A 2018-as évben tovább folytatódik az alulméretezett cornerbackek előretörése. Denzel Ward mellett további négy első körbe várt CB marad 186 centiméter alatt. Közülük is az egyik legalacsonyabb Jaire Alexander, akinek nem csak a magassága áll az útjában, mégis könnyen besurranhat az első körbe.
Alexander sztorija hasonlóan kezdődik, mint sok más hányatott sorsú amerikai futball játékosé. Szegény családban nőtt fel, ahol főleg a nagymamája nevelte, majd csak három csillagos recruitként érkezett meg az egyetemre. Ekkor azonban rámosolygott a szerencse csillaga, ugyanis a Lousville ennek ellenére is soraiban szerette volna tudni. Így elvitték az ifjú Alexandert, amit aztán nem is bántak meg.
A bevezetőben már érintettem Alexander alkatát, de kicsit írjuk pontosabba körbe. 180 centiméter magas, alig 85 kilogramm és elég törékeny alkata van. Nem elég, hogy alacsony tehát, de még pehelysúlyúnak is mondható, ráadásul nem könnyű elképzelni, hogy simán magára pakol még 4-5 kilogrammot. Ennek a hátránynak azonban nyilván van előnye is. Kisebb súlya ugyanis hatalmas atletikussággal párosul, talán az egyik leggyorsabb és leghajlékonyabb corner az újoncok között. Könnyedén és gyorsan vált irány, fékez be útvonal közben, vagy mozgatja és hajlítja a testét ugrás vagy futás közben. Nem könnyű otthagyni őt a route alatt és elkapni sem egyszerű mellette a labdát, annak ellenére, hogy nem magas.
Ebben segítségére van az is, hogy elkapóként kezdte a karrierjét, majd később váltott csak cornerbackre. Ösztönösen nyúl a labdáért, tudja, hogyan előzze meg az elkapókat és jó pillanatban ugrik a játékszerért. Kellően agresszív is, így az elkapási ponton nehéz megverni. Régen tanult elkapó skilljeit felidézve használja kezeit és nyúl a WR-ek elé a labdáért.
Külső tulajdonságai mellett a belsők is segítik. Jók az ösztönei és a reakcióideje is. Olvassa az irányítók szemét, de a passzsávokat is, így időben ugrik a route-ok közepébe és sokszor becsalja az irányítókat olyan passzokba, amiket aztán ő halász le. Nagyon ütemes és dinamikus az utolsó pár lépése, így több olyan interceptiont is szerzett, amit elsőre elkapásnak hittek az irányítók. Mindig a labda körül van, 2016-ban kilenc leütött labdája volt 5 interceptionje mellett, a Clemson elleni mérkőzését ajánlom mindenki figyelmébe, ott aztán mindent bemutat, ami miatt draftolni akarsz egy cornerbacket.
Emberezésben és zónázásban is megállja a helyét, de zónázásnál nincs kimondott gyenge pontja. Emberezésnél azért a testi adottságait ki fogják használni ellene. Magához képest jól jammel, de ez néha még így is kevés lesz a nagyobb elkapók ellen. Elég sokoldalú védőnek mondható, bármilyen felállásban megállja a helyét és legtöbb útvonalon tudja követni az emberét.
Nem az az igazi alfahím típus, de jól megérteti magát a társakkal, élvezi és átéli a játékot. Ösztöneinek hála tudja irányítani a secondaryt, ha kell, be tud segíteni a társaknak is. Plusz faktor a játékában, hogy sokat volt visszahordó is, ezt a feladatot pedig átlag feletti teljesítménnyel abszolválta. Ha valaki a nagyobb jutalomért kockáztatni akar, akkor itt is kipróbálhatja, de én félnék sérülést kockáztatva betenni a profik között.
Mindezek alapján közel tökéletes prospectnek tűnne, de akkor jöjjön a fekete leves. A testalkata eleve problémát okoz, de ez a futásvédelemnél és a szerelési kísérleteknél nagyon kidomborodik. Borzasztóan közelít az ellenfeléhez, rendre rossz szögeket választ, a kezei pedig nem elég erősek, hogy csak azokkal megcsinálja a tackle-t. Ha megvan mellette az elkapás, akkor nagy bajban van, mert stiff armokkal könnyű lerázni és ahogy megkezdi a szerelési kísérletet, már hátrányba kerül. Futók könnyen felborítják, de még az irányítókat is nehezen fogja meg.
Ez azonban a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy a 2017-es éve egyáltalán nem úgy sikerült, mint azt szerette volna. A Purdue elleni mérkőzésen sérült meg először, de további három sérülése volt még az év folyamán, így mindössze az év felében játszott, és amikor visszatért, közel sem emlékeztetett régi önmagára. Nem volt már olyan agresszív, nem mert annyira belemenni az ütközésekbe. Aki megnézi a 2016-os és a 2017-es videóit az komolyan elgondolkozik azon, hogy ugyanazt a személyt látja-e. 2016-os teljesítménye alapján egy top15-ös tehetség, de a 2017-es alapján inkább második napos.
Engem a közelmúltból Adoree’ Jacksonra emlékeztet, márpedig Jackson első körös lett, így Alexandertől sem vonnám meg ezt az esélyt, de a 2017-es éve és a termete engem aggodalommal tölt el. A fizikális CB munkákat nem nagyon merném rábízni, de az is előfordulhat, hogy az elején nickel corner lesz. Várhatóan az első kör végén valaki elviszi, de legkésőbb a második kör elején már nem lesz bent. Talán a Packers vagy a Patriots lehet végállomás számára.
