A Patriots csak nyer és nyer, a többiek pedig birkóznak. Sikerült egy összefoglalóba gyűjteni az összes AFC Eastben szereplő csapat meccsét, valamint a forduló legpontgazdagabb és legpontszegényebb összecsapását is.
Pittsburgh Stelers – New England Patriots 16-27
Nem történt semmi különös. A végtelenül kiegyensúlyozott Patriots Brady és Blount vezérletével tulajdonképpen simán behúzta a győzelmet a Roethlisberger nélkül felálló Steelers otthonában, és robog tovább az első kiemelés felé.
1., A Steelers megpróbálta lassítani a New England játékát, így sok esetben csak 4 lineman maradt a vonalon Bradyt abúzálni, közben pedig a Pats tight endjeire több figyelem hárult. Eredmény? Hosszú drive-ok, szinte zavartalan zseb Brady körül (19/26, 222 yd, 2 TD). Gronk megint hozta magát (4/93, TD), de Hogan és Bennett ezúttal szürkébb maradt. A hazai védők ennyi célpontra viszont már nem tudtak egyenlően figyelni, így Edelman (9/60) számos 5-10 yardos passzt kapott el a védővonalak közt. Aki viszont igazán profitált ebből az Blount volt (24/127, 2 TD), aki nagyon élt, hozta az 5 yard feletti átlagot.
2., Ugyan a vezér hiányzott a pályáról, de nem Landry Joneson múlt. A meccs elején a hazai védelem az első vendég playben labdát szerzett (Hogan fumble), de aztán Jones eladta a disznóbőrt. Ezt követően azonban teljesen jól olvasta az elkapói mozgását, jól mozgott. Bell is segítségére volt persze, aki megint 100 yard fölé került, ahogy Antonio Brown is.
3., Ha valakire rá kell húzni a lepedőt pittsburghi oldalon, akkor az még leginkább Mike Tomlin, aki az utolsó játékrészben őskonzervatív felfogásban menedzselte a meccset 11 pontos hátrányban. 4&3-ra 53 yardos gólt rúgatni Boswellel az legalábbis kérdéses, de 5 perccel a vége előtt két labdabirtoklásnyi hátrányban puntolni, is elég maradi felfogás.
Miami Dolphins – Buffalo Bills 28-25
Vérbeli csoportrangadó volt, amely megint a Dolphins angoljáról, Jay Ajayiról szól. Az NFL történetében negyedikként, összességében ötödik alkalommal (Ricky Williams 2002, Earl Campbell 1980, O.J. Simpson 1973 & 1976) fordult elő, hogy egy futó két egymást követő meccsen is több, mint 200 yardot fusson.
1., Abban a pillanatban, hogy nem Tannehillnek kell mindent megoldania egy nemlétező fal mögött, ez a Dolphins rögtön egész pofásan néz ki. Jó, 200 yardot futó RB-vel könnyű, de a fal mindössze 1 sacket engedett a Billsnek, Tannehillre így számára szokatlan nyugalom köszöntött a zsebben, így rögtön nem adta el a labdát. Nem nagyon tudom máshogy mondani, de a Dolphins egész egyszerűen lenyomta Rex Ryanék torkán a futójátékot, és megetette a saját játékával a Billst.
2., A túloldalon ellenben egészséges Shady McCoy és Robert Woods nélkül Tyrod Taylor egyedül maradt. A meccs végi szépítést leszámítva a két hatpontosuk közül az egyik egy 12 yardos Miami punt után született, a második pedig egy 67 yardos passz után, ahol Byron Maxwell úgy ítélte meg, hogy elég ha szemmel kíséri Goodwint. Nos, nem volt elég. Összesen 67 yardra volt képes a Bills a földön, de ennek több, mint a fele Taylortól jött.
New York Jets – Baltimore Ravens 24-16
Meglehetősen alacsony színvonalú meccset játszott a két, finoman szólva sem top formában lévő északkeleti alakulat. A Jets óriási szerencséjére, illetve a Ravens pechére az ezen a meccsen kezdő Geno Smith a második negyedben egy sack közben térdsérülést szenvedett, így jöhetett Fitzpatrick, mint megmentő. A zöldek végül kibrusztolták, de nem könnyen.
1., Smith-szel egyetlen jó játéka volt körülbelül a Jetsnek; egy Enunwanak kiosztott 5 yardos passzal tudott az elkapó meglógni a lilák secondaryje közt, így abból a rövid passzból végül 69 yardos touchdown született. Egyébként semmi. Fitzpatrickkal azonban lassacskán élet költözött a Jets offense-be, és sikerült 3 pontszerző drive-ot is vezetni.
2., Ez nem volt egyáltalán könnyű, mert a Baltimore front-7-je szétszedte a Jets támadófalát, 5 sacket és számtalan QB-hitet gyűjtöttek, igazából egyik zöld-fehér QB-nak se volt könnyű napja.
3., Flaccón látszott, hogy nincs azért teljesen rendben, de a Jets védelem nagyon megkeserítette az életét, illetve nem csak az övét. A Ravens TD-je egy elrontott punt után az end zone-ban begyűjtött labdából született, ezt leszámítva 3 mezőnygólra volt képes a vendég offense. Flacco két interceptiont is vétett, mindkettő csúnya volt, és egyébként is túl nagy teher nehezedett talán a vállára. A futójátékuk például gyakorlatilag nem létezett, ami meglepő annak fényében, hogy a mérkőzés jó részében pedig vezettek.
Atlanta Falcons – San Diego Chargers 30-33 (OT)
Ha van meccs, amit érdemes visszanézni erről a hétről, akkor az ez. A San Diego a rájuk ragadt Chokers matricát már múlt héten is sikerrel kapargatták, de ezen a héten legalábbis átmenetileg le is vetették magukról. A Falcons meg ha már arra járt, akkor magára is ragasztotta… A hét totógyilkos meccse.
1., A Falcons offense továbbra is pontgyárként működik, de Coleman térdsérülés miatt kihagyhatja a következő 2 meccset. Ahhoz hogy Matt Ryanék mismatcheket tudjanak kialakítani, ahhoz Coleman elengedhetetlen, most is volt olyan 30 yardos futott touchdownja, ahol hozzá se ért senki.
2., Vicces lehet ezt ennek a két csapatnak apropóján olvasni, de jó eséllyel játszott ezen a meccsen az Év Újonc Védője. A kaliforniaiaktól mind Bosa, mind Jatavis Brown ellenállhatatlan, de a túloldalon Keanu Neal és Deion Jones is Dan Quinnék draftját dícséri.
3., Amire viszont Quinn nem lehet büszke az egyrészt a védelme, mert Ryanék messze a legtöbb pontot termelték az egész NFL-ben eddig, de az eddig benyelt 199 pontnál csak a Colts, a Browns és a 49ers ellen tettek fel több pontot a táblára az ellenfelek. Másrészt pont rosszkor volt ezen a meccsen bátor. A hosszabbítás elején lehet nem pont a Chargers ellen kellett megpróbálni saját térfélen a 4th&1-t.
4., Philip Rivers majdnem biztos, hogy semmilyen díjat nem fog kapni a szezon végén, de amit ezzel az egyre hiányosabb és egyre fiatalabb elkapó gárdával művel, az elképesztő. Ahogy az előbb írtam az Atlanta termelte eddig a legtöbb pontot, 229-et, de a sorban a második a San Diego 206-tal.
Arizona Cardinals – Seattle Seahawks 6-6
A két féloldalas csapat találkozóján győzelmet egyik fél sem érdemelt, és hihetetlen körülmények között, de végül csak sikerült döntetlenre végezniük a csapatoknak.
1., A 6-6-os végeredmény az NBC-n közvetített (2006 óta) Sunday Night Footballok sorában a legpontszegényebb összecsapás volt, de utoljára egy 2007-es hétfő esti Dolphins-Steelers (0-3) hozott főműsoridőben ennél kevesebb pontot. Döntetlen pedig utoljára 2014-ben volt az NFL-ben, amikor a Panthers és a Bengals végzett 37-37-re.
2., A két támadósor egyike sem érdemelte meg a W-t, de a defense-ek kitettek magukért. A Cardinals gyakorlatilag tönkreverte a Seattle támadófalát, még ahhoz is ipari mennyiségű holding büntetés kellett Brittéktől, hogy legalább Wilson életben maradjon, ha már az adott drive nem. Eközben az elkapók sem igazán tudtak a Cards secondary szorításából kiszabadulni, de a játékot a play calling sem igazán támogatta, a rendes játékidőben végig nagyon konzervatív volt. Eközben a Hawks védelem ugyan végül több mint 400 yardot engedett, de kulcspillanatokban (Wagner FG blokk, McEvoy punt blokk, 4th&1 kivédekezése, Avril legjobbkor érkező sackjei, Shead védekezése a rendes játékidő végén) mindig jött valakitől a bravúr, hogy életben maradjon a Seattle. A Cardinals offense 2 emberből áll, David Johnsonból aki 41x (!) ért labdához, és ebből 171 yardot termelt, valamint Larry Fitzgeraldból (9/70).
3., Azért is jó az NFL, mert minden héten tanul valami új szabályt az ember. Most például azt, hogy mezőnygólnál a long snappert mégis át szabad ugrani, sőt kicsit még hozzá is lehet érni, mert csak ráesni nem szabad. Így tehát, mint arra Dean Blandino is rávilágított a twitterén, Wagner mindkét ugrása szabályos volt.
4., Az események a 4. negyed legvégén kezdtek el érdekessé válni, amikor McEvoy a Cards térfelének közepén blokkolt egy puntot 4 és fél perccel a vége előtt, ez kellett ahhoz, hogy a Seattle egyáltalán felkerüljön a táblára. A rájátszásban azonban már felpörögtek az események. Egy gyors mezőnygól váltás után, előbb Catanzaro hagyta ki a kihagyhatatlant 24-ről (egy delay of the game után…), majd a legvégén Hauschka is 27-ről. Aki vissza akar meccset nézni a héten az vagy ne ezt válassza, vagy elég lesz a 4. negyed 10. percétől elkezdenie…
Szerintem nagyon jó volt az SNF!
Szerintem is. Ismerve a Hawkst és hogy RW akkor a legveszélyesebb amikor sarokba van szorítva, ez egy izgalmas meccs volt.
Illetve szerintem nem haza beszélek amikor azt mondom, hogy a Hawks támadósor valóban nem érdemelt győzelmet, de a Cards azért kicsit igen.Rendes játékidőben még háromszor voltunk FG távolságban, csak volt egy blokk, volt egy befulladt negyedik kísérlet illetve az első félidő elején a lepörgetett óra. Ez kicsit több mint a Hawks 5 db first downja a rendes játékidőben, és az összesen 3 vagy 4 play amit a térfelünkön töltöttek. Futottunk vagy 130 yardot, több mint 300 volt a levegőben. Mindkettő több mint amennyit eddig bárkitől is kaptak…ezt azért nem mondanám egy gyatra teljesítménynek (Illetve abban sem vagyok biztos, hogy DJ nem nyújtotta be a labdát a hosszabbításban). A Hawkst a speciális egységek és a kulcspillanatokban történt védőjátékok rángatták ki a szarból, így a döntetlen jogos.
DJ nem nyújtotta be [KÉP], de amúgy igen, ti voltatok a jobb offense az biztos :)
Aaaaaaha. Igen ilyet szögből nem láttam. Gondolom itt akkor már a sarka is lent van. Lehet hülye kérdés, de az ha a pilonhoz hozzáér, az önmagában már olyan mintha kilépne?
szerintem a pylon hozzáérés nem jelenti hogy kint van, de itt (nagyon úgy néz ki) lent van a sarka
a pylon elvileg az end zone sarka, szal az még nincs kint, de johnson sarka igen. de hogy ET honnan ért oda?
reggel megnézve inkább mondanám körömrágósnak. de egyébként, amit pritek ír az igaz. annyiszor előfordult már korábban, hogy az ellenfél nem nyerte meg a meccset akkor amikor tehette volna, hogy már szinte vártam, hogy majd a végén beindul. és egyébként a rájátszásban már meglódult kicsit…
de ha ezt élőben látom reggel 6kor asszem felébredt volna a feleségem a szomszéd szobában…
Pereira ha jól emlékszem azt mondta, hogy előnyszerzés céljából nem érhet hozzá az ugró a long snapperhez. Ez kicsit azért más mint amit Blandino írt. A második esetben fixen átsegítette magát kézzel, de ott meg valaki olyasmit magyarázott, hogy a falember feltette a kezét így az nem számít. Ahogy én néztem szerintem holt mindegy hol volt a keze a falembernek, átevezett az emberek között. Kicsit az volt az érzésem, hogy bár határozottan adták elő a sztorit, de kb fogalmuk nincs hogy mi a szabály.
Mike Pereira @MikePereira
That wasnt a foul for leaping or leverage or an illegal formation. He jumps over and grazes the center. He lands on his feet not a player.
Itt a szabály is, szabályos volt egyértelműen.
http://www.sbnation.com/2016/10/23/13376442/seahawks-blocked-kick-cardinals-illegal-bobby-wagner
Na majd akkor ha letöltöm újra meghallgatom, hogy ezt ki mondta, mert ez tutira elhangzott.
Bár lehet, hogy a “Q” sor volt és csak nem pontosan emlékszem, vagy nem pontosan idézték.
Az tény, hogy plusz magasságot nem nyert ezzel, csak az emberen segítette át magát.
Mit szóltok Gostkowskihoz? Megint kihagyott egy extra pontot. Most ez komoly kérdés, nem az arizona meccset akarom kifigurázni.
Amióta tavaly a denver ellen hibázott azóta nem önmaga. Új embert szerintem nem igazán lehetne hozni az csak rosszabb lenne. Van erre valami megoldás?
Én Drafton hoznék egy vetélytársat ( persze max csak 1 hetedik köröset ) és versenyezzenek meg a kezdő pozícióért :) . Félreértés ne essék én szeretem Gostkowskit de jelenleg az egyik legrosszabb rugó a ligában, ráadásul 4 millia körül foglal a sapkából ami rohadt sok . + talán a rúgókat lehet a legkönnyebben pótolni .
Tényleg pokolian jó meccs volt az Atlanta-San Diego. Julio Jones megint megállíthatatlan volt, Gordonra már szavak sincsenek. Ryan ha nem dob INT-t 3 perccel a vége előtt (hozzáteszem teljesen értelmetlen volt erőltetni a pass playeket nyert állásban) akkor nem lett volna esélye a SD-nak visszajönni a meccsbe. Kis szerencse kellett az utolsó mp-es Atlanta FG-nál hogy lepattant a kapufáról, de az OT-ben már nem igazán volt kérdés ki fog nyerni. Feléledt a remény San Diegoban, remélem Denverben nem süllyed el a hajó.
Brady Quinn az Dan Quinn akart lenni? :)
Ami engem tegnap kiakasztott, hogy a Rivers sack után rendszerint jött a 10+ yardos 3rd down conversion. Mostmár azért megtalálhatnák az egyensúlyt a D-nél. Az int előtti két O-line penality pedig felháborító.
Ettől függerlenül volt pozitívum is, Deion Jones és Keanu Neal továbra is bíztató, Beasley megint begyűjtött 2 sack-et, meglett a szezon első fumble recovery-jéből szerzett TD, Alfordra nem dobtak zászlót, szóval én nem vagyok annyira elkeseredve, mint sok Falcons szurkoló, a szezon kezdete előtt ebből a 7 meccsből én csak 2-3 győzelemre számítottam.
ezekkel a keresztnevekkel csak a baj van… de, dan
Azért ez egy Seahawks drukkertől ez nem megszokott, hogy az egyik legmenőbb DC-jének ne tudja a keresztnevét. :)
Nem tudom mennyit kellene játszania a Seahawks védelemnek, hogy elfáradjanak…Csak vártam, vártam, hogy benyelik a nagy játékot, de nem, vagy ha mégis akkor majd a special team korrigál. Hihetetlen. Amúgy a Seahawks managementben tuti van egy tégla, aki fúrja az offense falat, hogy ezzel a képzavarral éljek :-) Évről évre rosszabbak de csak gyengítik őket tovább, ezen meccsen helyenként nevetséges volt amit csináltak, cardinals pass rush ide, vagy oda.
Itt az Arizona – Seahawks meccs, képes összefoglalója :)