Connect with us

Összefoglaló

Mészárlás a Cowboystól és a Billstől, furcsa győzelmek az Eaglestől és a Coltstól

A Cowboys és a Bills is óriási mészárlást tartott tegnap este, a Colts nagyon nyögvenyelősen lépett át a Jaguarson, az Eagles pedig egy furcsa meccsen győzte le a Broncost. 

Philadelphia Eagles @ Denver Broncos 31-13

Egyáltalán nem volt ekkora különbség a két csapat közt, mint amit az eredmény mutat, de szinte minden fontos szituációból az Eagles jött ki jobban. Az volt a döntő, hogy a Broncos semmit sem tudott kezdeni a vörös zónás helyzeteivel. Ötször jutottak el a Vadlovak a Sasok 25 yardosán belülre, ezekből a következő eredmények születtek:

  • touchdown,
  • mezőnygól a 3 yardosról,
  • blokkolt mezőnygól a 4 yardosról,
  • mezőnygól a 10 yardosról,
  • fumble return TD a 23 yardosról.

Így nagyon-nagyon nehéz meccset nyerni. A fumble return TD különösen fájó volt, hiszen az egyenlítésért támadott a Broncos, Fangio neki is ment a negyedikre, sikerült is volna, de Gordon elvesztette a labdát. Ez még nem lett volna akkora tragédia, mert a védelem jól tartotta magát ekkor, de az hogy Slay 82 yardon át visszavitte, az megpecsételte a dolgot – minimum 7, de akár 14 pontos fordulat volt ez. Emeljük ki Teddy Bridgewatert is, aki látványosan nem akarta megpróbálni szerelni Slayt a visszahordásnál.

Az egész meccset tekintve a Broncosnak mindössze egyszer sikerült megoldania harmadik vagy negyedik kísérletet 13 próbálkozásból. Ez katasztrófa. És akkor itt kell elővenni Mike Shulát, akinek Pat Shurmur helyén kellett dirigálnia, hiszen a támadókoordinátor koronavírusos lett. Persze nem volt könnyű helyzetben Shula, de ez akkor is kritikán aluli volt. De egyébként az egész offense-ből nehéz pozitív irányba kiemelni embereket, talán Javonte Williams mutatott a legjobban, de ő sem érte el az 50 yardot.

A túloldalon is furcsa volt a meccs. Jalen Hurts élete legjobb első félidejét játszotta, osztogatta jobbra-balra a kiváló passzokat, 15/20, 176 yard, 2 TD volt a mérlege, és a félidő végén volt még egy tökéletes passza, amit Quez Watkins elejtett a célterületen, tehát hozzáadhatnánk még 34 yardot és egy TD-t a teljesítményéhez. Nagy kár, hogy aztán a második félidőben gyorsan el is akarta tüntetni a dicséreteket. Mindössze három passza volt, abból egy sikerült két yardért, egy interception lett és egy majdnem interception, ahol DeVonta Smith mentette meg az eladott labdától.

 

Smith egyébként parádésan játszott szülinapján, 66 yard és 2 TD került a neve mellé, egyértelműen többet kellene játszani az újoncra. De ha már a passz nem ment a második félidőben, akkor beindult a futás, amit lenyomott a Broncos torkán az Eagles. Jordan Howard 83, Boston Scott 81 yardot tett fel a táblára, összesen 214 futott yard került a Sasok neve mellé, ezzel pedig le lehet zárni meccseket, ahogy tették most is.

Nagyon kicsi minta és az ellenfelek is gyengék voltak, de az utóbbi három fordulót tekintve az Eagles támadósora a legjobb EPA/drive és pont/drive mutatóban is. Emellett bármilyen meghökkentő vagy szomorú is, a philadelphiaiak bejelentkeznek a rájátszásra is ebben a nagyon fura NFC-ben. A csapat egy meccsre van a jelenlegi 7. kiemelt Pantherstől, ráadásul meg is verte a Carolinát, és nagyon könnyű a maradék sorsolása (Jets, Giants 2x, Washington 2x, Cowboys, Saints). Sőt, mostantól nem kell repülőre szállniuk a szezon végéig.

A Broncos mindeközben 5-5-ös mérleggel áll, ami jól mutatja a középszerűségüket, és ugyan az NFC-ben ez akár playoffot is érhetne, az AFC-ben jóval nagyobb a versengés.

(katonadani)

Atlanta Falcons @ Dallas Cowboys 3-43

Kijelenthetjük, hogy a múlt heti csak egy csúnya kisiklás volt a Cowboystól, a három és fél negyedes nullázás után most olyan elánnal vetették harcba magukat, hogy öröm volt nézni, ezzel pedig óriási verést mértek a Falconsra. Lehet, hogy jót tett az a múlt heti pofon és mostantól nem becsülnek majd le senkit, jobban összpontosítanak – ahogy tették most. A játék mindhárom elemében dominálták az atlantaiakat.

A Cowboys az első három negyedben 400 yardot pakolt fel a táblára, csak a második negyedben 29 pontot szerzett (ami franchise rekord), igazából a második félidőben egy izzadtságcseppet sem kellett hullajtania a csapatnak. Prescott megint ellenállhatatlan volt (24/31, 296 yard, 2+1 TD), CeeDee Lamb sérülése előtt összeszedett 94 yardot és 2 TD-t, Zeke futott két TD-t, Pollard majdnem 100 scrimmage yardot pakolt bele a közösbe, Gallup is hasznosan tért vissza, a Falconsnak pedig semmi ellenszere nem volt erre a lehengerlő offense-re. A múlt heti negyedik kísérletes blama után McCarthy nem vett vissza az agresszivitásból és most 3/3 sikeres negyedik kísérlet volt a jutalma – a Cowboys pedig így fogja nyomni egész évben, teljesen helyesen.

Az offense mellett a defense is kiváló volt, repültek a pályán a srácok. Micah Parsons újoncként az egység legjobbja, DeMarcus Lawrence és Randy Gregory hiányában most Dorance Armstrong lépett elő pass rushban, és minden kezdő cornerback szerzett interceptiont. Trevon Diggsnek ez volt a nyolcadikja idén, Anthony Brownnak és Jourdan Lewisnak is volt 3-3 leütött labdája, utóbbi egészen kiválóan játszott a slotban egész nap. Összesen 10 leütött labdája volt a Cowboys védelmének, amely alaposan felszívta magát, hiszen Dan Quinn mester volt csapata ellen kormányozta a hajót.

 

És hogy teljes legyen a dominancia, a Cowboys szerzett egy blokkolt punt utáni TD-t is.

Az nem volt meglepő, hogy a Falcons defense nem tudott mit kezdeni a dallasi támadósorral, de azért a támadóktól többet vártunk. Matt Ryan mindössze 117 yardig és karrierje legrosszabb 21,4-es passer ratingjéig jutott, Pitts és Patterson pedig együtt nem érte el a 100 yardot sem. Az is jól mutatja a szenvedést, hogy a 14 harmadik- és negyedik kísérletből mindössze egyet oldott meg a gárda.

A Cowboysnak az NFC első kiemelése is elérhető távolságban van (jelenleg csak a Packersnek és a Cardinalsnak van jobb mérlege, de ők eggyel több meccset játszottak), a Falcons viszont most épp kikerült az utolsó wild card helyről – mondjuk egy 4-5-ös mérleggel és -85-ös pontkülönbséggel (ami az egész NFC második legrosszabbja a Lions mögött!!) álló csapatnak nincs is ott a helye.

(katonadani)

Jacksonville Jaguars @ Indianapolis Colts 17-23

Egy negyed után nagyon úgy tűnt, hogy a Lucas Oil stadionban gyorsan eldőlnek a lényeges kérdések, de nagyobb előnye tudatában teljesen leolvadt a hazai csapat, aminek következtében visszajöhetett a Jaguars a mérkőzésbe. Az izgalmas végjáték után végül a Colts örülhetett, de nekik is sokat kell tanulni ebből a mérkőzésből.

Az első 15 perc alatt a Colts megmutatta támadásban, védekezésben és special team játékban is, hogy hogyan kell megverni ezt a Jaguarst. Jonathan Taylorra egyszerűen nem volt ellenszer, 10 futásból ért el 93 yardot és egy touchdownt egy negyed alatt (!!!). A kirobbanó formában lévő futó előtt a fal is jól dolgozott, hiszen hatalmas helyeket nyitottak neki, aminek köszönhetően fel tudott gyorsulni. A speciális egység is megmutatta magát, hiszen az első Jaguars támadás után (ami three-and-outtal ért véget) Logan Cooke puntolhatott, azonban Zaire Franklinről teljesen megfeledkeztek, aki odaért Cooke-hoz és blokkolta puntját, amit E.J. Speed egészen az end zone-ig vitt vissza. Ezek után újabb three-and-out, majd Taylor TD-je után 17-0 állt az eredményjelzőn, és gondolhattuk, hogy nem sok izgalom lesz Indianapolisban.

Az első negyedben még Jamal Agnew is megmutatta magát és egy 66 yardos futással feltette csapatát az eredményjelzőre, de a kihagyott extra pont miatt csak 6 pontot értek el. Az első negyedben látott Colts lendület azonban teljesen eltűnt és a 17 szerzett pont után szinte teljesen leálltak. A második negyedben egy-egy field goalt láthattunk, így 20-9 volt az eredmény nagyszünetben. Gondolhattuk, hogy Reich azért felébreszti csapatát, hiszen azt sejteni lehetett, hogy ha a második negyedben mutatott játékot folytatják, abból sok jó nem lesz. A másik oldalon a szünetben támadásban kellett inkább rendet rakni a fejekben, hiszen az Agnew elfutásán kívül nem sok mindent láthattunk tőlük.

Azonban a harmadik negyed ott folytatódott, ahol a második véget ért. A Jaguars nem tudott előre haladni, a Colts pedig mintha teljesen elfelejtette volna, hogy mit csináltak az első negyedben, szinte semmit nem haladtak előre. Meg is lett ennek az eredménye, hiszen egy újabb Matthew Wright elhibázott rúgást láthattunk a harmadik játékrészben, így pont nélkül maradtak a csapatok ezen 15 perc alatt, de itt már láthattunk azért valami életjelet a Jaguarstól.

A negyedik negyedben pedig meg is bosszulta magát, hogy a Colts ráült az eredményre. A második félidő 22. percéig nem tudtak megtenni a szünet után 20 yardot sem. Taylor futásait teljesen megfogták a jaguárok, és Wentz sem tudta kisegíteni a gödörből csapatát. Lawrence azonban egy szép drive-ot össze tudott rakni, amiben James Robinson futásai is segítették a támadást, aminek a végén a negyedik negyed elején visszajöttek három pontra. Robinson futott be a célterületre, majd Lawrence találta meg a kétpontos során Dan Arnoldot, így az első negyedben kialakított előny szinte teljesen elfogyott. Végül egy drive-ot még összerakott a Colts, aminek végén Badgley field goaljával hat pontos volt az előny és két és fél percet kapott Trevor Lawrence, hogy végig vigyen egy game winning drive-ot. A nyomás azonban összetörte az 1/1-est és egy strip sack után el is vesztették a labdát, amit végül Kemoko Turay szedett össze, de részt vett benne Okereke és Muhammad is. A védelem így le tudta zárni a mérkőzést és az 1-4-es kezdés után 5-5-nél utolérték magukat Reichék.

Mindkét csapat tanulhat ebből a mérkőzésből. A Jaguarsnál el kell kezdeni kihasználni, hogy van egy 1/1-es irányítójuk, akiben sokkal több van, mint amit eddig mutatott. A Colts oldalán pedig nem szabad elhinni még a gyengébb ellenfelek ellen sem, hogy elég a félgőz is a mérkőzés nagy részében. Most még meg tudták menteni a győzelmet, de lehet ez máskor nem lesz elég.

(kronikk)

Buffalo Bills @ New York Jets 45 – 17

Talán erős volt Mike White hét közbeni kijelentése, miszerint véleménye szerint 1/1-esnek kellett volna lennie a saját draftján. White ugyanis borzalmas volt tegnap. 44-ből 24 passza volt jó, touchdownt nem hozott össze, de 4 interceptiont is dobott. A mély labdái abszolút nem voltak pontosak, szinte minden labdaeladása mély passz után született. Majdnem a teljes Bills secondary leszedett egy labdát: Levi Wallace, Taron Johnson, Jordan Poyer és Tre’ White is szerzett picket.

A Bills védelme a nagy játékok mellett a rövid területeket is jól fedte. Poyer és Milano rengeteg futást és rövid passzt állított meg a line of scrimmage környékén. A Jets az első 9 labdabirtoklásából 5 alkalommal adta el a labdát, a 4 INT mellé egy fumble-t is összehoztak. A maradék 4 drive-ból 3 ért véget punttal és csupán egy field goalt szereztek a harmadik negyed közepéig. Ekkor 38-3-nál bár még sok volt hátra, eldőlt a meccs.

A Bills a múlt heti blama után rendesen felszívta magát. Josh Allen 366 yardig és 2 TD-ig jutott, a labdát pedig már garbage time-ban adta csak el. Stefon Diggs 166 yardot kapott el, amivel második alkalommal jutott 100 yard fölé az idei szezonban. Mellé Gabriel Davis könyvelhetett el nagy napot, aki az idei 133 yardját kis híján megduplázta, 105-ig jutott.

A nap sztárja azonban így sem az elkapók voltak. Matt Breida ugyan csak 6 alkalommal ért labdához, egy futott- és egy elkapott TD-t is szerzett. A futójáték most sem volt komoly tényező a Bills támadósorban, a félidőben még csak 36 yardjuk volt a földön, amit javarészt garbage time-ban pumpáltak fel 139-re. A Jets pass rush kevésszer tudott odaérni a Bills karmesteréhez, coverage-ben pedig képtelenek voltak tartani az elkapókat. A meccs hamar unalomba fulladt a folyamatos hazai labdavesztések miatt. A Bills annak ellenére tudta kierőszakolni a labdaeladásokat, hogy keveset blitzelték a Jets QB-t, akinek elvették minden mélységi játékát. A hazaiak legjobb támadója Corey Davis volt, aki 5 elkapásból 93 yardig jutott, a meccs végi kozmetikázás során azonban az újoncok szerezték a pontokat. Michael Carter futva, Elijah Moore pedig elkapás után volt eredményes, igaz utóbbinak már a visszatérő Joe Flacco adta a labdát. A Bills bizonyította, hogy a múlt heti csak egy apró üzemzavar volt a remek szezonjukban, a Jetsnél pedig le lehet szállni a White bandwagonról és visszarakni a kezdőbe Zach Wilsont.

(alatriste)

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!