John Kuhn nemrég ünnepelte 33. születésnapját, illetve idén a jubileumi 10. szezonját kezdi meg az NFL-ben, ennek alkalmából készült ez az írás, amiből kiderül, hogyan is vált a névtelen rookie-ból a Sajtfejűek kedvencévé, akinek minden labdaérintésekor tízezrek üvöltik a nevét.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
10 éve vett részt az első edzőtáborán, egy apró pennsylvaniai iskolából érkezett, névtelen újoncként. Semmi garancia nem volt rá, hogy munkát is kap majd. Egy csere-fullback semmit sem kap csak úgy, főleg nem a Pittsburgh Steelersnél, ahol nincs hiány a futókból. A bizonytalanság nem hagyta aludni sem, a napi edzés vége után még sokáig ébren feküdt a kollégiumi szobájában, a jövőjén rágódva.
“Emlékszem, ahogy a szobámban ülve tanultam a játékokat, azon agyaltam, hogyan tűnhetnék ki a tömegből, hogyan mutathatnám meg, mit tudok. Mert amit most csinálok, nem működik. Emlékszem, ahogy mondogattam magamnak, alig várom már a holnapi első playt, mert le fogom zúzni az első linebackert, akit meglátok..”
Ez néha össze is jött, de többnyire elvétette. Egyszerűen nem volt benne az újonc génjeiben. Kuhn az első évét a gyakorló csapatban töltötte. Aztán a második edzőtábora után is kivágták. Majd a harmadik után is. 2 pittsburghi szezon után a 9 meccs alatt összesen 2 futásból 18 yard, és 1 elkapás állt a neve mellett. A harmadik éve után Kuhn érezte, fogy az ideje. Legyőzve érezte magát, és nem volt biztos benne, hogy a Steelers megtartja majd. A futójátékosok edzője, a legendás Dick Hoak, a 2007-es szezon előtt visszavonult. Hoak, aki Franco Harrist és Jerome Bettist is mentorálta, így emlékszik vissza az utolsó beszélgetésére Kuhn-nal:
“Azt mondtam neki, John, figyelj, ha nem akarnak téged itt, valaki más majd fog. Hosszú karrier áll még előtted a profi futballban. És így is történt. A Pittsburgh nem hosszabbított vele, a Green Bay viszont lecsapott rá. Aztán pedig valódi népi hőssé vált Green Bay-ben.”
Nem volt többé névtelen. Még pár plusz magánhangzót is kapott – Kuuuuuuhn!!! – a nevét minden meccsen egy egész stadionnyi ember skandálja a Lambeau Fielden. Azóta többszörös Pro-Bowl-résztvevő, a 2014-es szezonban pedig a first-team All-Pro csapatba is beválasztották.
Ez a végkifejlet elég valószínűtlen volt egy srácnak, aki egy Division I-es ajánlatot sem kapott, és aki a Dover Area High School-ból jött, 1 órányira a Shippensburg University-től. Jeff Nixon tisztán emlékszik a pillanatra, amikor elültette Kuhn fejében az álmot. Nixon, aki jelenleg a Miami Dolphins RB-edzője, akkoriban a Shippensburg egyik asszisztense volt. Ő hozta Kuhnt ahhoz az apró iskolához Közép-Pennsylvaniában. Minden egyes alkalommal, mikor belenézett Kuhn filmjébe, Nixon meg volt döbbenve, hogy a nagy iskolák miért nem állnak sorba érte az ösztöndíj-ajánlataikkal. De persze ezzel csak jól járt az egyetem. Kuhn ugyan kihagyta az első szezonját egy bokasérülés miatt, de Nixon már azelőtt észrevette a benne rejlő lehetőségeket, mielőtt John egyetlen college meccsen is játszott volna. A redshirt újonc erősebb, okosabb, egyszerűen jobb volt mindenki másnál a pályán. Nixon úgy gondolta, elég jó lehet az NFL-hez. Egy tavaszi edzésen ezt mondta Kuhnnak:
“Ha elég keményen dolgozol, és hozod a jó teljesítményt, akkor meglesz majd az esélyed a következő szinten is játszani.”
Ezelőtt a pillanat előtt Kuhn fejében meg sem fordult az NFL lehetősége. Miért is gondolt volna rá? A Shippensburg, egy Division II-s program, nem éppen a liga előszobája. Azért választotta ezt a sulit, mert ugyan közel volt az otthonához, de nem túl közel. Vegyész diplomára hajtott, a matekot a tudománnyal vegyítve, ugyanis ezek voltak a kedvenc tárgyai. Az esélytelenséget megcáfolva végül Kuhnnak sikerült lediplomáznia, viszonyításképpen az elsőéves vegyészek még 30-an voltak, ebből Kuhnnal együtt összesen 5-en végeztek.
A tanulmányok fontosak voltak, de a döntésben, hogy ezt az iskolát válassza, egyaránt szerepet játszottak az X-ek és az O-k is. Kuhn szeretett futni a labdával, a Shippensburgnál pedig, ami a régi jó Wing-T offense-t használta, nem volt hiány futójátékokból.
“A döntésemnél az utolsó meghatározó momentum az volt, hogy az edző egy nagyszerű fickó volt, Rocky Rees. Azt mondta, sokszor megkapom majd a labdát, szóval úgy voltam vele, oké, benne vagyok!”
Kuhn központi szerepet játszott Rees futásorientált offense-ében. Úgy futott a labdával, mint senki más addig az iskolában. 4 szezon alatt 4685 yardot és 53 TD-t szaladgált össze, és ez csak kettő a 27 iskolai rekordjából. Továbbá ő volt a legjobb special team játékos is, mind a 4 évében benne volt a kickoff és a punt coverage csapatban is.
“Kis iskola voltunk – mondta Nixon – és John volt az igazi nagy ember a campuson, de sosem hagyta volna ki a futásokat a kickoffoknál. Még amikor 1400-1500 yardot futott egy szezonban, megcsinált egy TD-t, aztán szaladt is a kickoffhoz, megcsinálni a tackle-t. Mert ő egy ilyen fajta játékos.”
Egy játékos, akinek az NFL-ben volt a helye. Ez látszott minden szombaton. Nixon tudta, hogy milyenek voltak az NFL fullbackek a college pályán. Futó volt a West Virginián és a Penn State-en, és 3 egykori csapattársából is FB lett az NFL-ben. Nixon szerint Kuhn éppen olyan jó volt, mint ők. Megvolt a mérete is hozzá, 10 fontot felszedett az első évében, így 240 font lett (109 kg). Ezenkívül ritka gyors lábmunkával és gyengéd kezekkel rendelkezett, ő volt a megtestesült atléta.
De Kuhn tudta, hogy a következő szinten már nem lenne 20 futása meccsenként. Hogy az NFL-be kerülhessen, meg kellett tanulnia a posztja legalapvetőbb feladatát. A zsinórban négy 1000-yardos szezont maga mögött tudó fullback sosem tanult meg blokkolni.
Hoak a Chuck Noll-féle iskolából jött. Először running back volt a Steelers főedzőnél, majd az asszisztense. A férfi, aki 6 év alatt 4 Super Bowl-címhez juttatta a Pittsburgh-öt, megszállottja volt a részleteknek. 1972-ben Hoak elmondta, az edzőtáborok minden első edzése ugyanúgy kezdődött. Több, mint egy órán keresztül a futójátékosok blokkoltak. Lábmunka. Kéz elhelyezés. A védőfelszerelés megfelelő kihasználása. Tökéletes szögek. Újra és újra. Egész addig nem kaphattak a kezükbe labdát, amíg Noll elégedett nem volt.
“Szóval én is ezt próbáltam csinálni a srácokkal, amikor megkaptam őket – mondta Hoak.”
Ez volt a tökéletes környezet Kuhn számára, hogy tökéletesítse a tudását. A Steelers backfieldje tömve volt, ott játszott többek között az azóta Hall of Fame futó Jerome Bettis, és a kétszeres Pro Bowler Willie Parker is. És persze ott volt a 10. évét kezdő fullback Dan Kreider is, aki Kuhn mentora lett. Ez a futó alakulat teremtette meg az alapokat a 2005-ös SB-bajnoki címhez. A Steelers az 5. legjobb volt futásban abban a szezonban. Eközben Kuhn figyelmesen jegyzetelt a gyakorló csapatban.
“Igazán meg kellett tanulnom, hogy hogyan játszanak a fullbackek. Fontos, hogy a megfelelő magasságban legyen a súlypontod, és hogy alázattal játssz. Különböző módjai vannak a blokkok kivitelezésének, és nem kell, hogy mindig halálos csapás legyen. Manőverezni kell a srácok között.”
Földrajzilag nézve, a Steelers logikus hely volt Kuhn számára. A St. Vincent College, ahol a csapat az edzőtáborát tartotta, szintén egy kicsi, helyi iskola, és csak 2 órányira volt Shippensburg-től. Doverben felnőve Steelers-fanokkal volt körülvéve. A közelség, a tökéletes időzítéssel karöltve adták meg Kuhnnak az esélyt a ligába kerüléshez. Egy Steelers-megfigyelő is a lelátón ült, amikor a Shippensburg fogadta a rivális Indiana University of Pennsylvania csapatát, Kuhn junior-szezonja alatt. Eredetileg Brent Grimes cornerback miatt érkezett, de azon a 2003-as szombaton Kuhn volt az, aki igazán csillogott. 28 futással 155 yardot és egy TD-t szerzett.
“Odament az edzőmhöz a meccs után, és azt mondta neki, hogy csak így tovább, mert valószínűleg a senior évem után szerződtetnek majd. Megfogadtam a tanácsot, és ez adta a motivációmat is.”
A Steelers-megfigyelő ismerte Kuhnt, amikor megérkezett az első edzőtáborába. Hoak viszont nem, sosem volt kint egy Shippensburg meccsen sem, és sosem látta Kuhnt filmen sem. Viszont egyből észrevette a benne rejlő lehetőségeket. Fizikálisan már akkor NFL-játékosnak nézett ki. Az intelligenciája pedig megkönnyítette számára az áttérést az NFL-re. Ami szintén segített, hogy Kuhn egy elszánt és technikás special team játékos is volt.
“Amit szerettem benne – mondta Hoak – hogy sosem vétett hibákat. Nem kellett neki semmit kétszer mondanod. Ő volt az, akit kerestünk.”
Aztán mégsem. Amikor Hoak-ot váltva Mike Tomlin került az edzői posztra 2007-ben, Kuhn már látta a végnapjait. Élete legjobb edzőtáborát nyomta le, de érezte, hogy a Steelers más irányba tart. A tábor utolsó napján harmadik alkalommal is lapátra került. Ezután Kuhn arra gondolt, leporolja azt a vegyész diplomát. Korábban a doktorálást is fontolgatta a Hershey Medical Center-nél, egy másik opció a fogászati iskola volt. Végül sosem nyílt erre lehetősége…
Edgar Bennett nem emlékszik, hogy mik hangoztak el, de a hívást nem tudja elfelejteni. Egy Pittsburgh-ben lévő backup fullbacket kellett elérnie telefonon. Az egész Packers személyzeti stáb izgatott volt. A Packers még nem tudhatta, hogy mihez jutott hozzá ezzel a szerződtetéssel. Amikor Kuhn megjelent az első edzésen, még mindig homályos folt volt. De Edgar Bennett azt mondta, a fullback tudta, hogyan kell blokkolni.
“Bár elhagytam Pittsburgh-öt, de nem voltam berozsdásodva. Sokmindent tanultam ott: hogyan legyek kemény, hogyan üssem meg a srácokat, hogyan helyezzem el a kezeimet, hogyan csináljak bizonyos dolgokat. A technikám nem volt tökéletes, de csiszoltabb voltam, mint egy rookie lett volna.”
Nem elég, hogy Kuhnnak szokatlan utat kellett választania. Körülnézve az NFL-ben nehéz igazi fullbacket találni. A pozíció kihalófélben van. A 9 fullbackből, aki legalább 1 millió dollárral terheli a 2015-ös fizetési sapkát, csak 3 játszott running backként az egyetemen. A többit tight endből, linebackerből vagy védőfalemberből képezték át. Ebben a tekintetben a Shippensburg régimódi rendszere miatt Kuhn előnyben volt.
“A legtöbb egyetemi csapat nem használ már fullbacket, szóval nehéz filmek alapján értékelni őket. Általában linebackereket és védőfalembereket kell megnézned, hogy tudnak-e fullbacket játszani.” – mondta Nixon.
A Packers futóinak edzője, Sam Gash kétszeres Pro Bowl-résztvevő fullback szerint Kuhn igazi sokoldaló játékos, a pozíció minden részében hasznossá tudja tenni magát. “Olyan, mint egy kaméleon.”-mondta Gash. Kuhn számai is ezt mutatják: 573 futott, 501 elkapott yard. 13 futott, 8 elkapott touchdown. A futások és az elkapások nagyszerűek, de a blokkolás az, ami a poszt legfontosabb feladata. Ezt bizonyítja, hogy Kuhn egyik legfontosabb pillanata akkor jött el, amikor épp nem volt nála a labda. Gondoljunk csak vissza arra a 2013-as alapszakasz végi, Bears elleni mérkőzésre.. Arra a bizonyos negyedik kísérletes, győzelmet érő 48 yardos TD-passzra, amivel Randall Cobbot kínálta meg Aaron Rodgers. Ez mind nem jöhetett volna létre, ha nincs Kuhn létfontosságú blokkja, a sors iróniája, hogy éppen az ellen a Julius Peppers ellen, aki azóta a Packers színeit erősíti fáradhatatlanul.
Az idő múlásával Rodgers is megszokta, hogy Kuhnban mindig megbízhat a backfielden. Övé a megnyugtató hang, egy vezető, amikor a káosz eluralkodik a pályán. Az All-Pro színvonalú hatása a játékra nem mindig mutatkozik meg a statisztikákban, de Rodgers attól még érzi ezt:
“John egy határozott, kemény fickó. Megvan benne a szükséges állhatatosság. Rendkívül intelligens. Évek óta mondom, hogy John az egyetlen srác az öltözőben, aki próbára tud tenni a playbookot illetően. Hihetetlenül okos, és nagyon gyorsan vissza tud emlékezni dolgokra. Ezek miatt is van még mindig itt.”
És még így sem lehet túl nagy biztonságban. A mai NFL-ben egy fullback sem lehet. Kuhn az első 6 szezonját 1 éves szerződésekkel játszotta végig. “Őrült” élet, ahogy mondta. Miután a 2011-ben aláírt 3 éves kontraktusa lejárt az előző szezon előtt, most újra 1 évre írt alá. Kuhn tudja, hogy bármelyik év az utolsó lehet a számára.
“Megértem a helyzetet. Semmit sem kapsz ingyen. Nem hiszem, hogy valaha más hozzáállással jöttem volna bámelyik edzőtáborba, mint hogy ki kell érdemelnem az 53 hely egyikét.”
Májusban a Packers draftolt egy újonc fullbacket. Külső szemlélőként úgy tűnhet, hogy a 6. körös pick, amit Aaron Ripkowskira költöttek, a vég kezdetét jelentheti. Talán nem idén, nem is jövőre, de úgy tűnik, megvan a helyettes. Viszont Kuhn még messze nem érzi úgy, hogy végzett volna. A csapattársai egytől egyig tisztelik, a hatása érződik az öltözőben és a pályán. De ahogy Kuhn is mondta, a karrierje elérte azt a pontot, amikor ideje továbbadnia valamit abból az útmutatásból, amit annak idején ő is kapott. Gash elmondta, hogy látta, ahogy Kuhn megosztja a tudását Ripkowskival, mentorálja őt, ahogy még a Steelersnél töltött évei alatt Kreider tette vele is.
“John egy nagyszerű profi játékos. És profi játékosként hagyni akarsz magad után egy örökséget, hagyatékot. Ennek egy része az is, hogy a szárnyaid alá veszel egy srácot és segíted őt, aztán pedig bízol benne, hogy ha eljön az ideje, ő is továbbadja majd a tudást.”
A pennsylvaniai emlékek még ennyi év után sem koptak meg. Minden alkalommal újra előjönnek, amikor Kuhn és Nixon időt tudnak szakítani egy kis beszélgetésre, mint például múlt októberben, amikor a Packers Miamiban játszott. Szintén a felszínre törtek, amikor a Packers Pittsburgh-be utazott a második előszezon mérkőzésükre. Hoak is emlékszik. Távolról ugyan, de végig követte Kuhn karrierjét, bár már egy évtizede, hogy nem beszéltek. Az évek alatt gondolt rá Hoak, hogy valahogy megpróbálja megszerezni Kuhn telefonszámát. Talán egyszer meg is teszi. Szeretné Kuhn tudtára adni, hogy mennyire élvezte figyelemmel kísérni a sikereit. Hogy milyen boldog, hogy láthatja, amint Kuhn őt igazolja. Amikor a Packerst nézi a TV-ben, Hoak gyakran kapja azon magát, hogy az egykori fullbackjét keresi. Ha épp nem találja, a Lambeau Fielden mindig hallhatja a nevének skandálását.
“Imádom, amikor azt kiabálják: ‘Kuuuuuuhn! Kuuuuuuhn!’. Nagyszerű látni, hogy mi történt. Amikor azt mondtam neki: ‘Hosszú karrier áll még előtted a profi futballban.’ Látni, ahogy ez valóra válik, és ahogy John elérte a sikereit, igazán sok örömöt okoz.”
Reméljük még sokáig láthatjuk a Tábornokot a zöld-arany kötelékben, és minél többször hallhatjuk ezt a megszokott rigmust a Szentélyben. Utána pedig abban bízhatunk, hogy Aaron Ripkowski személyében méltó utódra lelt a Packers, aki ha teljesen pótolni nem is tudja Kuhnt, de az örökségét továbbviheti.
Íme a névtelen rookie-ből hőssé vált fullback története. Ha szeretnétek még többet megtudni róla, akkor ide kattintva olvashattok róla személyes infókat, egyetemi és NFL-es karrierjének mozzanataival, statisztikákkal, szerződésének részleteivel.
Forrás: PackersClub.hu
[/ppp_patron_only]
Szimpatikus és profi játékos! Jó látni, hogy vannak még effajta történetek a ligában.