Kilenc veretlen csapat maradt, de a héten is lesz veretlenek csatája, így pedig elkerülhetetlen, hogy tovább csökkenjen ez a szám. Többek között az ACC utolsó két vereség nélkül álló csapata és a PAC10 két legmagasabban rangsorolt gárdája is összecsap a héten.
Syracuse Orange (14.) @ Clemson Tigers (5.) – Szombat 18.00
Az idei év egyik meglepetéscsapata látogat az idén feltámadó Clemsonhoz, hogy eldöntsék ki lesz az utolsó vereség nélkül állva maradt ACC csapat. A fogadóirodák szerint a hazai Tigers 14 pontos favorit, de tényleg ennyire nincs esélye a Syracuse-nak?
[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
Az talán kijelenthető, hogy a mérkőzés nem támadósorokról fog szólni, a hazaiak ugyan a tavalyi teljesítményükhöz képest kicsit visszaestek (top3), de idén is a legtöbb védelmi mutatóban a top25-ben vannak. Playenként engedett yardokban 22.-ek, mérkőzésenként engedett pontokban 18.-ak, nyomásszázalékban 13.-ak, míg mindössze 1,57 pontot engednek drive-onként, ami a 19. legjobb az országban.
A vendég Syracuse azonban ilyen téren meglepetésre feléjük tornyosul. Ők mindössze 1,41 pontot engednek drive-onként, ami 11. legjobb, az ellenük vezetett drive-ok 75%-ában nem tesz fel pontot az ellenfél és kilencedikek playenként engedett yardokban.
Ami a különbséget jelentheti, az a két offense teljesítménye. A vendégeknél ugyan kisebb csoda ami történik, Garrett Shrader irányító érkezésével (a Mississippi State-ről érkezett transfer által) az offense feléledt. Shrader egy nagyon jó dual threat irányító, aki szépen olvassa a zone read játékokat, ez pedig egy olyan futóval mint Sean Tucker, halálos. Különösen veszélyessé teszi őket, hogy a ligában szinte a legtöbb kezdő tért vissza idén hozzájuk: 22 kezdőjükből 17 is maradt a csapatnál, így mindenki másnál összeszokottabb egység.
A Clemson támadósoránál minden arról szólt, hogy DJ Uiagalelei képes-e fejlődni. Nos, a válasz úgy tűnik, hogy igen. A fiatal QB ugyanis már most szinte megduplázta a touchdownjai számát, miközben az interceptionjeit visszaszorította. Közben sokkal pontosabb lett, míg tavaly 55%-os passzpontossággal játszott és a labdái közel 18%-a volt elkaphatatlan, addig idén az előbbi szám 65%-ra nőtt, utóbbi pedig 12,6%-ra csökkent. Igazából ez az egyetlen eleme a Clemson támadósornak, ami nagyot változott, de mondani sem kell, hogy alapjaiban változtatta meg a csapatot.
A mérkőzésen valószínűleg az fog dönteni, hogy Clemson első körös tehetségektől hemzsegő védőfala mit tud kezdeni a Syracuse sokoldalú futójátékával. Myles Murphyn nagy lesz a súly, akit valószínűleg Shrader sokat fog olvasni. Valamint érdekes lesz a Clemson linebackerének, Trenton Simpsonnak és az Orange futójának, Seat Tuckernek is a párharca. Valószínűleg egy elég kevés pontos, brusztolós mérkőzést láthatunk, ahol én kisebb különbséget várok mint a fogadóirodák, ellenben DJ Uiagalelei nem csak általánosságban javult fel, hanem clutch pillanatokban is, ami nálam a hazaiak felé billenti a mérleg nyelvét.
UCLA Bruins (9.) @ Oregon Ducks (10.) – Szombat 21:30
Ez a találkozó az előző ellentettje. Két olyan offense találkozik, akiket nagyon nehéz megállítani és eddig alig-alig sikerült. A vendégek például egy meccsük kivételével mindig legalább 40 pontot termeltek, kilencedikek playenkénti szerzett yardokban és 14.-ek mérkőzésenként szerzett pontokban.
Köszönhető ez elsősorban annak, hogy Dorian Thompson-Robinson másod (harmad) virágzását éli, a csapat irányítója az ötödik legjobb passer ratinggel rendelkezik a ligában és kevés dinamikusabb QB van jelenleg nála. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Zach Charbonnet a csapat futója, akit már tavaly is pedzegettek az első körbe és idénre sem lassított, akkor majdnem megkapjuk a teljes magyarázatot. Azonban ehhez kell még az is, hogy Chip Kelly rendszere végre úja működjön. Rengeteg wide zone futójáték, folyamatosan tisztára játszott elkapók, no huddle. Nagyon nehéz ezzel a csapattal bírni az iramot.
Ellenben ha valakinek sikerülhet, akkor az a Ducks. Dan Lanning legénysége az első heti borzalmas Georgiától elszenvedett zakó óta 49,8 pontot átlagol mérkőzésenként, aminél nincs jobb statisztika az országban. Bo Nix irányító szárnyakat kapott, levegőben és meglepetésre földön is megállíthatatlan. A nyolcadik legtöbb yardot teszi meg a földön futáspróbálkozásonként az irányítók között, aminél kevés elképzelhetetlenebb dolgot láttam a szezon előtt. A csapat igazi ereje, hogy csapatként funkcionál, már öt játékos ért el legalább 100 futott yardot a szezonban és ugyanennyien rendelkeznek legalább 100 elkapott yarddal is.
Alighanem a mérkőzés ezen az oldalon dőlhet el, mert az ULCA védelme meglepetésre elég jó, csak 2,05 pontot enged drive-onként és 23. playenként engedett yardokban. A vezér egyértelműen Laiatu Latu a defensive line-ból, aki harmadik a sack listán 6,5 egységgel.
Az Oregon védelem ehhez képest egy kisebb csalódás, a megénekelt linebacker sor szenved, mind Noah Sewell, mind Justin Flowe hatalmas csalódás. Előbbi kezd kiszorulni az első körből, utóbbi pedig szinte a csapatból is. Nagyon nehéz dolguk lesz Dorian Thompson-Robinson és Zach Charbonnet ellen, nem engedhetnek meg annyi missed tackle-t, mint amennyit eddig a szezonban, különben ez a mérkőzés könnyen elúszhat.
A két csapat támadósora nagyon jó, egy nagyon pörgős mérkőzésre számítok, aki igazi egyetemi focit akar látni, az mindenképpen ide kapcsoljon majd.
Kanas State Wildcats @ TCU Horned Frogs – Vasárnap 02:00
A hazaiak a harmadik kiemelt PAC12 ellenfelükkel találkoznak, és az előző kettőt ha nem is csont nélkül, de győzelemmel letudták. A vendégek pedig bye weeken voltak, de előtte meggyőzően vertek három PAC12 riválist is és még nincs vereségük a konferenciában.
A TCU sikeressége mindenkit meglepett, de azt gondolom hogy a legjobb szó rájuk a kiegyensúlyozottság. Irányítójuk Max Duggen 9,5 yardot átlagol próbálkozásonként, ami top10 a ligában, a futójuk Kendre Miller egymás utáni három mérkőzésen lépte át a 100 yardot, de az egész futószekció több mint 160 yardot átlagol mérkőzésenként, ezen kívül az egyik legjobb turnover különbségük van a ligában és a kilencedik legkevesebb negatív játékot engedték.
Ami kérdéses lehet náluk, az Quentin Johnston állapota. A kiváló elkapó egy 220 yardos mérkőzés után kisebb sérülésből lábadozik, így veszélyben a játéka. Johnston már az évet is elsőkörös hype-pal kezdte, de azóta csak folyamatosan emelkedik az ázsiója. Egyre több pusmogást hallani, hogy ő lehet akár az elsőnek kiválasztott WR is, igaz ehhez kell az előtte lévők gyenge idei játéka/sérülése.
A Kansas State ellenben abszolút a földön megtett yardokra épít, Adrain Martinez valami elképesztő formában játszik. A Nebraskától érkezett irányító 546 futott yardnál tart, ami a legjobb az irányítók között és 91 meccsenkénti futott yardja az egész ligában a 29. legtöbb. Ehhez jön hozzá, hogy a csapat futója Deuce Vaughn szintén zseniális, ő 110 yardot átlagol meccsenként, ami pedig a 12. legtöbb. Ne lepődjünk meg, hogy a csapat pedig összeségében 244,5 yardot átlagol meccsenként, ami a 7. legjobb.
Én egy sok pontos valódi konferencia találkozóra számítok, ahol csak minimálisan sikerül lelassítani az offense-eket és mivel a hazai csapat támadósorát fenntarthatóbbnak gondolom, így inkább feléjük hajlok.
Ole Miss Rebels @ LSU Tigers Szombat – 21:30
Az Ole Miss a brutális őszi sorsolását az LSU otthonában folytatja, amely a lassú szezonkezdés után egyre inkább kezd magára találni. A vendégek támadójátéka Lane Kiffin vezetőedző rendszerében egyáltalán nem érezte meg sem Matt Corral irányító távozását, sem pedig azt, hogy Zach Evans személyében új futót kellett a kezdőcsapatba beépíteni.
5,47 yardot átlagolnak futásonként, ez a 11. legjobb az országban, 1898 yardjuk a harmadik, 24 futott touchdownjuk pedig a legtöbb. Az LSU front7 brutális, de futás ellen pont hogy gyengébbek, 145,4 yardot engednek meccsenként, ami liga középmezőny. Nagy harc lesz, hogy egyáltalán limitálni tudják-e ezt az őrült futáshengert.
A túloldali csatában sem a Tigersnek áll a párharc, ugyanis az Ole Miss védelmének felemelkedése az egyik legmeglepőbb sztori a szezonban. Az az egység, amely playenként engedett yardokban tavaly 80. volt, most 20. helyen tanyázik. Khari Coleman 6,5 negatív yardos szerelésével, Tavius Robinson pedig 4 sackjével tartozik a liga legjobbjai közé, de az egész egység 19 sacket jegyzett már ami a 15. legjobb az országban.
Az LSU otthona azonban az egyik legrettegettebb hely az országban, így én egy nagyon kiélezett csatát várok, azonban végül a vendég henger bedarálja a hazaiakat.
[/ppp_patron_only]
