A hazai pálya előnye egyre inkább elveszőben van az NFL-ben, attól függetlenül is, hogy vannak-e szurkolók a stadionokban, vagy sem. A játékosok már hozzá vannak szokva a hosszabb utazáshoz, a hangos közönségekhez, mentálisan jobban felkészültek, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt, illetve mivel konkrétan az egész világ látja a mérkőzéseket, a bírókat sem befolyásolja annyira az, hogy a hazai közönségnek mi a véleménye a döntésükről.
A tavalyi szezonban 132-123-1 volt a hazai csapatok mérlege, ami 51,8 százalékos győzelmi arányt mutat, ez pedig a legalacsonyabb, mióta 2002-ben 32 csapatosra bővítették a ligát. Az idei szezon viszont ezt is megdöntheti, jelen állás szerint, tehát átlépve a szezon felezőpontját, ugyanis konkrétan negatív a hazai pályán játszó csapatok mérlege – egész pontosan 65-67-1. Sosem fordult még elő az NFL történetében, hogy a vendégek szerezzenek több győzelmet egy szezonon belül.
Az nyilvánvaló, hogy az üres, vagy limitált kapacitással működő stadionok a vendégeknek kedveznek az alapállapothoz képest, még ha általánosságban nem is jelent hatalmas előnyt ez a hazaiaknak, de egy kicsit azért mégis. Idén ráadásul a jobb veterán irányítók különösen kihasználhatják ezt a helyzetet a hard counttal, a védelmek beugratásával, amire eddig idegenben nem volt lehetőségük (lásd Aaron Rodgers).
A fogadóirodáknál hüvelykujjszabályként használatos 3 pontos hazai előny sem igaz már, manapság inkább 2,5 pontról szokás beszélni, de még ez is soknak mondható, ha figyelembe vesszük, hogy a hazai csapatok az utóbbi hat évből ötször (vagy az utóbbi 16 évből 13-szor) negatív mérleggel zártak a spreadhez viszonyítva. Tavaly mindössze a hazai pályán játszó gárdák 43,7 százaléka hozta a spreadet is, ami a valaha volt legalacsonyabb mutató.
