Fantasy Stock Watch #7

Gyorsan változó világunkban nem könnyű kiigazodni magunkban, így az ember különösen hajlamos ragaszkodni, hogy fix támpontokhoz viszonyítsa a folyamatos változást. A változás tempója a fantasy világában pedig igazán könyörtelen, így az új játékosokat, szerepeket, helyzeteket igyekszünk korábban már feltérképezett szituációkhoz kötni, ezzel is könnyebbé téve döntéseinket. Az FK! természetesen ebben is próbál segíteni a kedves olvasóknak, így eheti waiver és trade tippjeinkben szereplő játékosoknál előre megadtuk nektek, hogy ki kinek is az új manifesztációja. Szívesen!

WEEKLY WAIVER

QB

Blake Bortles (Jaguars), az új Matt Ryan

Ha van kedvetek meglepődni egy jóízűt, akkor nézzetek rá Bortles fantasy adatlapjára. Ugye? A Jags másodéves irányítója utóbbi 5 meccsén tökéletes 20 pont körüli teljesítményt hozott, függetlenül attól, hogy utóbbi négy meccsét elvesztette a csapata. Szerencsére a garbage time TD-k pont ugyanannyit érnek, mint a game-winning drive-ból jövők, így Bortles jelenleg az 5. legeredményesebb QB-ként mosolyog, és mind a Bills elleni jövő heti matchupja, mind az AFC Southban gazdag további sorsolása kellemes jövővel kecsegtet. Ugyanitt: Peytonomat Bortlesre cserélném!

WR

Stefon Diggs (Vikings), az új Charles Johnson

Aki esetleg hallgatott a Hail Mary ötletemre, az valószínűleg nem panaszkodott a Diggs által a KC ellen összehozott 129 yardra. Az utóbbi két meccsen összelapátolt 216 yardba nyilván besegített Charles Johnson harcképtelensége is, de mivel az utóbbi összesen 46 yardot gyűjtött eddig a szezonban, én nem különösebben aggódnék miatta. A Vikings offense persze még mindig távol áll a tökéletestől, és Peterson sem jelenti a legjobbakat a passzjáték számára, de ha a Bridgewater-Diggs kapcsolat tovább érik, akkor vétek lenni lemaradni az elkapó első TD-jéről.

Malcom Floyd (Chargers),  az új Keenan Allen

Elkapók nélkül még a legjobb QB-k sem tudnak dolgozni, és bár először inkább más posztokról húznak be kedvelt célpontokat, nem lehet elkerülni azt, hogy a pálya szélén két figurát ne hozzuk játékba. Rivers a liga legtöbb passzolt yarddal rendelkező irányítója így bőven osztogat TE-knek, és RB-knek és így, hogy mind Keenan Allen, mind Stevie Johnson is sérülésekkel küszködik, Malcom Floydnak kell előrelépnie, aki a Packers ellen 95 yarddal mutatta meg azt, hogy képes lehet felvenni a passzterhelést.

Robert Woods (Bills), az új Percy Harvin

Az előbb vázolthoz hasonló a helyzet Buffalóban, elsősorban azzal a különbséggel, hogy a Harvin és Watkins kiesésével első számú elkapóvá váló Woods mögött korántsem elit opciók dobálnak. Várhatóan Taylor visszaveszi Manueltől a kezdő pozíciót, így bár túlságosan passzbarát meccsre nem kell számítanunk, azért nem Vick yardmennyisége fog visszaköszönni. Woodsot mindenképpen rosszabb opciónak érzem Floydnál, de ha már úgy is 14:30-tól nézünk focit (na jó, Bills – Jaguarst), akkor miért ne tegyük izgalmasabbá azzal, hogy szurkolhatunk egy játékosunknak is?

RB

Christine Michael (Cowboys), az új DeMarco Murray

A fantasy körök felrobbantak a nagy hírtől, miszerint a pihenő alatt a Cowboys átgondolja a támadójátékát, és a 7. héten a Cassel-Michael duóval vágnak neki a szezon megmentésének a Giants ellen. Bár nem sok észérv szól egy olyan játékos mellett, aki nem tudta Turbint megelőzni a rangsorban, és ebben a szezonban 5 futott yarddal büszkélkedhet, de ha valamikor, akkor most érdemes félretenni a logikát: Michael egy kaparós fantasy sorsjegy, akivel egy szép adag szerencsével RB1-et is nyerhetünk.

James Starks (Packers), az új Eddie Lacy

Starks a Chargers elleni meccsen véletlenül kezdővé futotta magát? Egyelőre ezzel a témával kapcsolatosan nem nyilatkozott a Packers, de az biztos, hogy nem lehet amellett elmenni, hogy Starks 10 carryből 112 yardot és 1 TD-t termelt, míg Lacy a maga 4 carryjét 3 yardra váltotta be, és igazából a szezon korábbi meccsein is elfogadhatóan produkált backupként. Amennyiben pedig Lacy sérülése tovább súlyosbodik, Starks helyzete természetesen hatványozottan kellemesebbé válik.  A héten a sajtfejűek pihennek, így várhatóan nem lesz olyan nagy tülekedés a futóért, aki így pont kellemes választás lehet a magasabb waiver prioritással rendelkező csapatoknak. Winter is coming.

Charles Sims (Bucs), az új Danny Woodhead

Sims legit? A fene se tudja, de az biztos, hogy a Bucs futója utóbbi három találkozóján egyaránt kétszámjegyű pontszámmal zárt, amit rajta kívül csak négy RB mondhat el magáról (Forte, Forsett, Bernard és Freeman – bár ő szinte másik ligában játszik). Sims egyébként szép lassan beérett a „Fekete Woodhead szerepbe”, hiszen pontjainak jelentős hányadát elkapásokból szerzi, és megbízható TE hiányában ő vált Winston kedvenc biztonsági célpontjává. Ennek megfelelően stabil bye week helyettesítő opció lehet a következő hetekben, még az RB-k ellen elvileg jól védekező Redskins ellen is.

TE

Benjamin Watson (Saints), az új Jimmy Graham

Kellett hozzá egy kis idő, de végül csak beállt Drew Brees látószöge a 12. évét taposó veterán tight endre, aki a TNF-en egy szolid 18,7 pontos meccsel tette fel magát minden TE-hiányos csapat radarjára. Óvatosan felhívnám a figyelmet arra, hogy korábbi meccsein 30 elkapott yard körül átlagolt, és Brees notórius passz-demokráciájában nem várható a 127 yard megismétlése, de mivel jól tudjuk, hogy a Saints playbookjában bújik egy-két TE-re épülő játék, így a továbbiakban az 5-10 pontos fordulónkénti átlagot jogosan várhatjuk Watsontól.

STOCK UP

DeAndre Hopkins (WR, Texans), az új Andre Johnson

A „rossz csapatban is lehetsz fantasy-releváns” díj idei legnagyobb váramányosa DeAndre Hopkins, aki csapatából gyakorlatilag egyedül hozza a Hard Knocksban megfogalmazott ambíciózus célokat: az utolsó 4 fordulóban 100 yard felett teljesítve vezeti a WR-ek ranglistáját. Túl sokat mondjuk nem lehet vele machinálni, így a tulajoknak üzenem, hogy dőljenek hátra, és készüljenek a 9. heti bye-ra. KEEP / START

Anquan Boldin  (WR, 49ers), az új Michael Crabtree

Aki üzletelne, az például jobban jár a 49ers elkapójával, aki az elmúlt két meccsét egyaránt 100 yard felett zárta, így egészen jó trade alapanyagként szolgálhat. A feladat csak annyi, hogy keress egy aranyhal memóriájú konkurenst, és most azonnal szórd el neki Boldint, nehogy neked kelljen lenyelned a Seahawks ellen csütörtökön érkező 2,5 pontot. (A hosszú trade cooldownokkal rendelkező ligákban mondjuk ez necces lesz, de hát kemény dolog ez a fantasy, ugye.) SELL HIGH

Julius Thomas (TE, Jaguars), az új denveri Julius Thomas

Nem sokan gondoltuk volna, de a 7. héthez érkezve úgy néz ki, hogy a Jags teljes fantasy támadósora a simán kezdethető kategóriába került: utolsó láncszemként Thomas is csatlakozott az aranykezű fiúkhoz. A kényes hírű tight endről gyors sérülése után gyorsan lehúzták a keresztvizet, de úgy látszik, hogy a Jagsnek sikerült úgy beépítenie a TE-t a támadásaikba, ahogyan azt a fantasy tualjok remélték, első teljes meccsén a Texans ellen ő kapta a legtöbb passzt Bortlestől. KEEP

STOCK DOWN

Melvin Gordon (RB, Chargers), nem az új LeVeon Bell

A Chargers újonc futóját semmiképpen nem szeretném igazi bustként kezelni, de az már kezd látszani, hogy fantasy szempontból nem tud megfelelni a magas ADP-je által kijelölt elvárásoknak. Amellett, hogy sem a YPC mutatókban, sem a nagy játékokban nem jeleskedik, a fumble-ök és a folyamatos sérülések sem tesznek sokat hozzá a játékos értékéhez. A futóknak kijelölt feladatokat a pass-heavy offense-ben Oliver és Woodhead vígan ellátja, így a szezon második felére sem várhatunk egyértelmű javulást. SELL LOW?

Randall Cobb (WR, Packers), nem az új Jordy Nelson

Egy újabb játékos, aki nem tudott megfelelni az elé támasztott (túl) nagy elvárásoknak: az amúgy sem a WR1 poszt archeotípusaként ismert Cobb egy jó meccsén kívül nem tudott robbantani, és az utóbbi három meccsén úgy teljesített 5 pont alatt, hogy gyakorlatilag már a gyúrók is elkapót játszanak Wisconsinban. Ettől függetlenül Cobb neve még mindig nagyon jól cseng cserealapként, így amennyiben nincs kedved megvárni, hogy visszatér-e az elkapó az igaz útra, úgy könnyen konzisztensebb játékosra cserélheted. SELL

Peyton Manning (QB, Broncos), nem a régi-új Peyton Manning

Az eheti cikket pedig zárjuk egy huszáros önellentmondással: két héttel ezelőtt bátran mosolyogtam Peyton felé, és kissé optimistán, de legalább annyira megalapozottan bíztam abban, hogy a Manning név újra szép lesz. Nos, az utóbbi három forduló után ennél távolabb nem is lehetnénk: Manning-tulajként egészen közelről tekintettem meg a meccseit, és nem tudok jó hírekkel szolgálni, maximum azzal, hogy D. Thomas legalább 50 yardnyi Manning-passzt droppol el meccsenként – éljen? BENCH (újra)