Legnagyobb fegyverek – AFC

Az NFC legnagyobb fegyverei után pedig következzenek, az AFC kulcsszereplői. A koncepció továbbra is ugyanaz. Egyetlen játékos nem lehet legnagyobb fegyver, de lehet edző, koncepció, csapatrész vagy akár mentalitás is.

New England Patriots – Edzői húzások

Sok mindent ki lehetne emelni a bajnoknál és játékosok között sem kellene hosszú órákat kutatni, de a Patriots legnagyobb fegyvere az edzői húzásokban rejlik. Belichick a legnagyobb zseni, de nem csak rá szeretném kihegyezni az egészet, mert az utóbbi években kizárt dolog, hogy Patricia vagy épp McDaniels ne húzott volna magától valami váratlant és ellenállhatatlant. Amit még meg lehet itt jegyezni, az a mentális erő, ami körüllengi a csapatot, és ami az évek folyamán alakult ki a csapat körül.

Buffalo Bills – Futásblokkoló fal

A Bills tavaly megmutatta, hogy támadásban mit várhatunk tőlük. McCoy érdemei elvitathatatlanok, de az igazán nagy erő az a falban van. Shady és Gillislee is top3-ban végzett az első kontakt előtt megtett átlagos yardokban, ez pedig megmutatja, hogy mire is képes ez a fal. A passzblokkolást már nem feltétlenül tudom megemlíteni az erényeik között, mert bár alapvetően nem tartoznak a liga végéhez, nem olyan jók, mint a futásblokkolásban.

Miami Dolphins – Adam Gase

Gase még a Broncos színeiben építette fel karrierjét, hogy aztán a Dolphinst is felfelé ívelő pályára állítsa. Az ő kreativitása és tökössége kellett ahhoz, hogy a Miami stabil playoff csapat legyen. Mikor már mindenki elfelejtette Ayajit, akkor bízott benne, mikor már kezdték leírni Tannehillt, akkor önbizalmat adott neki. Az ilyen fiatalos felfogású, kreatív edző minden csapat számára erény lenne.

New York Jets – Underdog szerep

Vitathatatlanul is sikerült leküzdenie magát a csapatnak a liga legaljára, de olyannyira, hogy már a Browns is favoritnak fog számítani ellenük. Szinte a defensive end pozíción kívül nincs egyetlen hely sem, ahol ne lehetne fejleszteni a keretet, így pedig minden mérkőzésre haláli nyugalommal állhatnak oda. Vesztenivalója nincs a csapatnak, másban pedig nem is bízhatnak.

Denver Broncos – No Fly Zone

A secondary (és főleg a cornerek) jelzője jól illik a csapat legnagyobb erősségére is. A Chris Harris, Aqib Talib, Bradley Roby fémjelezte sor már zsinórban a második évben került a liga legkevesebb engedett passzolt yardjait jegyző alakulatai közé. Az egység igazi erőssége, hogy nincs gyenge pontja vagy gyengén teljesítő oldala (vagy gyenge pillanataik). Harris és Talib is rémálom az irányítóknak, és Roby is egyre ígéretesebb.

Oakland Raiders – Passzjáték

Lynch szereplésétől sokat várnak, de én szeptikus vagyok az egy évet kihagyó futóval kapcsolatban. A védelemből egyedül Mack játszik elit formában, így a passzjátékra esett a választásom. Méghozzá azért, mert Derek Carr az egyik legígéretesebb fiatal irányító, Amari Cooper az egyik legtehetségesebb fiatal elkapó, a fal pedig a liga legjobbja passzblokkolásban. Sokan a Cowboys fal dominanciájáról beszélnek, pedig passzblokkolásban messze a Raiders fala domborít. Semmi nem indokolja, hogy visszaessenek, sőt még összeszokottabbak is lettek egy évvel, így továbbra is képes lehet a Raiders arra, hogy túldobja az ellenfeleit.

Los Angeles Chargers – Kimeríthetetlen elkapó állomány

Noha a passzjáték szereplése elsősorban Rivers formáján múlik, azt nem lehet tagadni, hogy nagyon jó kis brigád segíti munkáját. Akik amellett, hogy jól játszanak, még sokan is vannak. Két kiváló tight end, Antonio Gates és Hunter Henry személyében, egy klasszis WR Keenan Allennel, egy top5 tehetség Mike Williamsszel, és megannyi rotációs játékos, akik könnyedén szálltak be tavaly is. És akkor még ott van Melvin Gordon is.

Kansas City Chiefs – Biztonsági játék

Andy Reid sok mindent adott a csapatnak, de leginkább stabilitást a labda mindkét oldalán. Alex Smith képességei ugyan némileg korlátozzák a lehetőségeket, de ahhoz, hogy ez az offense működjön, ahhoz a Reid által kidolgozott stratégia kell. Védőoldalon már messze jobb képességű játékosok alkotják önmagukban is a keretet, de ilyen kompletten jól játszó csapat csak az utóbbi időben lettek. Ráadásul még a special team is ligaelit szinten van.

Baltimore Ravens – Run defense

A Ravens védelmét tavaly egyértelműen a front7 repítette és ők is a futásmegállításban voltak a liga legjobbjai. Már önmagában a Brandon Williams – Timmy Jernigan duó pusztított, de ha ehhez hozzátettünk a Zach Orr – C.J. Mosley kettőst is, akkor ember nem jött át azon a felhúzott falon. Mára azonban kisebb átalakításon ment át ez az egység, több kezdőjátékos is távozott, viszont a helyükre beugrók sem gyengébbek, ráadásul egy Tony Jeffersonnal bővültek a lehetőségek a boxban.

Pittsburgh Steelers – Legjobb triplet

Jó-jó, Dani listájába bele lehet kötni, de nem igazán tudnék kiemelni más elemet a csapatban. Esetleg idelehet sorolni még a támadófalat is, akik szintén emberfelettit játszottak a tavalyi év végén, ám a Steelers igazi ereje továbbra is a 3B-ben rejlik. Ben kezd kicsit rozsdásodni, de még mindig elnyűhetetlennek tűnik, ha csak 1-2 szezonról van szó. Bell és Brown pedig a liga két legjobb playmakere és mindketten benne vannak posztjuk két legjobb játékosába.

Cleveland Browns – Rengeteg draftpick

A Browns legnagyobb fegyvere az lehet, hogy a rengeteg választásukból legalább egy, de inkább több vélhetően beválik. Az első körben háromszor is húztak, ráadásul az 1/1-es Garrett rég nem látott tehetség lehet. Lassan már a lehetetlen kategóriába tartozik, hogy a rengeteg első körös pick mind bust legyen. Egyébként is a fiatalokban bízhatnak, rutinos veterán kevés van a csapatban.

Cincinnati Bengals – Bevállalós játék

A Bengals már a drafton is veszélyesen játszott, hiszen sérüléssel bajlódó, illetve balhés játékosokat húzott a már meglévőek mellé. Azonban, ha bejönnek a számítások és mernek kockáztatni, akkor ez jól is elsülhet. Andy Dalton- A.J. Green közt amúgy is sok kockázatos nagy játék jött létre az elmúlt szezonban is, John Ross és Joe Mixon pedig pont olyan emberek, hogy vagy hatalmas bustok lesznek, vagy letarolják a mezőnyt.

Houston Texans – Pass rush

Tavaly nem nyerték meg a kategóriát, sőt nem is igazán hallottunk róluk, mint legfélelmetesebb irányítósiettetőkről, de a Watt – Clowney – Mercilus trió egyértelműen a legjobbnak tűnik, ha csak a nevekből indulunk ki. Melléjük még jön a liga egyik legjobb blitzelő linebackere, McKinney is, így pedig igazán nem lesz könnyű dolga az ellenfeleknek. Meg merem kockáztatni, hogy ők nyerik a sackháborút a ligában.

Indianapolis Colts – Improvizálás

Tudom kicsit lebutítottnak hangzik, mert jóval több is lehet a csapatban, de az utóbbi években egyáltalán nem látszott a koncepció és a szervezettség a csapaton. Ebben a legnagyobb részt a támadófal vállalta, akik képtelenek voltak megvédeni Luckot, akinek végig nyomás alatt vagy menekülve kellett megcsinálnia a játékokat. Luck azonban ezt elég ügyesen megoldotta, az egyik legjobb passer ratinget produkálta nyomás alatt és rendre kihozott valamit a játékokból. Sokat szépült a Colts kerete, de egyelőre továbbra is abban látom a legnagyobb veszélyt náluk, hogy Luck majd valahogy hozza a mérkőzést. A védelembe szintén érkezett két tehetséges playmaker, akik a kezükbe vehetik az irányítást.

Jacksonville Jaguars – A nagy számok törvénye

Már legalább három szezon óta megnyeri az offseasont a Jaguars és sokan mindig bedőlnek nekik. A csapatuk nagy része fiatal, iszonyú tehetséges, mégsem működik valami. Vagy semmi. Előbb-utóbb azonban ennyi jó játékos csak képes lesz villantani valamit. Az offseason megint jól sikerült, védő és támadóoldalon is jelentősen erősödött a gárda, így idén is minden adott.

Tennessee Titans – Erőfutball

A Titans szép csendben építette fel rájátszás esélyes csapatát. Ennek fő fonala pedig a power runningra épülő támadójáték. Mind Murray, mind Henry tökéletes választás ebbe az offense-be és eddig úgy tűnik le is tudják nyomni az ellenfél torkán az akaratukat. A védelmükben szintén sok a fizikai kontaktokra, emberezésre képes játékos. Már a tavalyi évben is ők embereztek a legtöbbet és ez csak tovább tolódhat ebbe az irányba.