Nagyon mély az idei irányító felhozatal, elképzelhető, hogy 6 QB fog elkelni az első két kör során, de a top 10-ben akár négy irányítót is kivihetnek a csapatok. Az elmúlt évek játékosbörzéin már megfigyelhettük, hogy a franchise-ok az irányító prospectek értékelése során nem feltétlenül az egyetemi ligában nyújtott teljesítményük alapján döntenek, hanem sokszor a játékosok adottságai alapján. Ilyen irányító prospect a Michigan Wolverines csapatával a tavalyi szezonban bajnoki címet ünneplő J.J. McCarthy.
McCarthy ötcsillagos tehetségként érkezett a Michiganre, ahol 2021-ben még csere volt, majd egy évvel később megkapta a kezdő pozíciót és rájátszásba vezette a Wolverinest, ott azonban elbuktak a TCU ellen. 2023-ban aztán már nem volt megállás, a Michigan veretlenül megnyerte a bajnokságot, így McCarthy egyetemi karrierjét 27 győzelemmel és mindössze 1 vereséggel zárta. A fiatal irányító a tavalyi idényben 2991 passzolt yardot és 22 touchdownt szorgoskodott össze, mindössze négy interception mellett.
Talán a fenti számokból is kiolvasható, hogy nem ő volt a fő mozgatórugója a csapat bajnoki menetelésének, a betonvédelem és a hatékony futójáték alapozta meg leginkább a Wolverines sikereit. Az előző szezont mindössze 370 dropbackkel zárta (meccsenként 24), tehát McCarthytól egyfajta game manager szerepkört várt el az edzői stáb, amit ő egyébként kiválóan hajtott végre.
Emiatt jogosan fogalmazódhat meg a kérdés: hogy ha még egyetemi szinten sem tőle várta az edzői gárda, hogy tolja az együttes szekerét, akkor az NFL-ben mégis hogyan tehetné meg ezt? Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszoljunk, nézzük meg McCarthy játékának erősségeit és gyengeségeit.
