Aaron Hernandez agyát újra vizsgálat alá vetették, és kiderült: ugyan nem tudnak egyértelmű kapcsolatot vonni az agyi sérülései és a viselkedése közé, pont azok a területek voltak a legjobban érintve, amelyek a memóriáért, problémamegoldásért, és az ítélőképességért felelősek. Ann McKee, a Bostoni Egyetem CTE Intézetének igazgatója szerint a hippokampusz és a frontális lebeny ilyen méretű sérülése esetén ugyan egy embernél nem tudnak sok következtetést levonni, viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy Hernandez sérülései bármely emberben jelentősen befolyásolják az impulzivitást, döntési képességet, az agresszió elfojtását, és gyakran okoznak érzelmi instabilitást és dühkitöréseket. A kutató szerint Hernandez genetikailag is hajlamos volt a kórra, de az ő korában (27) ilyen előrehaladott állapotot (harmadik stádium a négyből) még sosem láttak. Az agya tele volt apró bevérzések nyomaival, és számos ponton olyan szinten sorvadt el az agyszövet, hogy lyukak keletkeztek az agyhártyán.
Számtalan apró taufehérje-lerakódás Hernandez agyában a véredényeket körbevevő idegsejtek körül. Ezen fehérje szerkezetének megcsavarodása figyelhető meg az Alzheimer-kórban, és a Parkinson-kórban szenvedőknél is. A kutatók egy-egy agyat akár több hónapig is vizsgálhatnak, ahol ezen fehérjék CTE-re jellemző mintázatát keresik. A fehérje alapesetben szerkezeti támaszként szolgál a sejtszervecskék rögzítését biztosító mikrotubuláknak, normális esetben pedig nem jelenik meg idegsejteknél.
Hernandez áprilisban akasztotta fel magát a tényleges életfogytiglani börtönbüntetése alatt, miután elutasították bármely jövőbeli felülvizsgálatának lehetőségét. Szeptemberben diagnosztizálták az agyában a krónikus enkfalopátiát, vagyis a CTE-t, ami az összes, a ligát érintő agyrázkódás-balhé hátterében áll.
