Connect with us

Prémium cikkek

GM-ek a pácban – mi legyen a drága bustokkal?

Egy korábbi cikkben azt fejtegettem, hogy a rossz general manager ismérve a futóknak adott óriási szerződés. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy csak RB-knek lehet borzalmas kontraktust adni, ehhez elég megnézni a Ramst (Jared Goff, Todd Gurley, Brandin Cooks). A következőkben megnézzük, milyen lehetőségük van a GM-knek kijavítani a múltban elkövetett hibákat: mit tehet a Rams, mi lesz David Johnsonnal, Le’Veon Bellel, Alex Smith-szel, Nick Folesszal, Joe Flaccóval vagy Nate Solderrel.

 

 

15 nagy nevű, legalább évi 10 millió dollárt kereső játékost gyűjtöttem össze, akikkel kapcsolatban a szezon során már felmerült a kivágás/elcserélés gondolata. Ezeket három kategóriába osztottam: 1. elcserélhető és/vagy kivágható, 2. csak elcserélhető, 3. se nem elcserélhető, se nem kivágható. Előbbivel van a legkönnyebb dolga az adott GM-nek, ugyanis olyan kevés halott pénz keletkezne a játékos elmozdítása után, hogy szinte kötelező lépés az újjáépítés/hibajavítás során.

 

A szerződésekkel kapcsolatban többször is említettük már, hogy a legfontosabb aspektus minden esetben a teljesen garantált tartalom. Többek között emiatt nem írta alá Le’Veon Bell a Steelers által ígért évi 15 millió dolláros fizetést (Pittsburghben  hagyományosan magas átlagfizetést adnak alacsony garantálttal), és részben emiatt fogadta el Kirk Cousins a Vikings éves szinten pár millióval kevesebbet érő, de cserébe teljesen garantált ajánlatát a Jetsével szemben.

 

A garantált tartalom olyan, mint egy biztosítás, amit a korábbi jó játékkal alapoztál meg. Formahanyatlás, sérülés vagy a rossz edző döntések miatti teljesítményromlás így nem érinti különösebben az adott játékost, a pénze így biztonságban van. Ellenben hiába keresel te évi 15 milliót, ha nem vagy bebiztosítva: ehhez az összeghez folyamatosan egészségesnek kell lenned és semmilyen formahanyatlás vagy rossz periódus nem fér bele. Amint nem vagy All-Pro, amint megsérültél, azonnal kivágnak és innen már nagyon nehéz visszatérni.

 

[quote]Összefoglalva: minél nagyobb egy szerződés garantált tartalma, az annál játékosbarátabb (például Le’Veon Bellé), és minél kisebb, annál csapatbarátabb (például Dee Ford).[/quote]

 

Kivágható és/vagy elcserélhető 10+ milliósok

 

Magas garantáltat a bizonyított, konzisztens, rövid kórtörténettel rendelkező játékosok kapnak, míg az alacsonyakkal a sérülékeny, még nem eleget bizonyított futballistákat sújtják. Az idő haladtával (illetve például a cserélések után) természetesen a szerződések egyre inkább felbonthatóbbak lesznek. Így lehet az, hogy Derek Carrtól, Cam Newtontól, Joe Flaccótól, Odell Beckhamtől, Sammy Watkinstól, Nate Soldertől, Josh Normantől, Xavier Rhodestól és Trumaine Johnsontól viszonylag könnyen meg lehet szabadulni.

 

  • Odell Beckham, WR, Cleveland Browns

 

A legegyszerűbb helyzetben a Browns van Odell Beckhammel. Hiába van top 3-as WR fizetése, hiába írta azt alá még 2018-ban, hiába van még hátra belőle négy év – ezt a szerződést még a Giantstől kapta. Itt jön a képbe a garantált tartalmak egyik szépsége: nem mindegy, milyen garantált az a garantált.

 

Alapvetően két típusú garantált tartalmat különböztetünk meg: az aláírási bónuszt és mindent, ami nem aláírási bónusz. Előbbi a legegyszerűbb: a játékos a szerződése aláírásának pillanatában megkapja a bónuszát, amit aztán a csapatok maximum öt évre előre egyenlően eloszthatnak a fizetési sapkában. Utóbbi lehet roster bónusz, garantált alapfizetés, extrémebb esetben opciós bónusz. A két típus

  • abban megegyezik, hogy kivágás esetén mind a kettő halott pénz formájában megjelenik a fizetési sapkában (aláírási bónusz esetén ezt a pénzt a játékos már megkapta, roster bónusz/garantált alapfizetés esetén pedig a kivágás után kapja meg a későbbi évekre garantált tartalmakat);
  • csere esetén ugyanakkor csak az aláírási bónuszból lesz halott pénz, a roster bónusz/garantált alapfizetés megy a játékossal együtt.

 

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

 

Beckham esetében a 20 millió dolláros aláírási pénzt benyelte a Giants a csere pillanatában, ugyanakkor a 2019-es garantált alapfizetését (16,75 millió), vitte magával a Brownsba, illetve a 2020-as alapfizetéséből 2,75 millió még garantált volt. Tehát, ha elkezd hisztizni a szezon elején és a Cleveland kivágja, akkor ezt az összeget (16,75+2,75=19,5 millió dollár) ki kellett volna neki fizetni (persze pont emiatt nem vágta volna ki a csapat).

 

 

OBJ 2020-as és 2021-es alapfizetése sérülés esetén garantált, illetve március közepén akkor is garantálttá válik, ha a rosteren van. Magyarán kivágni csak márciusig lehet és abban az esetben csak 2,75 millió halott pénz keletkezik utána. Cserélni viszont simán lehet bármikor, a Browns minden esetben a cap számának megfelelő mennyiséget szabadítana fel. Ez egyébként egy jó fegyvertény és növeli OBJ értékét a cserepartnerek szemében, hisz így mindenkinek megvan a kellő szabadsága, ha esetleg az elkapó nem jönne be (bár tegyük hozzá, hogy ez OBJ-nek messze nem ideális, egy idő után már követelni fog magának új kontraktust).

 

  • Derek Carr (QB, Oakland Raiders), Cam Newton (QB, Carolina Pathers), Nate Solder (LT, New York Giants), Sammy Watkins (WR, Kansas City Chiefs), Josh Norman (CB, Washington Redskins), Xavier Rhodes (CB, Minnesota Vikings), Trumaine Johnson (CB, New York Jets)

 

Ezt a hat játékost egy kalap alá vettem és nem is készítettem nekik külön táblázatot, mert mindannyian ugyanabban a cipőben járnak. Egyiküknek sincs már “bármi, ami nem aláírási bónusz” típusú garantált tartalom a szerződésében, így akár kivágja őket a csapat még az új ligaév (vagy néhány esetben március 18) előtt, akár elcseréli, ugyanannyit spórol:

 

  • Derek Carr – 16,5 millió dollár (5 millió DM)
  • Cam Newton – 19,1 millió dollár (2 millió DM)
  • Sammy Watkins – 14 millió dollár (7 millió DM)
  • Xavier Rhodes – 8,1 millió dollár (4,8 millió DM)
  • Josh Norman – 12,5 millió dollár (3 millió DM)
  • Nate Solder – 6,5 millió dollár (13 millió DM)
  • Trumaine Johnson – 3 millió dollár (12 millió DM)

 

Carr elég jól játszott idén, most már inkább azt lehet mondani, hogy marad, de Jon Grudenből bármit ki lehet nézni. Newton két éve sérült, a Panthersnél rendszerváltás van, ő sem biztos, hogy sokáig fogja húzni. Watkins egy korrekt, de rettentően túlárazott WR, 21 milliós cap hitje rajta kívül Julio Jonesoknak és Michael Thomasoknak van. Rhodes idén teljes katasztrófa, Norman pedig szintén zenész, 8-12 milliós spórolás mellett garantáltan repülni fognak.

 

Van azonban két érdekesebb név, akiket direkt ebbe a kategóriába tettem, nem pedig a “nem lehet elküldenibe”. Solder és Johnson elküldése is rengeteg dead money-val jár minimális spórolás mellett, de ezt egyszerűen be kell vállalnia a Jetsnek és a Giantsnek is. Mindketten pocsékul játszanak, és ha most nem lép a két csapat, akkor

 

  • Solder esetében a 2020-as 13 millió dolláros cap hit 19,5 millió lesz, majd 2021-ben a nullából 6,5 millió – tehát összesen 9,9 millió dollárral kerül többe (a 2020-as alapfizetése), amiből már egy top közeli játékos kijön,
  • míg Johnsonnál ugyanez két év alatt 11 millió dollárnyi extra veszteséget jelentene.

 

Lehet, hogy a nettó spórolás az adott évben nem tűnik soknak, de hosszú távon mindenképp kifizetődő.

 

  • Joe Flacco, QB, Denver Broncos

 

Flacco helyzete sem más, mint a többieké, viszont őt mindenképp ki akartam emelni. Az olasz csődört a Broncos egy cserével szerezte meg a Ravenstől, és még annyi garantált tartalom sem maradt a szerződésében, mint OBJ-nek – konkrétan nulla, de John Elway ezt hamar megoldotta.

 

A Broncos szerencséje, hogy ezt relatíve normálisan csinálta, bár tegyük hozzá, hogy Flaccóért cserélni már eleve hülyeség volt a maga 18,5 millió dolláros szerződésével. Elway Flacco alapfizetéséből 17 milliót aláírási bónusszá alakított: az alap 3 éves szerződéshez hozzácsapott két automatikusan megsemmisülő évet, így a 17 milliót 5 évre le tudta osztani, hogy spóroljon 2019-ben 13,6 milliót.

 

[quote]Az automatikusan megsemmisülő szerződéseket azért szokták használni az NFL-ben, hogy minél több részre oszthassák el az aláírási bónuszt. Ha egy játékosnak csak két éves szerződése van, de 10 millió dollárnyi alapfizetést átalakítanak aláírási bónusszá, akkor azt csak két részre tuják elosztani, így csak 5 milliót lehet spórolni. Ha viszont hozzátesznek még három – kivágás, csere, a szerződés lejárta esetén – megsemmisülő évet, akkor a 10 milliót máris öt részre lehet elosztani és az adott évben öt helyett 8 milliót lehet spórolni. Persze ez a nyolc millió a következő évben visszaüt, ha kivágják/elcserélik a játékost, vagy egy évvel később úgy fog 6 milliót kóstálni, hogy amúgy lejárt a szerződése. [/quote]

 

Erre azért volt szükség, mert egyszerűen már nem volt szabad helye a csapatnak a sapka alatt a potenciális sérültek pótlására stb. Ennek overall a cap szempontjából effektív hatása nem volt, hisz amit idén spórolt a Broncos, úgy is tovább görgetheti a következő évekre, tehát összességében ugyanott tart anyagilag. Ez csak amolyan gyorssegély a necces cap-helyzetekben, ha igazolni kell valakit.

 

Akiket csak elcserélni lehet (de nem fog sikerülni)

 

Egy teljes cikket szenteltem annak, hogy a rossz GM ismérve a nagy futószerződés. Nem meglepő, hogy mind a három túlfizetett 10+ milliós RB a listán van (+1 bónuszjátékos) – Le’Veon Belltől már egy év után szabadulna a Jets, de Todd Gurley és David Johnson állása is veszélyben.

 

  • Todd Gurley, RB, Los Angeles Rams

 

Gurley-nek 2018 tavaszán még két év volt hátra az újonc szerződéséből, köszönhetően az ötödik éves opciójának: ez idő alatt 2,4 és 9,6 millió dollárt keresett volna 2018-ban és 2019-ben, vagyis 12 millió dollárt. Ekkor kapta a négy éves, 57,5 millió dolláros szerződését, amivel a liga legjobban kereső játékosa lett a posztján.

 

A teljesen garantált tartalom 21,95 millió dollár volt, ugyanakkor mellé még jött egy csomó opcionálisan garantált tartalom. Mivel a Rams a 2019-es ligaév harmadik napja előtt nem küldte el, így Gurley szerződéséből további 23,05 millió dollár vált teljesen garantálttá: a 2019-es alapfizetése (5 millió dollár) és 2020-as roster bónusza (7,55 millió dollár).

 

De itt még nem ér véget a történet: Gurley 2020-as alapfizetése (5,5 millió) és 2021-es roster bónusza (5 millió) a 2020-as ligaév harmadik napján teljesen garantált lesz (addig csak sérülés esetére az). Ha nem lép már idén a Rams, további 10,5 milliót fog bukni Gurley-n.

 

 

A fenti képen vázoltam az összes forgatókönyvet. Mivel a Rams nem áll különösebben jól cap space-szel, így a március 21. utáni kivágás semmi esetre nem opció, főleg, hogy akkor 2021-ben sem nagyon lehet szabadulni Gurley-től. Sőt, úgy összességében a kivágás semmilyen módon nem ideális, a csere lenne a tökéletes forgatókönyv, de ki cserél majd úgy Gurley-ért, hogy 13,05 milliót kell neki fizetni, majd a 2021-es évben is lesz 5 millió dollárnyi garantáltja. A legvalószínűbb opció a cut lesz még az új ligaév harmadik napja előtt, hiába az a 2,9 milliós cap hit növekedés.

 

  • Le’Veon Bell, RB, New York Jets

Bell nem játszott rosszul idén sem, sőt, de a lehetőségei korlátozottak voltak a pocsék Jets-támadósorban. Adam Gase már a szezon előtt sem szerette, a szezon után pedig terel a futóval kapcsolatos kérdéseknél, csakhogy meg van kötve a keze.

 

 

Bell egy 52,5 millió dolláros szerződést írt alá 2019-ben, amiből 27 millió dollár garantált: 8 millió dollár aláírási bónusz, a 2019-es (2 millió dollár) és a 2020-as alapfizetés, illetve a 2019-es (4 millió dollár) és a 2020-as roster bónusz. Mivel a 2020-as szezonban minden tétele garantált, így természetesen kivágni nem lehet, egy cserével viszont 9,5 milliót lehetne spórolni rajta! Persze itt is fennáll az, hogy miért adna bárki bármit Bellért úgy, hogy 13 millióba kerülne 2020-ra, és ha megsérül, akkor a 2021-es alapfizetése (sárgával) szintén garantált?

 

  • David Johnson, RB, Arizona Cardinals

 

DJ helyzete az egyik legérdekesebb, ugyanis őt konkrétan úgy játszották ki a kezdőből, hogy nem volt szörnyű. Ráadásul nem irányítóposzton játszik, tehát simán kaphatna pár labdát akkor is, ha csak csere, ennek ellenére konkrétan ki lett utálva a Cardinals kezdőjéből Kenyan Drake javára. Cserébe viszont kivágni lehetetlen:

 

 

DJ egy 3 éves, 36 milliós szerződést kapott a Cardinalstól 2018-ban, amiből 24,6 millió volt teljesen garantált: 12 millió dollár aláírási bónusz, a 2018-as és 2019-es alapfizetése (összesen 7,5 millió), illetve a 2020-asból 5,1 millió. Mivel tavaly nem vágta ki a Cardinals, így mára a 2020-as alapfizetése teljesen garantált, ami fölöslegessé tette a kivágását: pont ugyanannyiba kerül a csapatnak, ha megtartja, mint ha kivágja.

 

A csere lehetne itt is a megoldás, hisz azzal 8,25 milliót szabadítana fel a Cardinals, DJ ugyanis vinné a 10,2 milliós alapfizetését magával. Csakhogy ismét jön a költői kérdés: ha Bell és Gurley nem ér meg senkinek egy picket és évi 10+ milliót, akkor miért pont DJ érne meg?

 

  • Nick Foles, QB, Jacksonville Jaguars

 

A Jaguars egy 4 éves, 88 millió dolláros szerződést adott Nick Folesnak, mint a csapat új franchise irányítójának. Ezt már tavasszal is sokalltam, akkor azt írtam

 

Egy lutri játékosnak senki nem ad 4 évre szerződést, különösen nem úgy, hogy Foles a Jaguarson kívül a kutyának sem kellett.

 

Foles szerződésé 50,125 millió dollár garantáltat tartalmaz, amiből 45,125 millió az aláírás pillanatában teljesen garantálttá válik. Magyarán kivágni nem lehet, csak elcserélni.

 

 

Folest jelenleg csak 2021-ben lehet kivágni, köszönhetően a rengeteg aláírási bónusznak és a 2020-as teljesen garantált alapfizetésnek. Természetesen elküldeni nem lehet, hisz pont annyiba kerül a csapatnak az elküldés után, mintha a rosteren tartanák – mint Alex Smith esetében. Egyedül a csere lehet megoldás, hisz Smith-hez hasonlóan vinné az alapfizetését, és így legalább hosszú távon ezt az 15 milliót, rövid távon pedig 3,375 milliót lehetne felszabadítani utána.

 

Akiken sehogy nem lehet spórolni

 

Két játékos van a ligában jelenleg, akinek nagyon kifelé áll a zászlója, de reálisan nézve nemcsak mozdíthatatlan, de praktikusan még spórolni sem lehet rajta: a 2018-ban hosszabbítást kapott Alex Smith és Brandin Cooks. Smith karrierje egy sérülés miatt véget ért, már idén sem játszott, Cooks soha nem volt olyan jó, mint amilyen fizetést kapott (pláne, hogy McVay rendszerében bármelyik noname elkapó elit számokra képes), ráadásul rengeteget volt sérült.

 

  • Alex Smith, QB, Washington Redskins

 

A Redskins 2018-ban szerezte meg az amúgy top 10-15-ös szintet hozó Smith-t a Chiefstől, viszont nem állt meg annyinál, mint a Broncos Flaccónál: hiába volt még egy egyéves szerződése, amivel 17 millió dollárt kereshetett volna, a csapat adott neki egy 4 éves, 94 millió dolláros hosszabbítást. Ebből 27 millió dollár aláírási bónusz, további 28 millió teljesen garantált, illetve a 2020-as, 16 millió dolláros alapfizetése is garantálttá vált a 2019-es ligaév ötödik napján. Az öt évre összesen tehát 111 millió dolláros szerződése lett, amiből 71 millió teljesen garantált. És most ennyit veszít vele a Redskins.

 

 

Jól látható, hogy Smith-t még 2020-ban sem tudná elküldeni a Redskins, mert nemcsak, hogy el kellene könyvelnie három tételnyi aláírási bónuszt 2020-ban, de még az irányító 2020-as alapfizetését is ki kellene fizetne. Magyarán a Redskins még 2020-ban is a csapatnál fogja tartani Smith-t a liga messze legdrágább csereirányítójaként – már ha valaha is pályára léphet még –, hisz a sapka szempontjából semmit nem változtat, hogy a csapatban van, vagy nincs.

 

A Redskins egyedül úgy menekülhet meg minimális veszteséggel a Smith-szerződésből, ha sikerül jövőre elcserélni a játékost. Akkor a 2020-as garantált alapfizetése menne vele, a 2020-as cap pedig csak 200 ezer dollárral nőne, viszont legalább a következő években már nem terhelné az irányító semmilyen formában a sapkát. Erre azonban vajmi kevés esély van.

 

[quote]Bár egy nagyon gazdag csapat egy 2. körért akár még be is nyelheti Smith 16 millióját, mint tette azt a Browns Brock Osweilerrel, és halkan jegyezzük meg, hogy a Coltsnak, a Bucsnak és a Dolphinsnak jövőre 90-100 millió dollárnyi capje lesz és amúgy még kell is nekik irányító. Érdekes lenne, ha valamelyikük Smith-t és Folest is begyűjtené két második körös pick-kel karöltve, sőt ezek a csapatok még azt is megtehetik, hogy egy harmadik napos picket beáldozva cserélnek valamelyik futóért.[/quote]

 

  • Brandin Cooks, WR, Los Angeles Rams

 

Cooks Les Snead sokadik mellélövése, ráadásul sikerült vele is olyan szerződést aláíratni, ami lehetetlenné teszi a kivágását, pedig a 14 meccs alatt gyűjtött 583 yardja és két TD-je után aligha érdemel évi 16,2 milliót (korábban messze nem volt rossz, de bőven nem is volt ennyire jó).

 

 

Cooks 5 évre kapott 81 milliót 2018-ban, amiből 50,459 millió dollár garantált: 7 millió dollár aláírási bónusz, egy 17 milliós opciós bónusz, egy 2019-es (9,459 millió dollár) és 2020-as roster bónusz, illetve a 2018-as, 2019-es és 2020-as alapfizetés. A felsoroltak közül viszont a 2020-as alapfizetés csak 2020-as ligaév 3. napján, vagyis március 21-én lesz teljesen garantált, tehát ennyi ideje van a Ramsnek megszabadulni Cookstól.

 

A csapat nem áll jól szabad hellyel a cap alatt, így bár kivágás is szóba jöhetne, sok az az 5 millió dollárnyi extra halott pénz. Így maradt a csere: ha sikerül elboltolni, akkor Cooks viszi magával a 4 millió dolláros roster bónuszát, így pedig minimalizálható az okozott kár (csak 1 millióval nőne utána a cap), de spórolni így sem lehet rajta 2019-ben.

 

[quote]Az NFL megengedi a csapatoknak, hogy 1-1 játékost úgynevezett post-june, azaz június utáni státusszal küldjenek el, természetesen június előtt. Ebben az esetben az aláírási bónuszok egy része áttolódik a következő évre, tehát ha nagyon szükséges, az adott évben is lehet némi pénzt felszabadítani – de ez nem igazi spórolás, csak a terhek görgetése magunk előtt, így ezzel direkt nem foglalkoztam a cikkben.[/quote]

 

[/ppp_patron_only]

 

 

 

2 Comments
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
2 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
Gubameister
Gubameister
4 years ago

A Washington nem lehet idén annyira gáláns mint amennyire Osweiler esetében a Texans volt, mert nincs meg a második köre. És bár nem találtam meg a konkrét szerződés struktúrát de úgy emlékszem, hogy Brock esetében csak halott pénzt nyelt be a Browns és tényleges kifizetés nem volt. Alex Sminth esetétben – és úgy általában senkiében – sem ér meg 16 millió dollárt egy második kör.

2
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x