Connect with us

Összefoglaló

Az Eagles furcsán, a Vikings utolsó pillanatban, a Falcons Londonban, a Bears ismét nyert

Az Eagles kissé érthetetlen módon nyert a Panthers ellen, a Falcons bevette Londont, Justin Fields továbbra is veretlen kezdőként, a Lions majdnem megtréfálta a Vikingst, a Jaguars pedig továbbra sem igazán életképes. 

Philadelphia Eagles @ Carolina Panthers 21-18

Ez olyan meccs volt, ahol az Eagles szurkolók is nehezen mondják meg, hogyan nyert a csapat. Mármint persze, a három interception meg a blokkolt punt gyors választ ad a kérdésre, de nagyon sokáig úgy tűnt, hogy a Panthers ezt simán behúzza.

Az első félidő végén 15-6 volt az állás, de szinte csoda volt, hogy csak 9 pontos hátrányban volt az Eagles. Jalen Hurts 20 passzából 35 yardot sikerült előrehaladni, ami hihetetlenül pocsék támadóteljesítmény. A Panthers védelem ezzel együtt ismét nagyon jól működött, megfojtottak mindennemű próbálkozást, szereztek interceptiont (Donte Jackson), két sacket (Haason Reddick kétszer egymás után csúnyán megverte az oldalt váltó Jordan Mailatát). A Sasok pedig valamiért erőltették az elkapó screeneket egymás után (egy erőteljes 6/6, -2 yardos mutatóért), és egy rossz snappel még egy safetyt is összehoztak.

Katasztrófa volt a támadósor, igazából kilátástalan volt itt bármilyen eredmény elérése is, főleg hogy a második félidőt is a fumble-interception-punt szent triumvirátussal nyitotta a gárda. Aztán összejött egy 53 yardos bomba Quez Watkinsnak, majd TJ Edwards blokkolt egy puntot (amit pár játékkal később sikerült TD-re váltani) ezután Steven Nelson szerzett egy interceptiont, végül a Sasok lefuttatták az órát és megnyerték a meccset. Ennyi. Kvázi két játékkal megfordult a meccs.

Persze kellett még ehhez, hogy a Panthers támadósor is impotens legyen a meccs nagy részében (a 3,8 yardos játékonkénti átlagot nem teszik ki az ablakba) és Sam Darnold nagyokat hibázzon három interception formájában (Darius Slay szerzett kettőt a már említett Nelson mellett). Pedig ilyen Eagles offense mellett elég lett volna, ha csak nem rontja el. Nem kellett volna semmi extrát csinálni, csak nem hibázni nagyokat. Hát nem sikerült. Emellett a Carolina kissé felforgatott támadófala (Taylor Moton ment át balra, az újonc Brady Christensen kezdett a jobb szélen) sem bírta a gyűrődést, 3 sacket és 8 QB hitet nyelt be Darnold, és DJ Moore mellett továbbra sincs értékelhető elkapóteljesítmény (rád nézünk, Robby Anderson). Így meg azért nehéz meccset nyerni az NFL-ben.

(katonadani)

Chicago Bears @ Las Vegas Raiders 20-9

Justin Fields továbbra is veretlen kezdőként! Az újonc irányítótól megint nem kért sokat az edzői stáb (12/20, 111 yard, TD), hiszen főleg a futásokra épített a Bears, de amikor nagyon kellett, akkor Fields is megvillant és például megoldott egy harmadik és 12 szituációt. Az extra játékok összességében most nem jöttek, de minden yardért komolyan meg kellett küzdenie a QB-nak, mert folyamatosan ütötték-verték a gyenge fal mögött, két játék erejére Andy Daltonnak is be kellett jönnie meccs közben.

Montgomery hiányában is a futásokra épített tehát a Bears, és ez jól is ment összességében, Damien Williams és Khalil Herbert nagyjából megosztozott a szerepeken (64+75 yard) és jól egészítették ki egymást. A Macik védelmét is mindenképp ki kell emelni, hiszen 9 ponton tartották az eddig 26 pontot átlagoló Raiderst, háromszor sackelték Carrt és egy interceptiont is szereztek tőle. Khalil Mack hatalmas pusztítást végzett volt csapata ellen, sackje mellett volt kulcsfontosságú kétpontos megállítása, sok tackle-je és nyomásgyakorlása is.

A túloldalon sokkal kevesebb dicsérő szót tudunk klaviatúrára vetni. Talán az újonc cornerbacket, Nate Hobbst emelném ki elsősorban, aki nem csak most, de a szezonban is nagyon jól teljesít. Vagy Yannick Ngakoue-t lehet említeni a két sackje kapcsán. Érdekes volt, hogy Gus Bradley változtatott kicsit megszokott stratégiáján és kicsit több blitzet küldött, hogy összezavarja Fieldset, és ezek amúgy rendben is voltak, Jonathan Abramnek volt pár QB hitje is ilyen helyzetekben.

Ellenben a Raiders támadófala a kisebb átalakítások ellenére sem muzsikált jól, futáshoz sem tudtak blokkolni és Carrt sem tudták megvédeni, így a támadósor nagyon is akadozott. Ráadásul a meccs elején megint nem sikerült felpörögni, ezt pedig Gruden számlájára kell írni így, hogy minden héten előfordul. No meg azt is, hogy ismét sok zászlót gyűjtött be a csapat, idén összességében a második legtöbbnél járnak már. Amikor meg esetleg minden jól alakulna és vissza lehetne jönni a meccsbe, akkor meg Bryan Edwards dropol egy hatalmasat harmadik kísérletre.

Két héttel ezelőtt még egészen máshogy nézett ki ez a csapat, most viszont mindketten 3-2-es mérleggel állnak.

 

(katonadani)

New York Jets @ Atlanta Falcons (in London) 20 – 27

Remekül kezdte a meccset a Falcons, az elvileg hazai pályán játszó atlantai gárda 3 drive-ból 17 pontot tett fel a táblára és nem volt megoldása a Jets védelmének rájuk. Még úgy sem, hogy Calvin Ridley és Russell Gage sem tudott Matt Ryan rendelkezésére állni. Kényszerből tehát, de elkezdték használni Kyle Pittst, aki végül 9 elkapással 119 yarddal és első profi TD-jével zárta a délutánt. Az offense legjobb játékosa azonban így sem ő volt, hanem a sosem látott formában játszó Cordarrelle Patterson. Összesen 21 alkalommal ért labdához (14 futás, 7 passz) és kombinált 114 yardot szorgoskodott össze.

Matt Ryanen nem látszódott a WR-ek hiánya. 73%-kal passzolt 342 yardot és 2 TD-t. Az említett duón kívül Tajae Sharp és Hayden Hurst volt a legfoglalkoztatottabb célpont. Utóbbi azonban nem mindig járult hozzá pozitívan a meccshez, két fumble-t vétett, bár csak az egyiket vesztette el a csapata, és az elkapott touchdownjánál is dadogott nála a labda.

A Falcons védelmében Grady Jarrettet kell kiemelni, aki ugyan számokban nem, de teljesítményben igazán kitett magáért. Többször omlasztotta össze a zsebet, ami csak azért nem végződött sackekben, mert Zach Wilson mobilitását kihasználva el tudott mozogni a nyomás elől.

Ha már Wilson. Az újonc irányító nem ott folytatta, ahol a Titans ellen abbahagyta. Az első félidőben alá-, fölé dobott labdák sokasága, sokszor az egyszerű oldalpasszokkal is gondja akadt. Végül a 200 yardot sem érte el és csupán egy interception került fel a lőlapjára. Igazán a társainak sem ment a játék. A földön ugyan 14 pontot szereztek Ty Johnson és Michael Carter révén, a yardokat nem tudták konzisztensen szállítani. A legnagyobb játéka a csapatnak egy Tevin Coleman 46 yardos kick off return volt, ami sokat elmond az offense-ről.

A védelemre nem lehet ekkora panasz. Három fumble-t is kierőszakoltak, amiből kettőt össze is szedtek. A Falcons első 3 drive-ja után fel tudták venni a meccs ritmusát és megadták az offense-nek a lehetőséget a visszakapaszkodásra. Bryce Hall két leütött labdával Quincy Williams két kierőszakolt fumble-lel volt az egység legjobbja.

A Falcons teljesen megérdemelten nyerte meg a meccset, végig vezettek és egy kis leolvadás ellenére végig azt a képet mutatták, hogy ők a jobb csapat. 11-gyel több first downjuk volt és 220-szal több yardot szereztek.

(alatriste)

Detroit Lions @ Minnesota Vikings 17-19

Ismét dráma a Lions meccsén, ráadásul megint a detroiti csapat kárára. Nem mintha a franchise menedzsmentje annyira bánná ezt, a meccs végén, egy pontos hátrányban behívott 2 pontos is ezt bizonyítja, de ezzel együtt a csapatban van győzelmi potenciál, csak hát valahogyan soha nem sikerül.

Kezdjük az egészet azzal, hogy két borzalmasan rossz csapat játszott egy színvonaltalan, de legalább szoros találkozót. Ez leginkább a Vikingsra nézve kellemetlen, elsősorban az offense-re, ami nem igazán tudott mit kezdeni a Lions ezer sebből vérző secondaryjével, pedig még pass rush se nagyon volt. Kirk Cousins egy szerencsétlen INT mellett 275 yardot és egy TD-t passzolt, ami nem rossz, de kvázi a semmiből jött össze, ugyanis értékelhető drive-okat így sem sikerült vezetni. Pedig a futójáték is működött, Alexander Mattison 113 yardot szerzett a földön 4,5 yardos átlaggal, Justin Jeffersont sem tudta megfogni a Lionst, aztán mégis 19 pontot sikerült feltenni a táblára, a második félidőben konkrétan három punt, egy INT és egy fumble volt a mérleg, amit sikerült megfejelni egy kihagyott mezőnygóllal a Lions 32 yardosáról indulva.

Persze tegyük hozzá, hogy a végén csak összejött a mindent eldöntő mezőnygól 37 másodperc alatt, de összességében óriási csalódás ez a Vikings. Persze mondhatnánk, hogy a Ravens is megszenvedett a Lionsszel, de ott volt egy szabotőr Hollywood Brown személyében, aki ha csak egy kicsivel jobb a szörnyűnél, akkor magabiztosan nyert volna a Baltimore. A Vikingsnál a magabiztos győzelem veszélye nem állt fent, itt nem volt semmi balszerencse, egyszerűen az 1-3-as mérleghez méltó játékot tett le az asztalra a csapat. Ez van, a Minnesota fényévekre van attól, hogy PO-esélyesként tekintsünk rá.

Ami a Lionst illeti, a mentalitásra továbbra sem lehet panasz. Persze kérdés, hogy ez a lelkesedés hány vereségig tartható fenn, de az tény, hogy küzdeni nagyon tud a csapat. Összességében a kitalált koncepciók sem rosszak, kifejezetten kreatív a gárda a labda mindkét oldalán, a mérleg ellenére nem olyan borzasztó a csapat. A tehetséget viszont nem lehet jó elképzelésekkel sokáig pótolni.

A védelemben abszolút nincs minőség, minden posztra ráfér az erősítés. A támadóoldalon már van potenciál, továbbra is öröm nézni, amit a Jamaal Williams-D’Andre Swift duó csinál, illetve mintha Amon-Ra St. Brown is kezdene életjeleket mutatni, de ez önmagában kevés. Most már azért mindenki rájött, hogy a passzjáték TJ Hockenson levédekezésével megfojtható és most már nem is nagyon jönnek a számok. Így persze Jared Goffnak sincs könnyű dolga, pláne egy sérülésekkel tizedelt támadófal mögött, de a lehetőségekhez képest nem teljesít rosszul. A probléma ott van, hogy minden meccsen akad két-három kapitális ostobaság a részéről, amit egyszerűen képtelen kompenzálni ez a keret. Ha Goff nem csinálna térd fumble-öket, nem dobálná Eric Kendricks kezébe a labdát, akkor a Lions már nem lenne nyeretlen.

(renningan)

Tennessee Titans @ Jacksonville Jaguars 37-19

A Jaguars elmúlt hete Urban Meyer minimum véleményes incidenséről szólt – egy 0-4-es csapat főedzője ne bulizzon egy vesztes meccs után, pláne ne olyan egy olyan nővel, aki nem a felesége (és főleg ne nyilvánosan). Egy ilyen balhé után túl sok jóra nem számíthattak a hazai szurkolók, és igazuk is lett, még ha közel sem volt annyira egyoldalú a találkozó, mint ahogy az eredmény mutatja.

A Jaguars rögtön egy fumble-lel kezdte a mérkőzést, amit a Titans vissza is vitt TD-re. Erre ugyanakkor sikerült egy TD-vel válaszolni, bár az extra kimaradt, majd innentől kezdve véget ért a mérkőzés érdemi része, 12 pontnál soha nem volt kisebb a hazaiak hátránya, bár ez nem a Tennessee-n múlt.

A Titans ezúttal visszatért a két évvel ezelőtti siker receptjéhez, vagyis Tannehill csak akkor passzolt, ha Derrick Henry szusszant egyet. Az irányító 22 passzból 197 yardig és egy TD-ig jutott, miközben Henry 29 futásból 130 yardot és három TD-t gyűjtött (ezúttal nem volt elkapása). Vitán felül ő a liga legjobb futója jelenleg, ilyen ütemben 2176 yarddal és 24 futott TD-vel fogja befejezni a szezon.

Egy ilyen magabiztos futójáték mellett nem igazán volt szükség elkapókra, így hiába tért vissza AJ Brown, mindössze 38 yarddal fejezte be a találkozót. Az már más kérdés, hogy ennél azért többet is le tehetett volna az asztalra, de legyünk jóhiszeműek, és ne a formára/sérülésre fogjuk a visszafogott teljesítményt, hanem arra, hogy a Jaguars ellen ez is elég volt.

A jóhiszeműség ugyanakkor itt véget is ér. Egyrészt a támadófal futásblokkoláson kívül mást nem tud, ami még egy Jaguars ellen is komoly problémát jelent. Emellett a védelem egy arra szálló pillangót sem képes megállítani, ha nem Urban Meyer a főedző, akkor ebből lehetett volna egy újabb Jets-szintű blama.

A Titans védelem 8,3 yardos átlaggal 149 yardot és egy TD-t engedett James Robinsonnak a földön, de Trevor Lawrence option játékaival sem tudott mit kezdeni. Összességében a pass rush és a coverage sem volt jó, egyedül néhány centi, illetve a red zone célpontok hiánya mentette meg az egységet 30+ benyelt ponttól.

A Jaguars támadójátéka kifejezetten jó volt: egész meccsen mindössze kétszer puntoltak a hazaiak, illetve a 19 szerzett pont mellett minimum 10, de inkább 20 pontot sikerült a táblán hagyni, ami nem semmi teljesítmény. A meccs elején volt egy kihagyott extra, 21-13-as hátrányban kimaradt egy 53 yardos mezőnygól, 31-19-es állásnál előbb nem sikerült egy kétpontos, majd négy kísérletből sem tudott TD-t csinálni a gárda a Titans 5 yardosáról indulva (az egyik Lawrence futásnál centik hiányoztak, először a bírók is TD-t ítéltek), majd a meccs végén, már tét nélkül, de a Titans 6 yardosáról dobott INT-t Lawrence.

Egy kicsivel több szerencsével, jobb felkészüléssel, kompetensebb playhívással vagy csak kevesebb hibával (fumble return TD, turnover on downs a saját térfélen) ez egy abszolút nyerhető meccs lett volna a Jaguarsnak, hisz az ellenfélnél sem volt védelem. Pláne, hogy Lawrence meccsről meccsre több nagy játékot és kevesebb buta hibát csinál, pedig segítséget nem kap, most is Jamal Agnew-ra meg Tavon Austinra hívták a játékok zömét, meg Carlos Hyde-nak adták a labdát negyedikre, ami minimum komolytalan. Lenne potenciál ebben a gárdában, de amíg nem az 1/1-es franchise irányító és a csapat fejlesztéséről, hanem a végtelen pénzért idehozott főedző dilettáns döntéseiről (Tim Tebow), nyíltan rasszista haverjairól és nőügyeiről szól, addig nincs miről beszélni.

(renningan)

5 Comments
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
5 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
bjeela
bjeela
2021-10-11 09:21

Nem lettem okosabb. Még mindig nem értem, hogy nyert a Bears? Pláne Vegasban.

Fetyke
Fetyke
Reply to  bjeela
2021-10-11 10:34

Üdv a klubban! Mink is azon tanakodunk lassan egy napja, hogy hogyan sikerült nyerni…

vabu
vabu
Reply to  bjeela
2021-10-11 09:54

Még a végén megelőzitek a csoportban a Vikingst, aztán szívhatod Fetyke vérét. :)

Fetyke
Fetyke
2021-10-11 10:48

Lions at Vikings
Én nem is azt mondanám, hogy rosszul játszottunk, hanem sokkal inkább nagyképűen és flegmán. Tényleg szimpatikus ez a csapat Józsi, de ne sértődj meg messze vagytok a labda mindkét oldalán az NFL szinttől. Viszont ez nem azt jelenti, hogy elég csak a sisakot kitenni a kispadra és magától jön a győzelem. A Vikings védelem egész rendben volt, de amit a támadósor művelt az egész mérkőzés alatt, az kritikán aluli volt valóban. Kezdve a játékhívásokkal. Mindez majdnem meg is bosszulta magát. Senki nem érti közülünk, hogy miért nem lehetett az egész mérkőzést (vagy legalábbis annak nagyobb részét) olyan komolyan venni támadó oldalról, mint az utolsó 40 másodpercet. A szégyentől megmenekültünk ugyan, de jó lenne, ha előre lehetne hozni a by weeket…

merlin
merlin
2021-10-11 11:19

Szerintem a Vikings nem fényévekre van a PO-tól, hanem egy OC és egy HC hiányzik hozzá. De az is lehet, hogy csak egy HC. Ahogy Fetyke is írja itt a játékhívással van hatalmas nagy baj. Miért futunk 2nd and 10-re, amikor ott van JJeff, Thielen, Osborn és Conklin? Miért pörgetünk le a félidö végén 37 másodpercet két futással úgy, hogy még két idökérésünk is van? Miért rotáljuk Darrisaw-t meg Rashod Hillt? Miért van az, hogy ha (akárcsak minimális) elönybe kerülünk, azonnal átállunk a run-run-pass-punt sémára?

Továbbá igazságot Eric Kendricksnek! Az az elkapás, amivel az interceptiont szerezte egy elit TE-nek vagy WR-nek is becsületére vált volna.

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

5
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x