Építsünk falat! – FA kitekintő

Még el sem kezdődött az offseason, de a Bengals már elvesztette, amikor két évvel meghosszabbították Marvin Lewis vezetőedző szerződését. Ráadásul a csoportriválisokhoz képest a csapat lemaradása viszonylag nagy, de egy jó piaci tevékenységgel lehet csökkenteni a különbséget. Erre idén 35 millió 629 ezer dollárja van a csapatnak, ami az egész NFL-t tekintve a 13. legtöbb költőpénz.

Ezzel az összeggel lehet ám gazdálkodni bőven, nem nagyon szorulnak arra, hogy további pénzt szabadítsanak fel a plafon alól. Ha mégis szeretnének, azt Brandon LaFell kivágásával lehetne, akinek halott pénz nélkül inthetne búcsút a csapat és további 4 millió dollárral nőne az új játékosok szerződtetésére költhető keret. A vezetőség deklarált célja, hogy a nyár folyamán sikerüljön hosszú távú szerződést kötniük mind Carlos Dunlappel, mind Geno Atkinsszel, akik szerződésük utolsó évébe érkeznek. Kérdés, hogy ez mennyiben befolyásolja majd a piaci mozgásukat a valóságban, de ezt hagyjuk meg a jövőre.

Abban a szerencsés helyzetben vannak Cincinnatiben, hogy igazán komoly, szabadon igazolható játékosa nem kerül ki a piacra. Sokat elmond a helyzetről, hogy az egyik legfontosabb újraigazolandó figurája a csapatnak a punter, Kevin Huber. Mellette, akit valószínűleg visszaigazolnak a defensive end Chris Smith, aki ugyan nem játszotta végig a szezont, de amikor a pályán volt, akkor hasznos láncszeme volt a Bengals védőfalának. Abszolút hosszú távú megoldás a jövőre. A szezon eleje ráment arra, hogy a támadófalat valahogyan összerakják Andy Dalton előtt, ezt több-kevesebb sikerrel véghez is vitték a csapatnál. Andre Smith ugyan nem váltotta meg a világot és nyilvánvaló, hogy a Bengals tackle után fog szaglászni a piacon vagy a drafton. De a futásblokkolásban kifejezetten jól teljesítő Smith egyáltalán nem kerülne sokba, ideális backup lehet.

Gyakorlatilag a teljes Bengals támadófal újjáépítésre kerül, Bolingon kívül nem indokolja senkinek a játéka, hogy a csapatnál maradjon. Sem Eric Winstonért, sem Russel Bodine-ért nem fog senki krokodilkönnyeket hullajtani. Ahogyan running backekre sincs különösebben szüksége a csapatnak Joe Mixon felemelkedésének köszönhetően, így Cedric Peerman és Jeremy Hill is balra el. A defensive tackle Pat Sims szituációs/rotációs játékosként még jó lehet, de ezen a poszton nagyon el van engedve a Bengals: Atkins, Billings, Glasgow és Topou mellett nem igazán van lehetősége kibontakoztatnia tehetségét, hiába van hosszú évek óta a csapat kötelékében. Ahogyan a Kevin Minterrel való együttműködésen sem gondolkodnak sokat a csapatnál. Az ötlet alapvetően nem volt rossz, amikor leigazolták tavaly, de hamar világossá vált, hogy hosszú távon nem életképes az elképzelés. Még három linebackeres felállásoknál sem használta a csapat, a szezon végére pedig még meg is sérült. Minden bizonnyal a draftról szereznek majd játékost a megüresedő linebacker posztra. AJ McCarronért pedig biztosan nem fognak licitháborúba szállni senkivel.

Egy igazán komoly kérdés van a csapatnál, az pedig a tight end Tyler Eifert sorsa. Tehetsége alapján kétségtelen, hogy a liga egyik legjobbja a posztján, azonban a sérülések mindig tönkrevágják a szezonját. Az ő esetében egy egyéves prove-it szerződés a legelképzelhetőbb, konszolidált tartalommal, mert hiába egy olyan játékos, akit minden csapat szívesen látna, egyszerűen nem teheted meg, hogy hosszú távú, nagy szerződéssel kínálsz meg ennyire kiszámíthatatlan tight endet. Ha egyéves szerződés nem jön létre a felek közt, akkor még a francise tag sem elképzelhetetlen.

Na de kire költsék ezt a zsák pénzt, hogyha ennyi emberről könnyedén lemond a vezetőség? Egyértelmű, hogy a legtöbbet a támadófalba kell invesztálni. Andrew Norwell a piac egyik legkeresettebb falembere lehet és vélhetően a Bengals is be fog szállni a kérők sorába. Trey Hopkins elég harmatosan teljesített egész évben, Norwell érkezésével azonban a belső fal stabil lehetne Bolinggal karöltve.

További erősítés érkezhet a támadófalba, Nate Solder személyében. Solder felemás szezonon van túl, év elején hagyott kívánni valót maga után a teljesítménye, de ahogy haladtunk előre a szezon során, úgy lett egyre konzisztensebb mind passz-, mind futásblokkolás terén. A Bengals támadójátékának pedig alapvető eleme a futójáték még akkor is, ha A.J. Green egészséges, így ez az igazolás is teljesen logikus lenne. Arról nem is beszélve, hogy komoly erősítés is lenne a posztra. A Patriots játékosának érkezésével pedig Bolingnak nem kéne tackle-t játszania, hanem maradhatna guardban.

Marvin Lewis maradása miatt nem nem valószínű, hogy túlköltekeznék magukat a piacon, sokkal inkább egy-két hiányposztra érkező játékost igazolnak, illetve a már meglévőket próbálják hosszabb távra magukhoz kötni, ahogyan azt fentebb írtam.

Úgyhogy meglepő lenne, de nem teljesen elborult gondolat az, hogy falemberen kívül akár még elkapót is igazolhatnak. Ugyan A.J. Green a liga egyik legjobb elkapója, azonban mellette nincs igazán életképes célpontja Daltonnak. A fiatalok (Ross és Boyd) eddig inkább csak a draft idején őket körüllengő hype-ból élnek, míg LaFell öreg is, meg inkozisztens is, meg lehet ki is vágják, így ugyan kilóra megvannak, de minőségben hatalmas a szakadék Green és a többiek között. A nem túl veretes elkapó kínálat közül Landryn, Robinsonon és Watkinson kívül tulajdonképpen bárkire rámehetnek, sokan a seahawksos Paul Richardsont vizionálják, mint lehetséges érkező, de én azon se lennék meglepve, hogyha a csoportriválistól szereznének elkapót Mike Wallace személyében.

A védőoldalon egyedül a linebacker pozíció a kérdéses, de ezt a draftról is megoldhatják, tekintve, hogy a 12. helyen simán kihúzhatnak egy tisztességes kezdő játékost erre a posztra. A cornerback kérdés is megoldódott azzal, hogy Darqueze Dennard ötödik éves opcióját felvette a csapat.