A labda gömbölyű – Giants @ Patriots

Ha a két csapat mérlegére tekintünk, akkor a heti csütörtök esti rangadó egy könnyed edzőmérkőzésnek ígérkezik, ahol még az esélyesebb fél sem fog jól szórakozni. Ha pedig a statisztikákra és tényekre, akkor azt gondolnánk, hogy nincs mi motiválja a majd a hazai csapatot egy biztos előny tudatában. Azonban ott az a két ominózus döntő, ami miatt egész biztosak lehetünk benne, hogy a Patriots addig akarja majd ütni a vendég Giants együttesét, amíg csak lehet.

Mégis a védelmek nyerik a bajnokságot?

Ez a régi mondás az utóbbi időben kicsit talán igazságát vesztette, de összességében lehet arra támaszkodni, hogy egy jó védelem nélkül aligha jutsz el a győzelem kapujáig, vagy teszed meg az utolsó lépést. Az elmúlt években a támadósorok vették át a hatalmat a liga felett, de nem szabad megfeledkezni azért azokról a gárdákról sem, akiket a védelme röpít elsősorban. Márpedig az idei Patriots eddig inkább az elit védelméről ismerhető meg, mintsem világverő támadósoráról.

Ez a védelem a ProFootballFocus adatai szerint 101 nyomásgyakorlást produkált, ami csak a hetedik legjobb a ligában, ellenben a nyomásokat ez az egység váltotta a legnagyobb százalékban sackekre. Belichick fiai szám szerint 24 egységnél járnak, ami néggyel több, mint a második Panthersé. Hihetetlen hatékonysággal dolgoznak, ráadásul nem arra építenek, hogy a játékosaik majd egy az egybe megverik a támadófalembereket, hanem sémából próbálják megoldani a feladatokat. Sok linebacker blitzel dolgoznak, sok stuntot alakítanak ki, így a támadófalaknak esélyük sincs megállítani őket, és rengetegszer egy üres védő érkezik meg az ellenfél irányítójára.

Rossz hír ez a Giants számára, mert elsőéves irányítójuk, Daniel Jones pont ezekkel a dolgokkal nem tud még mit kezdeni. A rookie QB ígéretesen indult, de múlt héten a Vikings bivalyerős védelme ellen kiderült, hogy olyankor hatalmas bajban van, amikor a defensive koordinátorok összezavarják snap előtt a történéseket, és neki kellene áthívnia dolgokat. Most a Patriots ellen hasonló szituációba kerülhet és egész biztos sokat lesz nyomás alatt. Márpedig nyomás alatt neki is nagyot esik vissza a teljesítménye, de ami a legnagyobb baj, hogy ilyenkor hajlamos még a buta hibákra. Többek között a PFF adatai szerint nyomás alatt dobta az összes interceptionjét, elhagyott két labdát és a sackek közel egyharmadáért is ő volt a felelős. Azt gondolom nem túl merész állítás azt mondani, hogy a Patriots védelme könnyen összezavarja majd Jones fejét, és ha nem állnak át ultrakonzervatív játékokra, akkor annak labdavesztések lehetnek a következményei.

További rossz hír Jones és a Giants számára, hogy a hazaiak védelmének még csak nem is a front7 az erősebbik része. A secondary ugyanis nem csak top5-ös egység a ligában, de a jelenlegi statisztikákat böngészve inkább a top2 vagy egyenesen a legerősebb. A sackek mellett az interception listát is vezetik McCourtyék, már 11 labdát halásztak le, ami szintén néggyel több, mint a második legjobb adat a ligában. Belichick szereti embereztetni ezt a védelmet és a Giants ellen is ez lehet a nyerő taktika. Jones ugyanis azokban a sémákban érzi jól magát, ahol az elkapóit üresen a zónák között célozhatja meg, hogy aztán sok elkapás utáni yardot szorgoskodjanak össze játszópajtásai. Ebbe az elkapósorba visszatért Golden Tate is, de már az előző meccsen is észrevehetetlen volt és most sem számítok többre a részéről. Súlyosbítja a gondokat, hogy Barkley továbbra sem játékra kész, ráadásul Wayne Gallman sem tud ályára lépni sérülés miatt. Ezen felül első számú elkapója, Sterling Shepard, és legveszélyesebb fegyvere, Evan Engram sem lesz bevethető a mérkőzésen.

Van bármi, ami a Giants mellett szól?

Ha teljesen őszinte akarnék lenni, akkor ezt a szekciót egy gyors nemmel le is zárhatnám. Ellenben hogy kitöltsem a beharang keretét biztató dolgokat tudok találni a Giants számára. A labda másik oldalán ugyanis már nem olyan magabiztos a Patriots és a Bills teljesen le tudta nullázni Bradyéket. A vendégek közel sem rendelkeznek olyan embergárdával, mint a Bills, de az igazán gyenge pontjuk a passz elleni védekezés, amely 297.6 yardot nyel be mérkőzésenként, amivel a top3 legrosszabb csapat közt van a Giants. Kis vigasz így az Óriásoknak, hogy a Patriots passzjáték egyelőre akadozik, Dorsett kisebb sérülésével pedig az elkapósor még karcsúbb lett a hazaiaknál. Én nagyon sok Edelmanre és James White-ra számítok a Patriots részéről, így ha ezt limitálni tudnák valahogy, akkor lehet némi reményük.

A Giants a pálya közepén nem áll veretes nevekből, de meglepetésre Alec Ogletree coverage-ban elfogadható, a beugró linebacker David Mayo pedig eddig szintén kezdő szinten játszik. Továbbá Jabrill Peppers, aki amolyan linebacker/safety hybrid szerepkört is el tud látni, egy interception mellett alig engedett elkapást az ellenfeleknek coverage-ben. Ha ők hárman be tudnák foltozni a pálya közepét, akkor nem lenne reménytelen a helyzet. Ekkor már csak az a feladat maradna, hogy a Patriots futójátékát megállítsák. Ez nem olyan lehetetlen elképzelés, mert a Giants legjobb egysége a védőfal belső része, ahol Dalvin Tomlinson évek óta és idén is magas szinten játszik, mellé pedig fellépett B.J. Hill is és az elsőkörös Dexter Lawrence is, akik hasonló hatékonysággal ölik a futást. Ezzel szemben Sony Michelnek egyelőre nincs olyan nagy éve, a 3.4 yardos átlag nem túl veretes, összesen 7 darab legalább 10 yardos futása van és mindössze hét darab elrontott szerelést erőszakolt ki. A sérülésekkel tűzdelt offensive line-nal nincs könnyű dolga, de ezek még így is közepes statisztikák.

Nem igazán hiszem, hogy bárkit (beleértve magamat is) meg tudtam volna győzni ezzel a második résszel, hogy legalább egy szoros mérkőzésben reménykedhessünk, így az örökbecsű mondással vagyok kénytelen zárni, miszerint a labda gömbölyű egy amerikai foci mérkőzésen minden megtörténhet.