A Wild Card kör mérkőzései folyamán a csapatoknak nem csak egymással, de a környezettel is meg kellett küzdeniük. A Seahawks@Vikings mérkőzésen -8 (-22 Celsius) Fahrenheitet mértek, amellyel a történelem harmadik leghidegebb mérkőzése lett, a Packers@Redskins összecsapáson pedig közel 50 km/h-ás szelet mértek, amely ugyan nem orkán erejű, de jelentős ráhatása is lehet a játék képére. Az időjárási elemek tehát jelentős szerepet játszhatnak napjaink játékában. Ennek örömére összeszedtem kicsit a történelem legszélsőségesebb meteorológiai mérkőzéseit.
A leghidegebb
A történelem leghidegebb mérkőzését hol máshol, ha nem a Lambau Fielden játszották. 1967 december 31-én, -13 Fahrenheitet (-25 Celsiust) mértek a Green Bay Packers vs. Dallas Cowboys NFC döntőn. A méltán elhíresült mérkőzés azóta is az Ice Bowl nevet viseli, a fagyos szélben a hőérzet -48! Fahrenheit (-44 Celcius) volt, ami valami brutálisan hangzik. Ilyenkor mi már nem hogy mérkőzést nem játszanánk, de talán két hétig ki sem lesnénk a házból.
A legesősebb
A leghidegebb után következzen egy kevésbé zord, de annál zavaróbb mérkőzés. 1979-ben a friss franchise, a Tampa Bay fogadta a Kansas City Chiefset. A 44 Fahrenheit körüli hőmérséklet semmi különöset nem mutat, de nem is ez volt a lényeg. Tampába az NFL szezon eleje beleesik a hurrikán szezon kellős közepébe, a szélsőséges monszun időjárás ekkor érezteti a legjobban a hatását. A mérkőzés folyamán állítólag olyan mértékű eső zúdult a pályára, hogy volt olyan snap, amiről úgy nyilatkoznak, hogy nem látták rendesen egymást az elkapók az irányítóval.
A legszelesebb
A lista legfrissebb tagja, az egyik legemlékezetesebb. 2007 decemberében, a Cleveland Browns csapata látogatott Buffalóba, amely várostól nem áll távol a hó gondolata. A legnagyobb gondot a csapatoknak azonban mégsem ez, hanem az orkán erejú szél okozta. A havazással megspékelve igazán könyörtelen körülményeket okozott a két csapatnak. Ezek után nem meglepő, hogy a történelem egyik legkevesebb pontot hozó találkozója 8-0-ás végeredménnyel zárult.
A leghavasabb
Az előző mérkőzéshez hasonlóan itt is a hó volt az egyik nehezítő körülmény. Az viszont még az előzőnél is több volt. Az 1948-as NFL döntőn annyi hó esett, hogy sokáig a mérkőzés elhalasztásáról is esett szó. A döntés végül a megrendezésre esett, amiben sok köszönet nem volt. Kivéve egy embernek. A heves havazás miatt a passzjáték szinte lehetetlen volt, így a futójátékok domináltak. Steve Van Buren, az Eagles futója 196 yardot futott a hóban és csodálatos 7-0-ás győzelemre vezette csapatát.
A legmelegebb
Az NFL szezon időpontja miatt a legmelegebb mérkőzés hőmérséklete sem tűnik olyan brutálisnak, mint a hidegeké. Mégis az a 104 Fahrenheit (40 Celsius), amit még az akkori Los Angeles Raiders stadidonjában mértek elég kellemetlennek mondható. A szikrázó napsütésben egészen 121 Fahrenheit (50 Celsius) volt a hőérzet, amely komoly gondot okozott a játékosoknak. Itt nem elsősorban olyanokra kell gondolni, hogy kinek sütött szemébe a nap vagy hogy az izzadság belefolyt a szemébe a játékosoknak, de egy-egy hosszabb nyargalás után kiszáradásbeli gondok jelentkezhetnek.
Most hogy átnéztük, melyek voltak a történelem legszélsőségesebb időjárásbeli meccsei, kicsit vizsgáljuk meg milyen hatással van a környezet a játékra. Valóban képes mérkőzéseket eldönteni, valóban befolyásolja-e annyira a játék képét, hogy akár egy jobb csapat, aki rosszul alkalmazkodik, képes kikapni egy gyengébb, jobban alkalmazkodótól?
A hideg
A leggyakoribb tényező az a hűvős időjárás. Az NFL playoff a tél közepére van kalibrálva, így nem meglepetés, hogy a csapatok gyakran néznek szembe fagyos széllel és kemény mínuszokkal. Aki játszott már hidegben mérkőzést, az nagyon jól tudja ennek a tényezőnek a mellékhatásait. Talán kis pöcsös korunkban mindannyian határoztunk úgy, hogy a rossz idő ellenére kilesünk a barátokkal egy jót focizni. Nos, ilyenkor a telirüsztel megbikázott labdák testünkön tompulva négyszer vagy ötször fájdalmasabbá tették a játékot, mint normál körümények között. Azt talán már nem kell ecsetelnem, hogy egy olyan kontakt sportban, mint az amerikai futball ez milyen következményekkel jár. Minden tackle, minden elkapás és minden rúgás nagyon tud fájni. Ezekből sokkal nehezebben kelünk fel és egyre nehezebben mozgatjuk végtagjainkat.
A másik fontos hatása az az elgémberedett végtagjainkra hat. Hidegben nehezebben melegednek be és maradnak üzemkészek az izmaink, nehezebben fogunk rá a labdára, valamint nehezebben szelidítjük meg azt. A Seahawks@Vikings meccsen nem egy dobásnál látszott, hogy nem igazán sikerül úgy megdobni azt a labdát, ahogy azt az irányítók elképzelték.
A szél
Az előzőhöz képest kisebb jelentősége van, de annál zavaróbb lehet bizonyos játékhelyzeteknél. A Packers@Redskins meccs alatt folyamatosan jöttek a hírek, miszerint Rodgersnek hátszéllel megy igazán a játék. Én ezt a nézetet nem igazán osztom, de azt biztos, hogy van szerepe a játékban. A nagyobb erősségű szél, a hosszan, magasan szálló labdák irányát, szögét minimálisan meg tudja változtatni, ami szoros játékhelyzeteknél dönthet el labdabirtoklásokat is.
Amire viszont egyértelműen negatívan hat, azok a rúgások. Aki játszott már Madden játékkal, az láthatta, hogy a rúgásokhoz készülve van egy kis ikon, ami jelzi nekünk a szél irányát és erősségét. Messziről megeresztett field goalok esetén jelentősen módosíthat a rúgások irányán, valamint láthattuk, hogy Belichick ennek hatására döntötte el már hosszabbításos mérkőzésen is, hogy támadni szeretne-e vagy inkább térfelet választani.
A hó
Ez a természeti elem talán a legkevésbé gyakori, de jelenléte a leglátványosabb. Biztos vagyok benne, hogy mindenki emlékszik arra a nem is olyan régi Eagles vs Lions meccsre, ahol zuhogó hóesés volt és olyan szinten állt a hó a pályán, hogy nem lehetett látni a vonalakat sem. Ennek a hatása két részre bontható. Egyrészt a zuhogó csapadék miatt a passzjáték ellehetetlenült, másrészt a csúszos talaj és a körülbelül 50 centis hó miatt a tackle-ök kivitelezése se volt könnyű. Ilyen talajon ugyanis az irányváltás szinte felér egy hasravágodással.
A látási viszonyok katasztrófálissá váltak és minden yard azon múlt, hogy a futók vagy a védők tudták megőrizni az egyensúlyukat. Van még egy utolsó látványos eleme a hózápornak. Ez pedig az, hogy ki***tül jól néz ki ilyenkor egy NFL mérkőzés.
A meleg
Fentebb már említettem, hogy a meleggel kell a legritkábban megküzdenie egy amerikai futball játékosnak. Ráadásul talán ez ellen lehet a legkönnyebben is védekezni. Ennek ellenére nem elhanyagolható milyen következményekkel járhat, ha nem vesszük komolyan. A tartosan magas hőmérséklet és a magas páratartalom által ugyanis nagyon gyorsan kiszáradhat a testünk és ha nem viszünk be megfelelő mennyiségű folyadékot, akkor pórul is járhatunk. Most meg nem mondom már melyik mérkőzésen, de az elmúlt két évben volt az az eset is, hogy egy vendég csapat játékosainál tömegesen jelentkeztek kiszáradásbeli tünetek és ez meg is látszott a játékukon.
Dallasban már többször volt ez a vád, hogy direkt csinálják, ott voltak ezek a kiszáradásos dolgok.
Hétvégén elugrottam unokatesókkal gurulósat játszani… Irányváltás a fagyott, havas füvön stoplis nélkül lehetetlen, stoplissal csak-csak, de így is sikerült egyszer kicsússzon alólam a lábam – kontakt nélkül. Oldalr-seggre vágódtam, ilyen talajon nem kellemes. Becsúszni, szerelni szintén képtelenség. Nagyon csodáltam a SEA@MIN és anno a Lions-Eagles meccsek játékosait.