Azok után, hogy alig egy hete beszéltünk a túlreagálásokról, nyilván egy olyan cikkel jelentkezünk, ahol két forduló után hirdetünk verdiktet a különböző egyéni díjakra. Persze ez amolyan helyzetjelentés inkább, és így legalább nyomon lehet követni, hogyan alakultak szezon közben az események.
3-3 játékost/edzőt fogok felsorolni adott kategóriákban, akik szerintem favoritok az adott díjakra. Ez persze két hét után még elég nyílt verseny, de ahogy haladunk előre, úgy lehet egyre szorosabb. Fontos még hozzátenni, hogy a CPOY kategóriát ezekben a rovatokban mellőzöm, mivel ez a legszubjektívebb díj mind közül már a versenybizottságon belül is.
MVP
1. Tom Brady, QB, Tampa Bay Buccaneers
Veretlen mérleg, 9 passzolt TD, 2 INT (amik miatt a legkevésbé ő hibáztatható), 655 passzolt yard, és borzasztó domináns játék – csak amit elvárhatunk egy Tom Bradytől. Egyelőre semmi jele a visszaesésnek vagy a jóllakottságnak a Bucs részéről.
2. Derek Carr, QB, Las Vegas Raiders
Nála azért meglepőbb a veretlen mérleg, de Jon Grudenék Carr vezetésével sikeresen legyőzték a Ravenst és a Steelerst is. 817 passzolt yardjával vezeti a ligát ebben a kategóriában, pedig nem a Raidersé a liga legjobb skillszemélyzete, sőt. Ugyan csak 4 passzolt TD és egy interception szerepel a lőlapján, de eddig biztató, amit ettől a támadósortól látunk. Kérdés, meddig tart majd ki a lendület, illetve a kisebb sérülése mennyire veti vissza majd a játékát.
3. Kyler Murray, QB, Arizona Cardinals
Maradok annál a tradíciónál, hogy az MVP címre inkább irányítók a favoritok, így eshetett be Murray a dobogóra. Szintén 100%-os mérleggel bír, és végre megkaptuk azt a látványbombát, amit az ő játékától vártunk. Közel sem olyan makulátlan a passzjátéka, mint akár Bradyé, akár Carré, cserébe viszont rengetegszer az ő egyedi képességei húzták ki a csávából a Cardinalst. 689 passzolt yard, 7 TD, 3 INT, illetve lábon is hozzátett 51 yardot és két hatpontost a statisztikáihoz.
OPOY
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
1. Tyler Lockett, WR, Seattle Seahawks
Ha már az MVP-knél a tradíció híve voltam, most egy ott szereplő játékost sem fogok itt említeni a változatosság kedvéért. Így az első helyre Lockett került, akiben ha eddig kételkedett bárki is, hogy milyen jó mélységi célpont, azt most végleg elhallgatott. 278 elkapott yardja és a 3 TD-je a második legtöbb a társai közül, nincs elejtett labdája, egyszerűen hibátlan eddig.
2. Deebo Samuel, WR, San Francisco 49ers
Végre sérülés nélkül játszik, és láthatjuk mikre képes ebben a lesajnált elkapó állományban. Persze nem neki volt a legnehezebb dolga ebben a két fordulóban, de ne vegyük el az érdemet a 282 elkapott yardjától és a TD-jétől. Elkapás utáni yardokban ligaelső 155-tel, a sérülések miatt megtizedelt offense-ben egyértelműen ő most a csataló.
3. Russell Wilson, QB, Seattle Seahawks
Óriási verseny volt ezért a helyért, de igyekeztem a konzisztenciát figyelembe venni, hogy az illető mindkét eddig lejátszott játéknapon kiemelkedőt nyújtson. Így esett a választásom Wilsonra, aki megint brutálisan jó játékkal kezdi a szezont, ahogy tavaly is, reméljük ezúttal tovább tart a szériája. 6 TD passza van eladott labda nélkül, és nem is volt olyan dobása, ami ezt a veszélyt fenyegette volna.
DPOY
1. Aaron Donald, iDL, Los Angeles Rams
Tudom, hogy már rohadtul unalmas, de ez az ember nem normális. Olyan szinten horpasztja be a támadófalakat, hogy az embertelen, és ha lenne igazság, akkor mindennek ő aratná le a babérjait, nem a csapattársai, akiknek emiatt vörös szőnyegen át vezet az út a quarterbackig. Zseniális a csávó.
2. Maxx Crosby, Edge, Las Vegas Raiders
Hogy a pénzszerzési lehetőség szaga, vagy a védőkoordinátor csere hozta meg ennyire a kedvét a játékhoz, azt nem tudom, de Crosby idén pusztító módba kapcsolt. 19 nyomásgyakorlása messze a legtöbb két fordulót követően, ebből ráadásul 10 sack + QB hit formájában érkezett.
3. Casey Hayward Jr., CB, Las Vegas Raiders
Nem várt fordulat itt két Raiders védőt látni, mi? Itt is nagy volt a verseny, sok jó egyéni teljesítményt láttunk eddig, de Hayward kissé feledésbe merült. Pedig régi önmagát idézve játszik a Raidersben, öt alkalommal vették célba az ellenfél irányítói, amikből egy elkapás sem született, cserébe kiharcolt két pontatlan átadást, illetve leütött két labdát is.
OROY
1. Ja’Marr Chase, WR, Cincinnati Bengals
Olyan boldog vagyok, hogy az a pocsék előszezon egyelőre úgy tűnik csak átmeneti/kezdeti állapot volt, és élesben már azt a Chase-t látjuk, akit annyian vártunk, reméltünk. 155 yardja és 2 TD-je van, egy drop becsúszott, cserébe labdával a kezében varázslatos dolgokat művel a védőkkel szemben. Így tovább!
2. Mac Jones, QB, New England Patriots
Az irányítók mindig is külön kasztnak számítottak ebben a kategóriában, de most olyan szinten nem volt kiemelkedő teljesítmény nem csak QB, de szinte semelyik támadó poszton, hogy Mac Jones ezzel a szegényes teljesítménnyel is favorit lehet. Nem hibázik, cserébe nem is nagyon hoz extrákat – egy újoncnál ki-ki döntse el maga, hogy ez most jó vagy rossz. Látva Zach Wilson vagy Trevor Lawrence játékát, inkább az előbbi.
3. Rondale Moore, WR, Arizona Cardinals
Hálám örökké üldözni fogja Kingsburyt, hogy normálisan kezdi el használni Moore-t. Na persze egy ilyen robbanékony játékost nem nehéz, ha meg kell valakit neveznem, aki stílusra leginkább hajaz Tyreek Hillre, talán reflexből őt mondanám most. Persze elkapó skillekben még nagyon távol van kollégájától, de amit abban a pillanatban művel amint hozzá kerül a labda, az csodálatos.
DROY
1. Micah Parsons, LB/Edge, Dallas Cowboys
Ahogy azt én vártam előzetesen, csak sikerült edge rushert faragniuk Parsonsból, igaz kényszerből. És ahogy az várható volt, egyáltalán nem volt rossz ebben a szerepkörben. 11 nyomásgyakorlásával toronymagasan a legjobb újonc, de a veteránok között is megállja a helyét ezzel, pláne hogy ebből hármat még belső linebackerként hozott össze.
2. Asante Samuel Jr., CB, Los Angeles Chargers
Talán a vártnál hamarabb kapott ekkora terhelést, de eddig alaposan meghálálja a bizalmat. Közel sem tökéletes coverage-ben, de a tavalyi rookie cornerek teljesítményét látva ez HOF szint. Hozza azokat a playmaker megmozdulásokat, amiket vártunk tőle, ha Marcus Peters is felépített ebből egy szép karriert, neki is menni fog.
3. Gregory Rousseau, Edge, Buffalo Bills
Magas padló alacsony plafonnal, ezt várhattuk Rousseau-tól újoncként, amit az előszezonban alaposan igazolt. Élesben már azért alább hagyott ez a láng, de még így is ott van a legjobb rookie passzsiettetők között. Bár csak 7 nyomásgyakorlása van, mint Oweh-nak, ő ezt kevesebb snapen érte el, ráadásul futás ellen is odateszi magát. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a következő cikkben már helyet cserélnek…
HCOY
1. Jon Gruden, Las Vegas Raiders
Szerintem ez eddig nem lehet kérdés, ha valaki egy lesajnált csapattal meglepően jó, ahhoz izomból vágják hozzá ezeket a díjakat, márpedig a Raiders eddig meglepően jó. Chucky véleményem szerint eddig sem végzett rossz munkát a támadókkal, de a győzelmek száma sosem volt elég a rájátszáshoz, talán idén ez megváltozhat.
2. Matt Rhule, Carolina Panthers
Szintén hasonló indokot tudnék felhozni, mint Gruden esetében. Bár a Panthersben talán még annyian sem hittek, mint a Raidersben, Rhule-éknak könnyebb sorsolása volt elérni a 2-0-t véleményem szerint, legalábbis a Steelers jobb csapat a Jetsnél jelenleg. Ami örömteli, hogy a védelem is kezd egyre jobb lenni, ami akár reményt keltő is lehet számukra.
3. Sean McVay, Los Angeles Rams
Egyelőre abszolút rászolgál a hype-ra ez a Rams, bitang erős csapat benyomását keltik a labda mindkét oldalán, ráadásul eddig hibátlan a mérlegük. Csak azért nem Arianst írtam be, akinek a Bucsjára ez szintén igaz, mert a Rams mélyebbről akar felkapaszkodni az Olümposzra, de vasárnap lemeccselhetik egymás ellen, ki szerepeljen itt legközelebb.
[/ppp_patron_only]
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások