Nem szégyen a futás, ha hasznos – Ravens @ Titans

Mindenhol azt halljunk, hogy a modern NFL-ben már a passzjáték dominál minden téren. A futások a játék szükséges, vagy szükségtelen rossz részei. Azonban ez a két csapat teljesen eltérő módon, de rendkívül hatékonyan tudja még most is a futójátékára támaszkodva mozgatni a láncokat. Kuriózumnak számít 2021-ben két ilyen csapat találkozója és azt se felejtsük el, hogy egyikük se rémül meg nagyon, ha mégis passzolni kell.

Fusson az, aki tud!

A futás alapozza meg a passzjátékot. Ez a kijelentés mára már máshogy hangozhatna, de a Titans és a Ravens valóban még ebben az eszmében hisz. Ez a két csapat vezette a ligát futott yardokban az alapszakaszban (1. Ravens – 3071, 2. Titans – 2690). A harmadik helyezett Browns pedig hasonló lemaradásban van a Titans mögött, mint amekkora a különbség az élen álló duó között.

A futójátékok sikerességét a yardok után a szerzett touchdownok is alátámasztják. Bár mindkét csapat a top10-ben végzett a szerzett össz TD-ket nézve (Titans második 62-vel, Ravens kilencedik 55-tel) a futott touchdownok listáján a Titans 26-tal második, míg a Ravens 24-gyel harmadik volt.

A különbség azonban nagy a két támadósor között. A Titans egy hagyományos, run first csapat egyetlen kiemelkedő futóval. A ligában ők választják első kísérletre a futást a legnagyobb arányban, 57%-ban, és a futójátékuk egyetlen embertől függ (a támadófal után persze), Derrick Henrytől. A Titans futója a 8. játékos lett, aki valaha átlépte egy szezonban a 2000 futott yardos határt, de gyakorlatilag minden fontos statisztikát tekintetve vezette a ligát. Első volt a yardokon túl a futott TD-kben (17), kierőszakolt elhibázott szerelésekben (75), szerzett first downokban (97) és ami egészen elképesztő, hogy ha csak a kontakt utáni yardjait néznénk, azzal is a 2. legtöbb yardot szerezte volna az idei szezonban 1490-nel. Remekül él meg emögött az outside zone blokkolási sémát alkalmazó fal mögött. Fontos, hogy egy futó tudja és felismerje, amit a fal nyújt számára és azt kihasználja. Ebben talán Henry az egyik legjobb running back az egész ligában. Termete ellenére bármikor képes azonnal a bevágni, így a szélső futások esetében is bármikor vissza tud vágni a pálya másik oldalára. Gondoljunk csak pont a Ravens elleni hosszabbításos meccs utolsó játékára. Emellett egy a egyben gyakorlatilag lehetetlen szerelni. Nagyobb mint a liga linebackereinek java, így akár ők, de főleg a defensive backek rettentő nehéz helyzetben vannak, ha Henry kiszabadul a boxból.

A csapat pedig remekül támaszkodik a Henry nyújtotta lehetőségekre. A legmagasabb 32,3%-ban használja a Titans a play actiont. A védők nem tehetnek mást, fel kell lépjenek Henryre, mert ha nem tudják szerelni a line of scrimmage környékén, a pálya hátsó részén csak még kisebb az esélyük. Tannehill nélkül persze nem működne ez a stratégia. A Titans összességében nem alkalmaz bonyolult stratégiát. Etetik Henryt, és akár play action után, akár nélküle kihasználják az AJ Brown okozta mismatchet. A Tennesse végül a második legjobb EPA-t érte el playenként és túlzás nélkül a liga egyik legjobb offense-ét tette össze Arthur Smith támadókoordinátor.

A Ravens teljesen más aspektusból szerepel jól a futás terén. Az idei szezonban, különösen a második felében a “counter bash” koncepciónak köszönhetően újra ott áll a liga, hogy nem tudja mit kezdjen Lamar Jacksonnal. A bash koncepció alapvetően egy zone read játék. A hagyományos zone read lényege, hogy az irányító a defensive endet (vagy linebackert) olvasva dönti el, hogy odaadja a futójának labdát, aki középen fut a blokkolók mögött, vagy megtartja és a tackle boxon kívül fut el vele. A counter bash is ezt használja csak fordított felállásban. Az opció alapján ha a QB megtartja, akkor belső futás jön, vagy átadja a running backnek, aki egy külső zónafutást fog végrehajtani.

A koncepcióhoz természetesen rendelkezned kell egy nem mindennapi irányítóval. Lamar Jackson pedig megadja ezt a lehetőséget. 9 játékos lépte át idén az 1000 futott yardot a ligában. 8 futó és 1 irányító, Jackson. Ezzel pedig első három profi éve után már több mint 3000 yardnál tart a földön. Jackson mögött továbbá rendelkezik két remek futóval is a csapat. Dobbins újonc szezonjában 800, míg a harmadéves Edwards 700 yardot szerzett. A csapat hatékonysága pedig elképesztő volt a futásoknál. A Ravens futásonkénti EPA per snap mutatója nem csak a liga legjobbja volt, de az elmúlt 5 évben a legmagasabb értéket érte el. A szezon második felében a hatékonyságot figyelembe véve pedig a 4. legjobb csapat voltak.

A passzjáték azonban továbbra is ingatag. Csupán a 17.-ek a DVOA mutató alapján és övék a liga egyetlen csapata, amely nem érte el a 3000 elkapott yardot. Emellett elkapott first downok tekintetében is 32.-ek a ligában. Ezek alapján a liga közepén elhelyezkedő 27. elkapott TD viszont arra utal, hogy hatékonyak tudnak lenni. Mark Andrews után azonban nincs igazán megbízható célpontja Jacksonnak. Marquise Brown bár rosszul nem játszik, a benne rejlő potenciált még nem tudta kihozni belőle a csapat. Rajtuk kívül pedig nincs 500 yardnál többel rendelkező játékosuk sem. Lamar Jackson sosem lesz talán 4000 passzolt yardos irányító, de azt is meg kell hagyni, hogy a sémán túl a játékoskeret sem feltétlenül adott ahhoz, hogy konstansan a levegőben lehessenek veszélyesek.

A futójátékon alapuló stílus miatt azonban mindkét csapat ugyanabban az aspektusban szenved. A hátrányból való játék. Egyik támadósor sem arra van kitalálva, hogy gyorsan átmenjen a pályán és nagy hátrányokat dolgozzon le. A Titans esetében ráadásul abban sem bízhatnak, hogy a védelmük közben nem engedne újabbakat. Bár meglehetősen szoros összecsapásra van kilátás, érdekes lesz, ha valamelyik csapat relatíve korán nagy előnyre tenne szert.

A probléma neve: Védelem

A Titans mély rájátszásmenetelésének egyetlen gátat a csapat védelme szabhat. Hiába rendelkeznek a liga egyik legjobb támadósorával, az egész playoff mezőny legrosszabb védelmével nehéz lesz folyamatosan meccsben lenni. Talán sokan emlékeznék még, hogy ez a védelem állította meg az MVP címet kapó Lamar Jacksont egy évvel ezelőtt. Azóta azonban Dean Pees védőkoordinátor visszavonult, az egység pedig teljesen más arcát mutatta az idei szezonba. A csapat a 29. lett a DVOA mutató alapján. 30. volt passz ellen és 16. futás ellen. A passz elleni védekezésük pedig nem véletlenül kullog a liga végén. Nyomást egyáltalán nem tudnak gyakorolni. A csapat a 32. a ligában a sack százalékot figyelembe véve. Csupán a snapek 2.93%-ában tudják földre vinni az ellenfél irányítóját. A legjobb pass rushereik, Harold Landry és Jeffery Simmons, a siettetéseket még csak-csak hozták, de ketten együtt csupán 8 sackig jutottak. A pass rush hiánya pedig nehéz helyzetbe hozza a secondaryt is. A Titans az egyik legrosszabbul emberező csapat a ligában, képtelenek egy az egyben tartani az ellenfeleket, főleg ha az irányítóknak van is ideje.

Azonban nem szabad túlságosan sok erőforrást sem a pass rushra áldozni. Lamar Jackson nem az az irányító, akit könnyű lenne megzavarni. Ha túl sok ember megy siettetni, akkor olyan zónák nyílhatnak meg, amiket Jackson lábon ki fog tudni használni vagy meghosszabbítja a játékot és kimozogva a zsebből teremt magának több időt. Ennek megfelelően a két csapat 11. heti összecsapásán nem is erőltette túlzottan a Titans a blitzet. Rendszerint 4 embert küldtek csak és a többi védővel beálltak zónázni, hogy elvegyék a Ravens futásait.

Abban reménykedhet a csapat, hogy a védelem bár nem állítja meg sokszor az ellenfelet, a labdaszerzéseket szállítani szokta. A Titans rendelkezik a legjobb turover mutatóval a ligában, +11-gyel. Azonban a labdaszerzésekre alapozni nem lehet és sok esetben szerencse is kell hozzájuk. Ha ismét kevésszer sikerül majd leparancsolni az ellenfelet a pályáról, akkor viszont kényszerhelyzetben lesz a védelem, hogy legalább pár labdaszerzéssel kompenzálják a teljesítményüket.

Blitz az alapja mindennek

A Titansszel ellentétben a Ravens igen gyakran küld extra embert siettetni az ellenfél irányítójára. Wink Martindale-nél kevés az aggresszívebb védelmi edző a ligában, és a Baltimore küldte az egyik legtöbb blitzet az elmúlt években. Ezek sikeressége azonban visszaesett a tavalyi évhez képest. Idén a Ravens csak a 19. volt EPA per snap mutatóban, amikor 5 vagy több emberrel siettették az irányítót – tavaly vezették a ligát. Az érdekes rész pedig, hogy idén pont az alap négy emberes pass rush esetében szerepelnek elől, a 2. helyen EPA mutatóban.

Akárcsak a Titans, a Ravens is bízhat a labdaszerzésekben. Az idei szezonban 25 fumble-t erőszakoltak ki, ami nem csak idén, de az elmúlt 5 évben is a legjobb eredmény. A védelembe pedig két fontos védő is visszatérhet erre a meccsre. Calais Campbell és Brandon Williams is újra a csapattal lehet, mindketten remek futás elleni védőnek számítanak, és nem voltak ott a 11. heti első meccsen sem, amikor Henry 133 yardig jutott.

A Ravens játékosállománya képes lehet válaszolni a Titans erősségeire. A mély és jó nevekből álló védőfalukat nem fogja tudni könnyen kiblokkolni a Titans fala. A corner sorukban mind Marcus Peters, mind Marlon Humphrey képes lehet akár a labdaszerzésekre, akár negyedekre limitálni az AJ Brown, Corey Davis duót. Egy helyen sebezhető kifejezetten ez a védelem, ami a linebacker sor. Az első körös Patrick Queen rettenetes szezonon van túl és mind futás ellen, mind coverage-ben nagyon gyengén teljesít. Ha sokszor támadják az ő zónáját a TE-k, a futások, a pálya közepét célzó elkapó route-ok, akkor könnyű first downokat szerezhet a Titans.

A playoffban már sokszor nem elég egyetlen elit csapategység. Ezt jól tükrözik a szerkesztőségi tippek is, ahol 9-1 arányban nyert a Baltimore, még ha azért ekkora magabiztosság nincs is a tippekben. A Titans védelme messze a leggyengébb a rájátszás mezőnyében. A Ravens, bár nem a legnehezebb soroláson keresztül, de magabiztosan jutott be a rájátszásba azután, hogy a szezon közepén még kérdéses volt a részvételük. A támadósoruk újra a tavalyi formáját idézte, miközben a védelmük elég erősnek tűnik a jobb csapatok dolgának megnehezítésére is.