A legnagyobb magyar lottó nyeremények

A lottózás és úgy általánosságban a sportfogadás meg a szerencsejátékok mindig is népszerűek voltak a lakosság körében, noha nyilván a történelem során különböző fejlődési fázisokon mentek keresztül. 

A fogadással kapcsolatban érdemes például megemlíteni, hogy egyes korabeli feljegyzések szerint már a honfoglaló magyarok is éltek vele, akik sorshúzással osztották el egymás között az elfoglalt területeket, illetve a zsákmányokat. Ha pedig kifejezetten a sportfogadásról van szó, elmondható, hogy már az ókori görögök is hódoltak neki a korabeli olimpiai játékok során.

A 21. század persze alaposan felforgatta ezeket az ágazatokat. Az internet elterjedésével megjelentek az olyan online platformok, mint a Verde Casino, ahol a megszokott, jól ismert kaszinó játékok mellett a látogatók fogadhatnak kedvenc eseményeikre, ugyanakkor azonban olyan játékokat is találnak, amilyen a lottó, a kenó, vagy a kaparós sorsjegyek.

Az online platformok megjelenése alaposan felforgatta ezeket a területeket, hiszen az internetes kapcsolatnak köszönhetően megszűntek a tér- és időbeli korlátozások. Vagyis, egy ilyen oldalon, legyen az Kanadában, vagy Japánban, a világ bármely pontjáról érkező játékosnak lehetősége van játszani. Arról nem is szólva, hogy gyakorlatilag bármely ország bármely sportágának versenyeire tudsz fogadni.

A lottózással kapcsolatban talán kevesen tudják, hogy az online felületeken is van rá lehetőség. A többség ma is elballag a megfelelő irodába, megveszi a szelvényt és kitölti a számokat, majd várja a sorsolást. Az alábbiakban következzen egy kis lottó történelem.

Az utcai sorsolástól az online lottózásig

Magyarországon a lottózás 1762-ben jelent meg és az alapvelv hasonló volt mint ma. Vagyis, 90 számból kellett ötöt eltalálni. Ezt egyébként genovai rendszerű játéknak is nevezik. Az első sorsolásra 1770. szeptemberében került sor Budán, a Felső piac, mai Batthyány téren. Kezdetben a játék koncessziós rendszer szerint működött, ezt azonban 1787-ben II. József megszüntette.

Magyar kézbe a lottózás a kiegyezést követően került, egészen konkrétan 1868-ban. A játék jelentős bevételeket biztosított az államkincstárnak, ennek ellenére 1895-ben azt megszüntették és, noha akkor ezt senki se feltételezte volna, 60 évig nem is indult újra.

A lottózás újabb korszaka 1957-ben vette kezdetét, az első sorsolást a Móricz Zsigmond Kultúrotthonban tartották, a pénzügyminiszter a szervezést az Országos Takarékpénztárra bízta. 

Akkoriban egy szelvény ára 3,30 forint volt, az öttalálatosnak az esélye 1: 43.949.268 volt, ennek ellenére a lakosság körében a játék igen gyorsan vált nagyon népszerűvé. Egy hónappal az első sorsolás előtt négy héttel már 100 ezer eladott szelvény volt, végül ezen az események másfél millió tipp vett részt.

A következő mérföldkőre a rendszerváltásig kellett várni. 1991-ben ugyanis bevezették a teljes halmozódás szabályát, addig ugyanis az előző sorsolásokon fennmaradt pénz nem adódott hozzá a következő heti nyereményalaphoz. Ennek köszönhetően jelentek meg az első rekordméretű lottónyeremények.

Az online lottózás 1997-ben jelent meg, illetve a későbbiek során olyan új játékformák is elérhetővé váltak, mint az EuroJackpot, vagy a Skandináv Lottó.

A három magyar rekorder

Az eddigi legnagyobb magyar lottónyeremény értéke nem kevesebb volt, mint 6 milliárd 431 millió forint, ennek kihúzására pedig 2020 márciusában került sor. Az akkori közhangulat és az otthon maradás miatt ugyan csökkent az érdeklődés a lottózás iránt is és a hangulatot némileg csökkentette a tény, hogy a sorsoláskor a stúdióban nem voltak nézők, de azért szép összeg gyűlt össze a nyereményalapban. 

Az akkori sorsoláson nem csak a közel 6,5 milliárdos lottó nyeremény talált gazdára, de a Joker is, amelynek össze 84,6 millió forint volt, a nyertes kiléte ismeretlen.

A második nyertesről szóló történethez kissé vissza kell menni az időbe, mégpedig 2003-ba, ekkor született meg ugyanis ez a nyeremény, amelynek az értéke 5,92 milliárd forint volt. Ebben az esetben már nem akkora a misztikum, ugyanis két évvel később egy sárvári úriember könyvet írt arról, hogy ő az a nyertes.

Noha ez sem igazolt, szakértők szerint a könyv tartalmaz olyan adatokat, amelyeket csak egy lottónyertes ismerhet. A könyv szerint a pénzt egy Ferrarira, luxusotthonra és gyémánt ékszerre költötték, de jótékonykodtak is belőle.

A harmadik nyeremény értéke ötmilliárd forint, ezt 2015-ben vitte el egy szerencsés nyertes, akinek a személyazonosságát szintén homály fedi. A nyertes által kitöltött kérdőívből az derül ki, hogy már nem először nyert, nem szeretné otthagyni a munkahelyét és a nyeremény nagy részét szakember segítségével be fogja fektetni.