Az utolsó percig nézni kell!

Ezen a héten is rendkívül izgalmas találkozókat láthattak azok a szerencsések, akiknek nem kellett hétfőn hajnalban kelniük (vagy igen, de sz*rtak rá). Megint született pár tipszmiksz gyilkos találkozó, gondoljunk csak a Falcons újabb vereségére vagy a Saints betlijére. Ugyanakkor volt pár csapat, akik hozták a papírformát, a Bengals és a Giants drukkerek nyugodtan mehettek ma óvodába, iskolába, munkába. Most viszont nem ezekről, hanem az izgalmas végjátékokat hozó találkozókról lesz szó, avagy egy NFL meccs 60 percig tart:

Oakland Raiders – Pittsburgh Steelers 35-38

A vártnál sokkal szorosabbra sikerült ez a találkozó, a fumble háborút végül a Roethlisbergert újfent elveszítő Steelers nyerte meg. Big Bent most Aldon Smith intézte el, az utolsó negyedben egy sacket követően maradt a földön lábsérülés miatt a Steelers franchise irányítója, így a mérkőzést már Landry Jones fejezte be. Ennek, na meg egy szerencsés puntnak hála a Raiders végig partyban volt, arra kényszerítve a Steelerst, hogy az újonc rúgójukra bízza a találkozót.

Utolsó negyedes izgulás: Big Ben a negyedik negyed közepén sérült le, ekkor 35-28-ra vezettek a Kohászok. A remek puntot követően a Raiders nem tudott kijönni saját 7 yardosáról és visszarúgta a labdát, ezt viszont Antonio Brown ejtette el, Armstrong kaparta össze a Steelers 39 yardosán, innen jöhetett megint Carr. Az end zone-ban azonban kicsit túldobta Walfordot így a labda nyíl egyenesen Crockrell kezébe esett, nem tudtak élni a hirtelen jött lehetőséggel.

A Landry Jones vezette offense döcögősen kezdett, az Oakland időkérései és a saját szabálytalanságaik darabolták a támadást, 5 play után puntra kényszerültek. 2 perc maradt az órán, ennek megfelelően a futások szóba sem jöhettek a Raiders számára, Carr 7 passzából viszont 4 sikeres volt, ezzel sikerült végigmenni a pályán, a drive végén Crabtree-t találta meg egy 38 yardos átadással, az egyenlítés sikeres volt, 35-35.

A döntő játék: 1:15 maradt a Pittsburgh számára, hogy legalább mezőnygól távolságig ellavírozza magát. A Raiders viszont remekül védekezve 3rd&2-re kényszerítette a Steelerst a saját 28-asán. Ha ezt megfogják, akkor nagyjából 40-45 másodpercre még visszakapják a labdát. Ez az álmuk hamar szerte foszlott, egy rövid átadást követően ugyanis Brown 57 yardot nyargalt a disznóbőrrel, amivel bőven FG távolságba kerültek a Kohászok. S bár a TD-t nem sikerült bevinni, egészen 4 másodpercig lepörgették az órát, mielőtt odaállították azt a Chris Boswellt, aki 41-ről egyszer már hibázott a mérkőzésen. 18 yardról nem rúgta mellé, ezzel bebiztosította a 3 pontos győzelmet a Steelers javára.

A mérkőzés embere: Ezt a megtisztelő címet nem kaphatná más, mint Antonio Brown, aki nem kevesebb, mint 17 elkapást jegyzett és 284 yardig jutott. S bár a TD nem jött össze, volt egy fumble-je is, azt hiszem ez senkit nem érdekel miután ezzel a teljesítménnyel beírta magát a franchise történelmébe. Meg kell még említeni DeAngelo Williamst is, aki a Super Bowl éra óta a maga 32 évével és 197 napjával a legöregebb futó lett, aki legalább 150 yardot és 2 TD-t szerez egy mérkőzésen.

A másik oldalon Derek Carr vitte a hátán a csapatot, a másodéves irányító zsinórban második meccse oszt ki 4 hatpontos átadást, és a hosszú passzokban eddig a legjobb(!) a ligában. A mérkőzést követően immár 9 olyan TD passza van, ami legalább 15 yardot szállt a levegőben, ez a legtöbb a ligában.

Denver Broncos – Indianapolis Colts 24-27

Előző héten szerintem ember nem volt a földön, aki megjósolta volna, hogy a szenvedő és turnover-gyáros Colts megveri azt a Broncost, aki 77 yardon tartotta Aaron Rodgerst. Nos, aki így gondolta annak végül igaza lett, akkor is, ha az eredményjelző a Coltsnál mutat több pontot, ugyanis ezen a meccsen a Denver saját magát intézte el.

Az első félidő meglehetősen egyhangúra sikerült, a Broncos támadásai rendre megfulladtak, Manning a két mérkőzéssel előtti formáját idézte, a futójáték meg erősen a nullához konvergált. A másik oldalon a Colts támadásai sokkal gördülékenyebben haladtak, aminek 17-0-ás vezetés lett az eredménye. A félidő lejárta előtt Bolden 83 yardos punt return TD-je hozta vissza a Broncost a meccsbe.

A félidei elemzések a Denver oldalán működtek jobban. Ugyan a futások továbbra sem mentek, az első támadó drive-ban két negatív yardos Hillman próbálkozás után Manning keze sült el, ami 64 yardos TD passzt eredményezett Sanders felé. Ezt követően az utolsó negyedig még egy gyors pofon váltás után 24-17-es Colts vezetéssel fordultak a csapatok.

Utolsó negyedes izgulás: A záró játékrészt is a Broncos kezdte jobban, egy 80 yardos drive végén Owen Daniels kapta a TD passzt Manningtől, egálra hozva a mérkőzést. A Colts viszont nehezen boldogult az egyre jobban játszó denveri védelemmel, csak a 37 yardos vonalig sikerült eljutni. Vinatierit szívbaj nélkül odaállították az 55 yardos próbálkozáshoz, amit sikeresen értékesített is. 6 perc maradt az órán, ez Peyton Manningnek jó esetben elvileg bőven sok ahhoz, hogy végigmenjen a pályán, feltéve ha rögtön az első passzból nem adja el a labdát. Ezúttal az utóbbi forgatókönyv érvényesült, a mérkőzésen másodszor dobott picket, összesen már 13-nál jár az öreg, amivel ismét vezeti a ligát. Pont Andrew Luckot előzte meg, akinek valamiért ezen a meccsen nem jött össze az interception.

A döntő játék: 3 pontos Colts vezetés, 6 perc az órán, a kőkemény Broncos defense pedig a legrosszabbkor veszíti el a fejét. Ahelyett, hogy azzal foglalkoztak volna, hogy minél hamarabb leparancsolják Luckékat, Talibot jobban érdekelték vélt vagy valós sérelmei. Miller épp Dwayne Allennel hadakozott egy playt követően, mikor Talib fogta magát és úgy gondolta a vita legjobb lezárása ha egész egyszerűen kinyomja Allen szemét. Ezzel azon kívül, hogy meglehetős nagy féreg képében tetszelgett, benyelt egy unnecessary roughnesst, amivel sikerült megfelezni a Colts end zone-tól való távolságát. A bohózat itt még nem ért véget, eredményesen FG-n tartották az Indianapolist, de a rúgás alatt Trevathan mutatott be egy holdingot. Az amúgy sikeres rúgás emiatt annulálva lett és 3 yardról visszakapta Luck a labdát, az óra 0:25-öt mutatott, ez pedig egyet jelentett a Colts győzelmével. Talibnál itt szakadt el végleg a cérna, amíg a kamera Peyton Manning üres tekintetén időzött, még egy sportszerűtlen viselkedésért is megbüntették az eszét vesztett cornert.

A mérkőzés embere: Adam Vinatieri, 42 évesen is a csúcson, kötél idegzettel és biztos lábakkal, ami ezúttal meghozta a nem várt sikert a Colts részére. 20. szezonját töltő elit rúgó 55 yardról sem hibázott, aminél hosszabbat eddig egyetlen egyszer rúgott be, még 2002-ben.

Philadelphia Eagles – Dallas Cowboys 33-27 (OT)

Csoportrangadóhoz méltó játékot hozott az Eagles vendégjátéka az AT&T Stadiumban. A végjátékot illetően mindenképpen, az utolsó negyedig elég nyögvenyelősre sikerült a találkozó. Nem kevesebb, mint 9 puntot mutattak be a csapatok az első három játékrészben mielőtt beindult a tüzijáték a negyedik negyedben. A punthegyek közé mindkét oldalon 2-2 TD került fel az eredményjelzőre, 14-14-es döntetlennel várhatták a záró akkordot.

Utolsó negyedes izgulás: A hihetetlenül fordulatos utolsó negyedet egy Cassel pick6 nyitotta, a McFaddennek szánt labdát Hicks halászta le és nyargalt vissza 67 yardon keresztül, gyakorlatilag érintés nélkül az end zone-ig. Az Eagles kickoff a Dallas -3 yardosáig szállt, innen sikerült az újonc Lucky Whiteheadnek majdnem a red zone-ig visszahordania a labdát, esélyt adva Casselnek a szépítésre. Két 3 yardos McFadden futással a 18 yardosig haladtak előre, ahol Cassel passz következett. Az Eagles pass rush 17 további yarddal hátra kergette a csereirányítót, ahonnan nem sok gondolkodás után megeresztett egy hail maryt egyenesen a tömegbe. Nagy szerencséjére Dez Bryant ugrott a legmagassabbra újabb egyenlítést hozva a Cowboysnak.

Több hatpontos nem született a rendes játékidőben, viszont mezőnygólig rendre eljutottak a csapatok. Sturgis 31-ről és 53-ról is eredményes volt, míg a másik oldalon Bailey 41 és 44 yardról rúgta be. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Boyz utolsó FG meneteléséhez a zebrák is nagyban hozzájárultak. Először Maxwellre fújtak egy minimum véleményes DPI-t, majd az NBC kommentátora szerint nem vettek észre egy illegal formationt, amivel sikerült bejutni egyáltalán a mezőnygól távolságra. Fortuna is a szárnyai alá vette a Dallast, Bailey rúgása hatalmas szerencsével pattant csak a kapufáról a póznák közé. A rendes játékidő vége 27-27-es döntetlent hozott.

A döntő játék: A hosszabbítást az Eagles kezdte és főleg futásokkal és rövid passzokkal operálva haladtak lassan de biztosan előre. 2nd&9-nél egy false start miatt úgy nézett ki, elrontják a saját menetelésüket, de az 5 yardos büntetés után Murray 20 yardos futása életben tartotta a drive-ot. Pár játékkal és 5 yarddal előrébb Mathewsra fújtak egy fumble-t, amit a Boys szedett össze, de a visszajátszásokat követően az ítéletet megváltoztatták, hozzá teszem teljesen jogosan. A következő játékban Jordan Matthews mellett Byron Jones csúszott el és esett hasra, Bradford pedig nem hibázott a passznál. Matthews 41 yard után értékesítette Bradford egyetlen, de legfontosabb TD passzát a mérkőzésen.

A mérkőzés embere: Jordan Hicks, aki újonc létére nagyon fontos pillanatban szerzett pick6-et. Így 6 profi mérkőzéssel a háta mögött már minden létező statisztikai egységből szerzett magának egyet, amit posztján csak lehet, a safetytől a kierőszakolt fumble-ön át, az int return TD-ig. Na jó, a fumble return TD még hiányzik, de senki ne lepődjön meg ha az is összejön az alapszakasz végéig.

Green Bay Packers – Carolina Panthers 29-37

A Denver után újabb veretlen csapathoz látogatott a Packers és újabb vereséget szereztek. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy az egy héttel ezelőtti teljesen fogalmatlan és impotens offense ezúttal legalább eldöcögött, bár az eredményen nem látszik az utolsó percig partiban voltak a Panthersszel.

Horror módon indult a mérkőzés a Packers számára, a védelem az első félidőt átaludta, 20 pontos deficittel mentek pihenni, Newtonéknak minden összejött, amibe csak belefogtak. Nem védekezett rosszul a Packers, de több olyan nagy játékot is benézett a secondary, amivel 30+ yardokat haladt a Panthers, ez nagyban megkönnyítette a dolgukat. Az első TD menetelésben egy 59 yardos Cotchery elkapás, a másodikban egy 52 yardos Funchess elkapás, a harmadikban egy 32 yardos Brown elkapás szerepelt. Nem csoda, hogy 24 pontot pakoltak fel a második negyedben a Carolina támadói.

Utolsó negyedes izgulás: Az utolsó játékrészre 16 pontos előnnyel fordult a Panthers, és Funchess 14 yardos TD-jével további 7 egységgel növelték előnyüket. Innen már úgy nézett ki veszett fejsze nyele ez a meccs a Packersnek, de Rodgersék megrázták magukat és egy 30 yardos Starks elkapással megalapoztak a felzárkózásnak, ami után kétpontos kísérlet is sikerrel járt. Egy gyors Carolina three and out után újabb Packers TD következett, a tight end Richard Rodgers húzta le ARod passzát, 8 pontra csökkentve a Green Bay hátrányát. A következő támadásnál Newton húzott egy Peyton Manninget és rögtön az első passzából interceptiont dobott, 3:38-al a vége előtt a Panthers 22 yardosáról jöhetett Aaron Rodgers.

A döntő játék: Egy TD és egy sikeres kétpontos kellett az egyenlítéshez. A hazaiak védelme nagyon felszívta magát, rögtön az első nekifutásra 4th&5-re kényszerítve a támadókat. A Green Bay számára minden mindegy alapon megpróbálták és Cobb hihetetlen elkapásával megcsinálták a first downt, életben tartva a reményt. 9 yardról azonban elfogyott a tudomány, egy szem Rodgers scramble hozott 5 yardot miután újra neki ment a Packers a negyedik kísérletnek. Ezúttal nem volt szerencséjük, a folyamatosan jól működő Panthers pass rush interceptionbe kergette a regnáló MVP-t, ezzel eldöntve a mérkőzést.

A mérkőzés embere: A teljes Panthers pass rush. Remekül kielemezték az egy héttel ezelőtti Packers mérkőzést, és sikeresen használták a Denveri védelemtől ellesett módszert. A recept marha egyszerű: helyezz nyomást Rodgersre! Szinte nem volt passzjáték, mikor nem értek oda hozzá, ötször került a zsákba, további 14 alkalommal ütötték meg. Nagyon rendbe kell szedni azt a Packers OL-t, mert a tavalyi szereplés után ez hatalmas formahanyatlás.