. Nem lebecsülve a Seahawks-t, de kb. nyilvánvaló volt mi is lesz a támadó stratégiájuk (kivéve Prosise, ő óriásit játszott), főleg a Bills meccs fényében, erre meg sem próbáltuk az egyik leggyengébb O- fal ellen nyomást gyakorolni, jöttek az ostoba zónázások, ahol ha nem a kedvenc csapatomról van szó, akkor jót szórakoztam volna azon, ahogy rohangálnak, mint a fejetlen csirkék.
Egy szó, mint száz, eddig is látható volt, hogy egy “rendes” irányító szét fogja cincálni a védelmet, de eddig nem találkoztunk ilyennel, és a nagyobb baj, hogy nem is fogunk. A PO-ban, meg ha nem változik semmi, akkor imára kulcsolt kézzel nézhetjük, hogy a támadók nehogy megakadjanak.
Le a kalappal a Seahawks előtt, Wilson, Baldwin, Prosise, Earl Thomas hatalmasat játszott, Chancellor pedig kb. tíz első kört ér, zseniális volt.
Gronk meg a labdát figyelje meccsdöntő szituációban, ne az embert, ez nem a la liga, és ne homorítson, max. a labdával a kezében…
hát igen, ezzel a schedule-lal még flacco lesz a legelitebb irányító, aki az alapszakaszban szembejön. de aztán is csak bigben vagy a raiders…
az viszont ugyanakkor kiderült prosise miatt, hogy collins elküldése igenis hiba volt. tök mind1 mi volt végül a valós indok, de ilyen minden skillposztról veszélyes csapatok ellen nagyon fog hiányozni. de az is lehet, hogy prosise ennyire tarthatatlan ilyen társak mellett, ez majd kiderül. igaz ilyen csapat csak az előbb említett kettő lehet a rájátszásban, vagy a super bowlban az nfcből a hawks-boys páros egyike
Az idő eldönti, azt gondolom, hogy két kulcsjátékos elküldése sok. Chandler Jones elcserélését még megértettem, amennyiben HT és Collins megtartását gondolták volna prioritásnak. Ez nem így lett, így most azt hiszem, hogy erre rá fogunk faragni, HT nem lehet ott mindenhol. Emellett az egész defense hozzáállás töketlen, és nem egységes a csapatrész..
Amint írtad, nem igazán lesz tesztelve a D, annak meg nemigen tudok szurkolni, hogy a Steelers ne jusson be, a többi csapatnál idén nincs karakteres irányító, én a Raidersben nem hiszek. A SB más tészta, de jelenleg a Seahawks és a Cowboys is megenné a védelmet. Muszáj lesz javulni.
Prosise ha kb. ezt tudja tartani, az újabb halálos fegyver lesz Wilsonnak, nagyon tehetséges. Rendesen PO hangulatom volt a két esti meccsen, soha rosszabb vasárnapot!
Ezt a zónázást én se értettem nagyon gyengék voltunk. Fel alá rohangált mindenki. Egy jó húzása amúgy volt Patriciának, amikor a goal line-on védekeztünk és beugrasztották a seahawks-ot :D azon jót nevettem. De sajnos egyébként ez tényleg nem a defense napja volt.