Tavaly Nathaniel Hackett átvette a Broncos főedzői posztját, majd Russell Wilson megszerzése után arról szólt az egész holtszezon, hogy az irányítónak szabad keze lesz a támadósorban, mindent az ő kénye kedve szerint alakítanak ki, hogy minél jobb lehessen az offense. Ez hatalmas kudarc lett, Wilson borzasztóan játszott, Hackett is katasztrófa volt, utóbbit ki is rúgták a szezon végén. Idén hasonló helyzetben találja magát, hiszen a Jets támadókoordinátoraként ismét egy sztárirányítóval kell együtt dolgoznia. És idén is ugyanazt a taktikát választja, azaz Aaron Rodgers szabad kezet kap a támadósorban.
“Én csak azt szeretném, ha Aaron karrierje egyik legjobb játékát nyújtaná. Green Bayben nagyon jó volt ennek részese lenni, és szeretném, ha itt is eljutna oda, ahova szeretne. Lesz szabadsága Aaronnak, ahogy a Green Bay-i rendszerben is volt. Ezt fogjuk folytatni, mert ki szeretnénk használni egy ilyen kaliberű irányító eszét. Szóval szeretnénk ezt felépíteni neki úgy, hogy ha lát bizonyos dolgokat, akkor változtathasson és a lehető legjobb helyzetbe hozhasson minket.”
– mondta a koordinátor Peter Schrager podcastjében.
A decemberben 40 éves Rodgers 36 és 37 évesen nyerte meg harmadik és negyedik MVP címét, amikor Hackett volt a támadókoordinátora. Nagyon szeretnek is együtt dolgozni, habár azt azért érdemes hozzátenni, hogy Hackett csak másodhegedűs volt Matt LaFleur mögött, ami a támadósor összerakását és a playhívásokat illeti.
Most ő fogja hívni a játékokat, de az offense azért nagyrészt Rodgersé lesz. Ami azért is érdekes egyébként, mert a Packersben is kellett idő, amíg Rodgers rávette magát, hogy LaFleur rendszerében elkezdjen jobban hinni és dolgozni, és amikor ez megtörtént, akkor érték el a legnagyobb sikereket.
A legnagyobb sikereket. Azok nem voltak, legalábbis a csapatnak. Szép az MVP cím, jár az udvarias taps, de sikernek elég csekély. Volt egy nagyszerű QB akinek egyszer összejött aztán sohase. Nemhogy a gyűrű de még a döntő se. Így lett vidám srácból búsképű lovag. Peches is volt, de azért maga is tett hozzá. Mintha az egyéni sikerek, az anyagi sikerek lényegesebbek lettek volna neki.
Már bocsánat, de miért is akarod az ő nyakába varrni? A playbookot az edző készíti, a játékokat az edző hívja, akkor talán nem az ő hibája, hogy nem képes megnyerni egy meccset? ARod életében két balfasz edző volt, mellettük kellett sikereket elérni. Idén megmutathatja a futó mániás LaFleur, hogy mire jut. Irányítója úgy sincs.
Szabad kéz? Dehát már van neki kettő. És hova teszi?