A csapattársai mindenhol semmibe vették, mert alacsony és nyeszlett volt. Irányítóként érkezett egy olyan dinasztiához, amelyik nem szorult irányítóra. Ő volt mindenki idegesítő kisöccse a profik között, és mégis nyert három Super Bowlt, ráadásul Bill Belichicket is látta meztelenül. Bemutatjuk Julian Edelmant, a New England Patriots valaha volt egyik legjobb elkapóját.
Apu nem nevel vesztest
Edelman 1986-ban született és gyerekkorát Kaliforniában töltötte két testvérével és szüleivel. Már kiskorában imádott sportolni és már ekkor olyan mentalitása volt, hogy ő akart mindenben a legjobb lenni, legyen az kosárlabda, baseball vagy a foci.
Ebben legnagyobb segítségére édesapja volt, aki egyben gyerekkori focicsapatának edzője is volt. Nem ismert kegyelmet, ha sportról volt szó és a végsőkig hajtotta a fiát. Volt, hogy leküldte órákig labdát vezetni, vagy éppen route-okat futtatott vele sötétedésig, vagy pedig labdákat vágott hozzá fényes nappal egy parkban. És eközben persze folyamatosan kiabált és sohasem volt elégedett a fiával, de pont ezek az alkalmak tanították meg Edelmant arra, hogy elviselje az edzői szigort és mindig mindent kihozzon magából.
Nyolc éves korában már bekerült a Redwood City 49ers gyerekcsapatba és kétszer is megnyerték a bajnokságot. Ezután jött a gimnázium, a pubertás viszont elkerülte: rettenetesen alacsony és vékony volt, az első évében körülbelül 47 kg és 152 cm magas volt. A baseballedzője nem is engedte játszani testalkata miatt, így a fociba menekült (ott a törpesége ezek szerint nem volt probléma…). Hosszú évekig volt kénytelen elviselni az osztálytársai és csapattársai csúfolódását, gyakran került verekedésbe is a többiekkel, de aztán végzős korában végre növésnek indult és irányítóként/cornerbackként tökéletes 13-0-s szezont hozott le csapatával.
Ez a gyerek túl alacsony az élethez
[ppp_patron_only level=”1450″ silent=”no”]
Egyetemi éveit a San Mateon, egy állami közösségi főiskolán kezdte, az egyetlen helyen, ahol felfigyeltek rá – hiába a remek utolsó gimis szezon, egy egyetem sem kapkodott utána.
“A San Mateo volt az egyetlen, ami akart engem, senki más nem érdeklődött. Nagy szerepet játszottak az életemben és abban, ahol most tartok. Hihetetlen számomra, hogy mostanra az egyik legjelentősebb programot képviselik az országban, megelőzve mindenki mást ebben a konferenciában”
– mondta Edelman egy interjúban.
Nem tartott sokáig a San Mateo-i kaland, mert egy évre rá már a Kent State-en találta magát. Sürgősen kellett a csapatnak egy új irányító, a választás pedig Edelmanre esett, bár eleinte mérete miatt szkeptikusan álltak hozzá az ottani edzők. Nem indult fényesen a kapcsolata a csapattársaival sem, első edzésén sokan azt hitték, hogy ő a rúgó pusztán abból ítélve, hogy 175 cm magas volt és nem tűnt irányító alkatnak sem. Jött tehát a fiatal tehetség és ismét minden körülötte lévő embernek bizonyítania kellett.
“Imádtam, hogy mennyi önbizalma van. Mindig is nyomta a vállát a teher, hogy bebizonyítsa másoknak, nincs igazuk vele kapcsolatban. Mindenki azt mondta neki, hogy túl alacsony, túl ez meg az, de óriási hite volt saját magában. Azt gondoltam, hogy ez egy egészséges tulajdonság és reméltem, hogy másokra is kihat ez a csapatban, és így is lett. Az egész csapat dinamikáját megváltoztatta a személyiségével.”
– mesélte róla Doug Martin, Edelman egyetemi edzője.
Edelmant érthető módon nem hívták meg az NFL Combine-ra, ezért a Pro Day volt az egyetlen lehetősége arra, hogy megmutassa a tehetségét és tudását. Gyorsabban lefutotta a 20 yardos sprintet, mint bárki a Combine-on és a többi feladatban is remekelt. A New England Patriots hozta el végül őt a 2009-es draft 232. helyén.
Wes Welker utánzása és a pucér Belichick
Ahogy Edelman bekerült a csapatba, máris jött az első nagy kérdés: mégis milyen poszton fogják játszatni? A Patriotsnál játszott Tom Brady, elkapóposzton olyan személyek erősítették a támadósort, mint Wes Welker vagy Randy Moss, cornerként pedig még viccnek is rossznak tűnt a profik között. A fiatal játékos viszont a belét is kidolgozta, hogy bekerüljön a csapatba és ott lehessen a pályán.
Edelman tanulókártyákat írt magának minden apróságról, és szabadidejében csak tanult. Úgy emlékszik vissza erre az időszakra, hogy még a folyosókon is kártyáit bámulta mielőtt bement volna egy megbeszélésre, és folyamatosan rettegett, hogy Bill Belichick edző mikor kérdez tőle valamit. Eközben elkezdődött az átképzése elkapónak és visszahordónak, azonban eleinte csak csendes megfigyelő volt.
A veteránok nem igazán vették a szárnyaik alá, nem izgatta őket az sem, hogy ott van-e az új fiú az edzésen. És mivel nem igazán válaszolt senki a kérdéseire, állandóan lepattintották és levegőnek nézték, előhúzta a régi, idegesítő kistesó kártyát, és jobb híján elkezdett utánozni mindent, amit Wes Welker tesz. A pályán, az edzéseken, az étkezőben, az öltözőben, vagy ahol csak éppen meglátta, minden mozdulatát próbálta utánozni, elvégre a legjobbtól tanulni így is lehet.
Újoncként elég sok szerepet kapott, 359 yardja és egy TD-je volt, a következő négy idényben viszont összesen nem szerzett ennyi yardot. Visszahordóként már sikeresebb volt, de nem úgy nézett ki, hogy komoly jövője van a csapatnál. Ráadásul évekig hozzá sem mert szólni Belichickhez edzésen kívül, és amikor igen, az sem pont úgy sikerült, ahogy az ember eltervezi.
“Már este 11 óra lehetett, amikor még bent voltam, szerettem kihasználni a központ adta lehetőségeket és eszközöket. Sétáltam és megláttam Billt, a futópadon gyalogolt és egy videót nézve jegyzetelt magának, de nem akartam hogy meglásson, mivel valószínűleg úgysem tudtam volna vele miről beszélgetni, szóval gyorsan el is húztam, biztos voltam benne hogy nem látott meg. Később elmentem, hogy használjam a meleg fürdős kádat, és amint beléptem, Belichick éppen használta. Ezúttal nem tudtam elkerülni, hiszen látta, hogy én is oda igyekszem, először meg akartam fordulni és kimenni. De ő gyorsabban reagált, és felállt, hogy kijöjjön… De nem volt rajta fürdőnadrág, ami azért volt kissé érdekes, mert elvileg csak fürdőnadrágban használhatod ezeket a felszereléseket.”
– mesélte Edelman.
“Szóval ha te vagy az edzők legjobbja, és este 11 óra van, akkor azt csinálsz amit akarsz, pláne ha már senki sincs az épületben. Szóval igyekeztem elrejteni az abszolút terrort az arcomról, amit éreztem és beszálltam Bill után a kádba… Amikor jöttünk ki az épületből, természetesen észrevett és mivel egy folyosó van csak, így fél méterrel lemaradva menten utána, de továbbra sem szóltunk egyetlen szót sem. Végül vettem a bátorságot és az ajtónál mondtam neki, hogy elképesztő, hogy ilyen későn még bent van és dolgozik. A válasza annyi volt, hogy ‘Kemény dolog vízvezeték szerelőnek lenni, holnap találkozunk’.”
Super Bowl parádé
2013 volt az első év Edelman számára, amikor kezdőként végig tudta játszani a szezont és rögtön 1000+ elkapott yarddal és hat TD-vel zárt. A csapat bejutott ugyan a rájátszásba, de kikapott a Coltstól a divíziós körben. A következő év hozta el a csapatnak a régóta várt Super Bowl győzelmet a Seahawks ellen, amely ugyan Malcolm Butler interceptionje miatt vált emlékezetessé, de Edelman is kivette a részét a győzelemből, ugyanis ő szerezte a végül győzelmet érő TD-t.
“Tom labdája kicsit későn ért oda hozzám és Kam Chancellor eléggé megütött. Egész héten amikor a meccsre készültem hallottam, hogy ez a “Legion of Boom” és ez a “No-Fly Zone”, vagyis esélytelen középen elkapni a labdát, mert a liga egyik legjobb védelme odaér egyből. Az egy jó pillanat volt, mikor elkaptam a labdát, majd felálltam és elkaptam a többit is. Ez talán a kedvenc playem, igazi kemény foci. Amikor elkapónak képeztek, állandóan kérdezgették, hogy el tudom-e kapni a labdát középen? És ez egy olyan pillanat volt, ráadásul döntő helyzetben.”
– mondta Edelman egy vele készült beszélgetés során.
Az első nyertes Super Bowl után Edelman az egyik legtehetségesebb elkapóval és legjobb haverjával, Amendolával ment el bulizni Bostonba. Ittak pár kört, majd segítettek egy lerobbant autósnak arrébb tolni a kocsiját a hóvihar kellős közepén – csak a szokásos bajnoki győzelem utáni elfoglaltságok. Ezek után 35 üveg pezsgőt vettek és elmentek egy helyi kisebb klubba, ahol az ünnepi pezsgőket egymásra öntögették és összetörték. Lefizettek egy srácot, hogy menjen velük és legyen olyan kedves takarítsa fel nekik a kiömlött italt és söpörje fel az üvegdarabokat, így a srác végignézte a zúzást, majd egy seprűvel és egy vödörrel nekiállt takarítani. Ezek után a Harvard Egyetem egyik házibuliján találták magukat, ahol Amendola elmondása szerint Edelmant egy random hálószobában találta meg félmeztelenül, miközben piros Marlborot szívott és tizenöt csajnak mesélt a mérkőzés legnagyobb pillanatairól.
A bajnoki cím után Edelman lett Brady egyik kedvenc célpontja és legmegbízhatóbb embere a pályán, és ami a legfontosabb, hogy a rájátszásban is remekelt. A következő négy évben kétszer tudott többnyire egészséges maradni és mind a kétszer megnyerte a bajnokságot a Patriots, köztük az emlékezetes 2016-os 28-3-as fordítással a Falcons ellen, ahol Edelman bemutatta az év elkapását. Ráadásul a csapat felspanolásából is kivette a részét: a félidőben Danny Amendola elmondása szerint Julian félmeztelenül (senki nem tudja miért volt szükség ehhez a póló levételére) ordította torka szakadtából az öltözőben, hogy:
“Ez egy óriási sztori lesz. Gyerünk, csak hinni kell benne!”
Az lett.
A srác, aki mindig felülmúlta önmagát
A 2018-as Super Bowlon is nagyot játszott a Rams elit védelme ellen: Edelman 141 yardot szerzett 10 elkapásból, ami azon a védelmek dominálta meccsen elég volt ahhoz, hogy megválasszak a döntő legértékesebb játékosának, így ő lett az NFL történetében az első zsidó vallású Super Bowl MVP. Ezt követően volt még egy jó idénye, amikor karriercsúcsot jelentő 1117 yardot szerzett, de a 2020-as év már a sérülésekről szólt: váll- és egy súlyos térdsérülés miatt kellett többször is a pálya szélén maradnia és végül csak 315 yard került a neve mellé TD nélkül. Ráadásul Brady is lelépett, így a kiváló elkapó 2021 áprilisában bejelentette visszavonulását.
“Bármiben is mérjük, hogy mi alkotja egy NFL játékos elit karrierjét – győzelmek, bajnokságok – Juliannek minden megvan. Kevesen érnek fel az ő teljesítményéhez, de figyelembe véve annak menetét és annak hosszát, ez a kis csoport méginkább válogatja tagjait. Történelmi. Ez egy elismerés az ő legendás versenyszellemének, mentális és fizikális keménységének, és a képességének, hogy felülmúlja önmagát”
– mondta Bill Belichick Edelman visszavonulásán.
A New England egyébként kivágta Edelmant a hivatalos visszavonulásának bejelentése előtt, de ez valójában egy gesztus volt a veterán elkapó felé. Így ugyanis jogosulttá vált arra, hogy pénzt kapjon az NFL-től, mivel rehabilitációból visszatérő, játszani már nem képes játékosnak minősült.
Visszavonulása óta Edelman saját márkájának (JE11) népszerűsítésével foglalkozik, valamint a Paramount+ csatorna Inside the NFL műsorának egyik házigazdája és a Games with Names című podcast egyik műsorvezetője. Írt egy gyerekkönyvet és egy önéletrajzi könyvet Relentless címmel. Volt néhány pletyka a visszatéréséről, amikor látták Tom Bradyvel edzeni, azonban gyorsan eltüntette a gondolatot az emberek fejéből (meg valószínűleg a teste sem bírná már).
12 éves karrierje alatt minden edzője úgy nyilatkozott róla, mint a legkeményebben dolgozó, legkedvesebb játékos, akivel valaha találkozták. Csapattársai szerették és tisztelték, és bár mindenhol ő volt a legkisebb és nem sokra tartották, mindenhol bebizonyította, hogy számára nincs leküzdhetetlen akadály.
[/ppp_patron_only]
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások