“Csak vért, verítéket és könnyeket!” – A Döntő

Eljött a nagy nap, a nap, amikor újra bajnokot avatnak az egyetemi fociban. Rengeteg felfordulást hozott ez a szezon, számtalan meglepetés, óriási fordítás, nem várt végeredmény volt, de végül csak elértünk a célegyenesbe. Egyetlen meccsen múlik a dicsőség, az, hogy ki lesz az idei szezon királya. Georgia vs Alabama. Óriási kár lenne kihagyni ezt a csemegének ígérkező összecsapást, ezért mi össze is szedtük, miért nem érdemes hajnalban az alvást választani.

1. Az “elmaradt” SEC döntő bepótlásáért

Elképzelhető, hogy sokaknak elege van abból, hogy a Southeastern Conference csapatait kell nézni a playoffban, és megértjük azokat is, akik unják már az Alabamát. Most viszont bele kell törődni, hogy tényleg ők a legjobbak, ezt tökéletesen bizonyították az alapszakasz és az elődöntők során is. A Bama bejutása szezon előtt papírforma volt, aztán majdnem kihullottak, míg a Georgiától nem biztos, hogy sokan ezt a menetelést várták, mégis simábban jutottak a négybe, mint jelenlegi ellenfelük. A két csapat idei randevúját viszont egészen biztosan nem a döntőre várta senki. Mivel az Auburn az alapszakasz végén kibabrált a Tide-dal, így a Bulldogs a Tigersszel találkozott a konferencia döntőjében, ott, ahova mindenki a Bamát várta. Nos, amit akartunk, megkaptuk. Annyi csupán a különbség, hogy most már sokkal nagyobb a tét, a két csapat közötti rivalizálás pedig óriásit dobhat az amúgy sem kicsi hangulaton. A várva várt párosítás tehát nem marad el, csak más köntösbe öltözik.

2. A Saban-Smart párharcért

Nick Saban régi bútordarab az Alabamánál, Kirby Smart azonban még csak a második szezonját tölti el a Bulldogs főedzőjeként. A sztorinak nem is ez a lényege, hanem az, hogy Smart és Saban “házassága” régre nyúlik vissza, hiszen a Georia jelenlegi HC-je hűséges szolgálója volt a college foci kurrens pápájának. Smart 2004 és 2016 között mindvégig Saban stábjának a tagja volt, mondhatni a legkedvencebb asszisztense volt ez alatt az idő alatt. Defensive back edzőből később védőkoodinátor lett, neki is köszönhette az Alabama azokat a domináns védelmeket, amiket az utóbbi években tapasztalhattunk. Smart tudja, mi az a kemény foci, ezt honosítja éppen meg Georgiában is, tehát nem idegen neki Saban és rendszere. Az öreggel viszont nehéz lesz kibabrálni, eddig 11 alkalommal nézett farkasszemet valamelyik korábbi asszisztensével, mind a tizenegy alkalommal sikerült legyőznie az ellenfelet, tehát hiába ismerik a rendszerét, az megfejteni nem egyszerű. Vajon Smart lesz az első, akinek sikerülni fog ez a bravúr?

3. Az elit védelmekért

Mindkét védelemre nyugodtan mondatjuk, hogy “Championship Defense”. Mindkét egység tökéletesen van megalkotva, arra hivatott, hogy bajnokságot nyerjen. A Crimson Tide kapta idén az első osztályban átlagban a legkevesebb pontot, 11,1-es meccsenkénti átlagukkal sikerült a kategória legjobbjának bizonyulniuk. De Bulldogst sem kell sajnálni, ők az ötödikek, átlagban mindössze 15,7 pontot tudtak ellenük szerezni. A defense-ek esszenciája mindkét együttesnél a futás megállítása, a Bama 91,8 yardot nyelt be meccsenként futásokból, míg a Georgia 121,9-cel áll ugyanebben a mutatóban. Ami pedig még inkább irigylésre méltó, hogy mindkét védelem csupán két alkalommal engedett 40+ yardos futást, ez egészen elképesztő adat egy szezonra vetítve. A stabil futás elleni védekezés pedig kedvező helyzetbe hozza a passzvédekezést is, hiszen ha nem tud haladni az ellenfél a földön, akkor kénytelenek erőltetni a passzokat, amire Smart és Saban is be tud rendezkedni, ezzel ellehetetlenítve az ellenfelek esélyeit.

4. Az ellenállhatatlan futójátékért

Nagyon hasonlít a két csapat egymáshoz, ez nem meglepő, ismerve a Saban-Smart kapcsolat múltját. Kőkemény védelem az egyik oldalon, izomfutball a másik oldalon, már ami a labda két végét illeti. Mindkét együttes szereti lenyomni az éppen aktuális ellenfele torkán az akaratát, amit az ellenállhatatlan futójáték testesít meg. Ami egy egyik oldalon Chubb-Michel, az a másikon Harris-Scarbrough. Csupa-csupa tehetség a backfielden, mindannyiukban megvan az a momentum, ami eldönthet egy meccset. Ha számokat nézzük, akkor pedig mindez be is igazolódik. A Bulldogs 2017-es futóegysége ellenállhatatlan volt, az egész országban a nyolcadik legeredményesebb alakulatát hozták össze, meccsenként átlagban 267,4 yardot tettek meg a földön, ami a konferenciájukban a legtöbbnek számított. Mindeközben a Tide sem tétlenkedett, ők országosan a tizedik, a SEC-en belül pedig a második helyre voltak jók a 255,8-es átlagukkal. Ebből a produktivitásból kiindulva, rengeteg futási kísérletet láthatunk majd éjjel is, de nagy kérdés lesz, hogy melyik védelem lesz, amelyik előbb meg fog rogyni a sok izmozástól, ez igen komoly kulcsa lehet a párharcnak.

5. A megannyi elit tehetségért

Ezt a meccset érdemes lesz egy kicsit profi szemmel is nézni – ahogy általában a többit is. Két top csapat, két top edző, számtalan top tehetség, ez az ami tökéletesen leírja ezt a döntőt. Mindkét együttesnél hemzsegnek a sztárok, azok a játékosok, akiknek évek múlva az NFL-mezeiben fogunk majd feszíteni. A draft szempontjából rengeteg érdekes prospect játékát fürkészhetjük majd, a Georgia oldaláról ilyen Roquan Smith (LB), Lorenzo Carter (LB), Nick Chubb (RB), Sony Michel (RB), Isiah Wynn (G), de az elsőéves Jake Fromm is sok-sok érdeklődést kap. Az Alabamánál pedig ott van Calvin Ridley (WR), Bo Scarbrough (RB), Damien Harris (RB), Minkah Fitzpatrick (DB), Tony Brown (DB), Ronnie Harrison (S), Anthony Averett (CB), Rasheen Evans (LB), Da’Ron Payne (DL) vagy éppen Da’Shawn Hand (DL), akik mindannyian posztjuk szűken vett krémjéhez tartoznak. Illusztris névsorral van tehát dolgunk, és ha éppen scoutolni támad kedvünk, akkor sem lesz hiány érdekességekben.

6. Mert új bajnokot avathatunk

A 2014-es szezon óta rendeznek rájátszást az egyetemi fociban, azóta pedig nem rendeztek úgy elődöntőt, hogy az Alabama ne lett volna résztvevő. Velük szemben, a Georgia egyszer sem volt ott a legjobb négyben, sőt, közel sem nagyon tudtak férkőzni. Most viszont nem állnának meg egy “sima’ playoff részvételnél, meg is akarják hódítani az országot. Bajnokok utoljára 1980-ban voltak, egy másik rendszerben, idén pedig a playoff-érában is a csúcsra érhetnek, amivel “új bajnokok” lennének. Nem mellesleg, ez azt is eredményezné, hogy nem lenne olyan csapat, amelyik egynél többször vihetné haza a bajnoki trófeát. Ehhez viszont az kell, hogy a Mercedes Benz Stadiumban lenyomják a két évvel ezelőtti győztest.

Mit várunk a mérkőzéstől?

“Csak vért, verítéket és könnyeket!” – szólott a híres idézet Sir Winston Churchilltől. Ezt várhatjuk ma. Ground and pound erőfoci, gyilkos védelmek, hatalmas ütközések és egy momentum, ami mindet eldönthet. A tapasztalat az Alabama mellett szól, a hazai környezet a Georgia oldalára billenti a mérleg nyelvét. Jól ismerik egymást, tudják, mire képes a másik, ehhez mérten fog cselekedni mindkét stratéga. Egy gyönyörű támadójelenet vagy egy buta hiba lehet a kulcsa a meccsnek. Inchek fognak dönteni, de minden perce izgalmas lesz.