Idegállapotom lesz az ilyen meccsek után

Vasárnap nem volt hiány a körömrágós meccsekben, az biztos.

KC@ATL 29-28

Igazi körömrágós meccs volt, de a Falcons elbalfaszkodta. A Trufant nélkül játszó védelmen át tudta rágni magát Smith labdáival Kelce, kisebb mértékben pedig Hill és Wilson. Kelce egy kivételével first downt szerzett az elkapásaival, és Smith is kicsit megvillantotta a kevésbé “patologikusan konzervatív” arcát. A meccs hőse egyértelműen Eric Berry volt, aki karrierje során először játszott Atlantában, a szülővárosában. Hogy ezt megünnepelje, TD-re hordott vissza egy elfogott labdát, majd átnyújtotta a közönség soraiban ülő édesanyjának. De ennyi nem volt elég neki, a meccs végén a Falcons kétpontosát is lehalászta, és a történelemben először visszahordta azt – két pontra. Berryt két éve diagnosztizálták Hodgkin-kórral, amit egy offseason-beli kemoterápiával leküzdött, és minden alkalommal megemlíti interjúkban, hogy az édesanyjának köszönheti, hogy még él, ő tartotta benne a lelket a 9 hónapos kezelés alatt.

Awesome moment.

After his pick-six, @Chiefs S @Stuntman1429 gave the ball to his mom in the stands. #ChiefsKingdom https://t.co/udtqqbYZhn

— NFL (@NFL) 2016. december 4.

A Falcons részéről Ryan kifejezetten gyenge napot zárt, valami nagyon megzavarta őt a Chiefs-védelemből. Valószínűleg az, hogy védekeztek. Jól zárták a szögeket, mivel Ryan egyszer mert csak mélyre dobni, és a közepes passzainak is csak a fele sikerült. Nyilván hozzátartozik ehhez az is, hogy a Falcons LT 33 snap után lesétált egy sérüléssel. Jones és Gabriel megtették, amit meg lehetett, de a nem túl acélos támadójáték mellé nem volt elég a LB-sor és a secondary teljesítménye.

PHI@CIN 14-32

A meccs nagyon sokáig csúnya nullázásnak tűnt, a Bengals teljesen érthető módon épített a gyenge Eagles cornerekre. A harmadik negyed végéig az Eagles nem tudott pontot szerezni, a Bengals viszont annyira kijátszotta magát, hogy már csak egy mezőnygólra mentek rá az utolsó húsz percben. Brandon LaFell végre érezhetően megmutatta magát, de 100 yard fölé nem jutott, ugyanis Dalton 9 embernek osztott ki sikeres passzt, és elég sokat bombázott mélyre is. Jeremy Hill volt igazán meglepő, másfél yard alatt maradt labdahordásonként, ami döbbenetes, igaz az Eagles falát nem kell félteni futásvédelemben. Apropó Eagles-fal. Érthetetlen, mennyire megfogta őket pass rush esetén a Bengals O-fala, de minden tisztelet, Daltonnak nagyon kellett a zsebben való biztonság. A Bengalsnál összeálltak a dolgok, így kicsit talán tudnak javítani a mérlegükön, ami ezzel a meccsel 4-7-1. A playoff távol van, csupán nagyon szerencsés csillagzat alatt sikerülhet idén.

Got a name for this play??

Use #NTPWentz + tweet us!#FLyEaglesFly #PHIvsCIN https://t.co/2XdQ30davK

— NFL Now (@NFLNow) 2016. december 4.

Az Eagles offense 79 snapet töltött a pályán, ami monstre szám. 60 passzkísérletből 300 yard fölé jutott a rookie Wentz, gratulálunk neki. Nyomás alatt viszont borzasztó volt, akármennyire is próbálta őt Ertz kisegíteni. Matthews és Mathews sérülésével nagyon beszűkültek a lehetőségei, helyette Paul Turner kapott jó labdákat, Agholor pedig Agholor, na. Az Eagles védelme nem remekelt, hogy finoman fogalmazzunk, nem tudták azt a ligatop nyomást helyezni Daltonra, amit szoktak, de legalább a futásokat jól megfogták. A Wentz-to-Wentz passzon pedig nagyon nevettem, oltári lélekjelenlétet mutatott Wentz.

BUF@OAK 24-38

A meccs elején úgy tűnt, Rex és Rob Ryan megalázza a Raiders csapatát. A támadók csak mezőnygólig jutottak, 5 elejtett labda a meccsen, a védők megint mint a szita. 14 pontot tett fel a Bills zavartalanul a táblára, aztán valami elkattant a Raiders részéről. A második félidőben 3 TD-t hoztak össze gyors egymásutánban, ebből az egyikkel kétpontosra mentek, mikor már amúgy is 12 ponttal vezettek a Q4 közepén. Carrt csupán öt alkalommal tudták nyomás alá helyezni, a vakoldaláról pedig egyszer sem, úgyhogy volt mit a tejbe aprítani. Mindenképp meg kell említeni Khalil Macket. Egy csúnya hibából Taylornak engedett egy futott TD-t, viszont valljuk be, kijavította. Beleért egy passzba, amiből Nate Allen INT TD-t hozott össze, majd a következő drive-ban a red zone-ban szedte el Jordan Millstől a labdát, mindennemű esélyt elvéve a Billstől. Hatalmas győzelem ez lélektanilag a Raidersnek. Meg tudták fordítani a meccset, és végre nem egy Q4 clutch drive döntötte el a javukra, hanem tisztán odavertek.

All hail Marquette King ? #BUFvsOAK https://t.co/BVmvSiVjdG

— Fanly (@fanly) 2016. december 5.

Taylor és Carr egymás komplementerei voltak. Ahogy Carr jött fel, Taylor úgy zuhant össze, nem kis mértékben a rá helyezett nyomásnak köszönhetően. Nagyon sokáig markolta a labdát, és nyilván ez nem egészséges dolog a pass rush ellen. Tegyük azért hozzá, hogy elég kevés értékelhető célpontja volt tegnap. A védelem nem brillírozott, de ugye miért is tenné a Raiders O-line ellen. Dareus működött egyedül, megint gyatra futásokat engedtek Murraynek.

TB@SD 28-21

A meccs erősen indult, egyből felkerült pár pont a táblára. Aztán matyizás volt 40 percig, hogy megint pörgés legyen a végére. Hihetetlen.

Winstont kell először megemlítenem. Amit tegnap bemutatott, túlzás nélkül clutch játék volt. Nyugodtan játszott, látszik, hogy lassan beérik a tehetség, amiért draftolták. Szétbombázta Brate-et, aki élete meccsét játszotta, és nagyban segített Winstonnak higgadt és profi maradni. A defense nem remekelt, de folyamatosan nyomás alatt tartották Riverst.

Worst Field Goal in the History of the NFL! #OneJob ??? #TBvsSD https://t.co/ri95EmSHHS

— Zack (@steelzack1) 2016. december 5.

A Chargers nem volt rossz igazából, nem sokon múlott a győzelem. Komoly kulcsszituációk nem jöttek össze nekik, amik hozhatták volna a meccset, Rivers átlag alatti napja ellenére. Gordon vadállatként játszott, nem rajta ment el a meccs. Harmadik és egynél a scrimmage mögött még Kwon Alexanderrel is meg kellett küzdenie, olyan állapotban volt a fal. A defense kétarcú volt. Kulcsszituációkban nem akkor léptek oda, amikor kellett volna, és az Ingram-Bosa páros is láthatatlan volt szinte végig, annak ellenére, hogy ligaelit párost alkotnak. Ennek ellenére nem volt ez rossz játék a D-től, de nem volt elég jó.

CAR@SEA 7-40

Szóval így kezdődött a meccs: Anderson első snap, Tolbert azt hitte, lufival játszik, úgyhogy megpattogtatta a kezén, INT. Innen már nem is írnám tovább, de sajnos kell. Newton állítólag azért kapta a pihentetést a meccs elején, mert nem viselt nyakkendőt az odaúton, és Riverából kijött az apaösztön nevelő hatása.

Newtonban nem volt meg a playmaker, ami kellett volna ehhez a meccshez. Sokszor a magasságos égi istenek mentették csak meg a labdaeladástól, vagy épp Chancellor, aki nem csak megakadályozott egy interceptiont, de még el is törte Earl Thomas lábát. Szóval mikor ilyen csapattársaid vannak, minek ellenfél? A fala megint nem működött, és a nyomás mellett Shermanék is összezártak. A védelem teljesen eltévesztette ezt a meccset, de sajnos mit lehet tenni. Jelenleg Wilson nyomás alá helyezése a megoldás a gyenge fal miatt, de Wilsont meg marha nehéz nyomás alá helyezni hatékonyan.

Kam Chancellor’s leg strong AF! Earl Thomas injured. ? #CARvsSEA pic.twitter.com/XE6Iz4TZ1b

— (@3lone) 2016. december 5.

A Seahawks részéről viszont minden klappolt. Lockett és Rawls 110%-on pörögtek, Wilsont pedig nagyon jól kisegítette az elkapósor+Graham, a mobilitásával együtt egyáltalán nem volt gond a gyenge fal. A védelem nyilván működött, megérezték a vérszagot az első INT után, és a back-seven mindent bedarált, amit csak tudott. KJ Wright játéka meggyőző volt, 3 dobásra 7 yardot engedett, de összeszedett még egy kierőszakolt fumble-t és egy jó passzt is kivert az elkapó kezéből.