Amerikában three-peatnek nevezik azt a jelenséget, mikor egy csapat háromszor egymás után megnyeri a bajnokságot. A Super Bowl bevezetése óta az NFL-ben minden nagy csapat álma az volt, hogy nekik sikerüljön először három egymást követő évben megnyerni a Super Bowlt. Ám ez különböző okok miatt mindmáig egyetlen csapatnak sem sikerült. Pedig volt alkalma erre nem kevés csapatnak.
1966 óta – amióta a Super Bowl-t játszanak a csapatok – összesen 8 alkalommal fordult elő, hogy valakinek esélye nyílt volna arra, hogy triplázzon, de végül mindegyik csapat elbukott. Vajon miért? Ebben a cikkben erre a kérdésre szeretnék választ találni, oly módon, hogy megvizsgálom, mely csapatoknak volt lehetőségük a three-peatre, és ők milyen körülmények következményeként bukták el az áhított triplázást.
1. Green Bay Packers
1966-67: Super Bowl győzelem
1968: Nem sikerül bejutni a playoffba.
A 60-as évek első felét a Packers végigdominálta. Vince Lombardi fiai minden évüket pozitív mérleggel zárták, és ha bejutottak a playoffba, akkor ott meg sem álltak a végső győzelemig. 1966-ban a legelső Super Bowlon a Packers viszonylag könnyen legyőzte a Kansas City Chiefst, és a rákövetkezendő évben a favoritnak tartott Oakland Raiders csapatán is átgázoltak. Az első két Super Bowlt tehát a Packers megnyerte, és készülhetett arra, hogy harmadszor is bebizonyítsa, ők a legjobbak. Ám Vince Lombardi már Raiders elleni meccsen eldöntötte, hogy az lesz az utolsó mérkőzése, és a 67-es győzelem után bejelentette a visszavonulását.
Az utódja Phil Bengtson pedig nem tudott felnőni a nagy feladathoz, és az irányítása alatt a Packers az évtizedben először negatív rekorddal zárt (6-7-1). Értelemszerűen egy ilyen rekorddal akkor még nem lehetett bejutni a playoffba, így a trónfosztás biztossá vált, ahogy az is, hogy a Packers nem fogja tudni elsőként végrehajtani a three-peatet.
(Ugyan az 1965-ös évet is a Packers nyerte, tehát ha úgy nézzük ők képesek voltak 3 egymást követő évben bajnokságot nyerni, de az még nem Super Bowl volt, így azt én nem számolom ide.)
2. Miami Dolphins
1972-73: Super Bowl győzelem
1974: Vereség a divisional körben.
A Dolphins csapata 1971 és 73 között minden évben bejutott a Super Bowlba. 71-ben még vereséget szenvedtek a Dallas Cowboystól, de rá egy évre 100%-os szezont produkáltak, aminek a végén a Washington Redskinst legyőzve elhódították a Vince Lombardi trófeát. A 73-as szezonban ugyan két vereség már becsúszott, de ez nem zavarta meg Don Shula fiait. Simán bejutottak a Super Bowlba, és ott végigdominálva a meccset legyőzték a Minnesota Vikings csapatát. Két egymást követő Super Bowlt tehát simán megnyertek, és ekkor még semmi előjele nem volt annak, hogy ne sikerülne triplázni.
Ám 1974-ben egy rivális liga tűnt fel a színen, amely a World Football League(WFL) nevet viselte. A WFL egyik csapata a Memphis Southmen pedig megkörnyékezte a Dolphins három játékosát. Larry Csonka(FB) Jim Kiick(RB) és Paul Warfield(WR) is bejelentette, hogy a 75-ös szezont már a Southmen csapatában fogják végigjátszani. Ugyan a 74-es szezont tisztességgel végigjátszották a Dolphinsban, de a csapatmorálnak egyáltalán nem tett jót, hogy három ilyen húzónév előre leszögezte, ők többet nem fognak itt játszani.
Ilyen körülmények között talán csodaszámba megy, hogy sikerült 11 győzelmet összehozni és megnyerni a csoportot. Sőt a Raiders vendégeként majdnem sikerült győzniük is. 26 másodperccel a vége előtt még vezettek 26-21-re, de Clarence Davis (RB, Oakland) három védő keze között elkapta Ken Stabler(QB, Oakland) passzát. Ez volt a legendás “Sea of Hands” elnevezésű játék, aminek köszönhetően a Raiders 28-26-ra legyőzte a Dolphins csapatát, megfosztva őket a three-peat lehetőségétől.
https://www.youtube.com/watch?v=R0bV0JLbiXg
Ennyin múlott.
3. Pittsburgh Steelers
1974-75: Super Bowl győzelem.
1976: Vereség az AFC döntőben
A Dolphins bukása után egy új nagyhatalom született meg az AFC berkein belül: a Pittsburgh Steelers. Chuck Noll fiai a 74-es szezonban bejutottak a Super Bowlba, és ott nyögvenyelősen ugyan, de legyőzték az esélyesebbnek tartott Minnesota Vikings csapatát. Rá egy évre immár esélyesként érkeztek a Super Bowlba, és ott egy emlékezetes összecsapáson arattak győzelmet a Dallas Cowboys fölött.
A Steelers számára minden adott volt, hogy meglegyen a triplázás. A vezetőedző személye változatlan maradt, és a csapategység sem bomlott meg. Ám ekkor közbeszóltak a sérülések. A Steelers 76-os szezonját alapvetően határozta meg, hogy az offense több tagja is kidőlt hosszabb-rövidebb távra. Terry Bradshaw(QB) csak nyolc, John Stallworth (WR) pedig csak 3 meccsen tudott kezdőként részt venni. Lynn Swann(WR) pedig a Raiders elleni nyitómérkőzésen kapott egy szabálytalan ütést a nyakára, amely bár nem volt súlyos, de mindenképp befolyásolta a későbbi játékát.
Ám hála a defense helytállásának, na meg Franco Harris masszív futójátékának, a Steelers össze tudott szedni 10 győzelmet, amely pont elég volt arra, hogy megnyerjék a csoportot. A playoff első körében sokak meglepetésére le tudták győzni az esélyesebbnek tartott Baltimore Coltsot, de a győzelemnek ára volt. Mind Franco Harris(RB), mind Rocky Bleier(RB) sérülést szenvedett a mérkőzés során, és bár a Raiders elleni AFC döntőre beöltöztek, nem tudtak a pályára lépni. Lényegében tehát elkapók, és futók nélkül állt fel a Steelers offense arra a meccsre, és mint az várható volt a védelem egymaga nem tudta felvenni a versenyt az akkor bombaformában lévő Raidersszel. 24-7-es vereséget szenvedtek az Oakland vendégeként, és a triplázás lehetősége elúszott.
4. Pittsburgh Steelers
1978-79: Super Bowl győzelem
1980: Nem sikerül bejutni a playoffba.
76-ban fájdalmas vereséget szenvedtek a Raiderstől, és 77-ben sem tudtak visszajutni a Super Bowlba. Ám 78-ban visszatért az igazi Steelers, és az AFC-t végigdominálva a Super Bowlon is győzni tudott egy legendás meccsen a Dallas Cowboys ellen. A következő szezonban megint eluralkodtak a csapaton a sérülések, de kezelni tudták a helyzetet, ráadásul a playoffra minden fontos személy hadra fogható lett. Ennek köszönhetően újra eljutottak a Super Bowlba, és ott a vártnál kicsit nehezebben ugyan, de legyőzték a Los Angeles Rams csapatát.
Kaptak tehát egy második lehetőséget, hogy végrehajtsák a three-peatet, de ez ismételten nem sikerült. 1980-ra a csapat tagjainak többsége már túl volt a fénykorán, és a liga többi tagja is kezdte kiismerni a Steelerst. A 80-as szezon nem tekinthető annyira nagy kudarcnak, mint azt elsőre gondolnánk, ugyanis a vereségeik többsége alig pár ponton múlott (7 vereségből csak három volt olyan, hogy egy labdabirtoklásnál nagyobb volt a különbség) de az előző Super Bowl évekhez képest a 9-7-es rekord visszalépésnek számított. Ugyan az NFC középső csoportjában a 9 győzelem elég volt a csoportgyőzelemhez, de az AFC középső csoportjában már nem. Abban az évben a Browns, és az Oilers is 11 győzelmet szerzett, így a Steelers visszaesett a csoport harmadik helyére, ahonnan nem tudott bejutni a playoffba. Így a Steelers másodszor is elszalasztotta a triplázást.
5. San Fransisco 49ers
1988-89: Super Bowl győzelem.
1990: Vereség az NFC döntőben.
Egy évtizedet kellett várni arra, hogy valaki megint a three-peat közelébe kerülhessen. A 49ers 88-as szezonja borzalmasan indult, de a végén egy őrült végjátékban le tudta győzni a Cincinnati Bengals csapatát a Super Bowlon. A 89-es szezonban ellenben már abszolút favoritok voltak. Az NFC-t simán végigverték, és a Super Bowlon is valósággal átgázoltak a Denver Broncos csapatán. A 90-es szezonnak tehát úgy láthattak neki, hogy talán ők lehetnek azok, akiknek sikerül a triplázás. Erre megvolt minden esélyük, hiszen lemásolták az előző éves 14-2-es mérlegüket, és nemcsak az NFC, de az egész liga legjobb mutatóját produkálták. Sokak fejében megfordult tehát a kérdés: Ki képes megállítani őket?
Az NFC részéről egyetlen csapat volt, akikről úgy gondolták talán képes lehet megszorongatni a 49erst. A New York Giants. Ám a Giants a szezon 15. fordulóján, a Bills ellen elveszítette a kezdő irányítóját Phil Simmst, és bár a helyére beálló Jeff Hostetler nem játszott rosszul, de senki nem gondolta volna, hogy a Hostetler vezette offense képes lesz 20 pontot feltenni a táblára. Nos, az NFC döntőn a Giants valóban nem tudott 20 pontot szerezni. Sőt még TD-t sem tudtak elérni, de a defense-nek hála végig meccsben maradtak. Ám 3 perccel a vége előtt a 49ers vezetett 13-12-re, és Joe Montana kezében volt a labda. Montana azonban egy brutális ütést kapott Leonard Marshalltól(DT, Giants), és el kellett hagynia a pályát. A helyére beálló Steve Youngtól nem vártak el sokat, csak annyit, hogy adogassa a labdát Roger Craignek(RB) és futtassák le az órát. Craig kezéből azonban kiütötték a labdát, amit Lawrence Taylor szedett össze a Giants 43 yardos vonalán.
Hostetler tehát visszakapta a labdát, és a hátralévő idő még pont elég volt ahhoz, hogy Field Goal távolságba vezesse a csapatot, Matt Bahr (K) lába pedig nem remegett meg. Az utolsó másodpercben berúgta az 5. Field Goalját is, és 15-13-ra a Giants győzött.
A 49ers nagyon közel került ahhoz, hogy triplázhasson. Sőt igazából ők kerültek a legközelebb. Az ő esetükben nem történt semmi a pályán kívül, ami visszavetette volna a csapat teljesítményét. Abszolút esélyesei voltak az 1990-es évnek, de egy balszerencsés játék (Craig fumble) ellökte őket a lehetőségtől, hogy triplázhassanak.
Néha elég egy ember hibája is.
6. Dallas Cowboys
1992-93: Super Bowl győzelem.
1994: Vereség az NFC döntőben.
A Cowboys számára a 70-es évek sikerekkel, a 80-as évek pedig csalódásokkal teltek. Az évtized végére odáig süllyedt a csapat, hogy a top 5-ben választhatott a drafton. Ám a 90-es évekre Jimmy Johnson(HC) közreműködésével a csapat újra megtalálta régi fényét, és 92-ben valamint 93-ban is legyőzte a Buffalo Bills csapatát a Super Bowlon. A 94-es szezonban folytatta a nagy menetelést, és 12-4-es mérleggel megnyerte a csoportját, valamint a Packerst legyőzve az NFC döntőjébe jutott. Ott az a 49erst fogadta, akit az előző két playoff során már legyőzött, így gyakorlatilag ők voltak az esélyesei annak a mérkőzésnek. Ám a San Fransisco-i túra ezúttal vereséggel zárult. A Cowboys az első negyedben annyira össze volt zavarodva, hogy hibát hibára halmoztak. Először Troy Aikman dobott pick6-et az első drive-ban. Aztán a második drive-ban Michael Irvin(WR) kezéből verték ki a labdát. Majd közvetlenül a 49ers pontszerzés után a kickoff alatt Kevin Williams(WR) ejtette ki a labdát a kezei közül, amit természetesen a 49ers szerzett meg, és utána nem sokkal később újabb TD-t szereztek. Három turnovert vétett a Cowboys az első negyedben, amiből a 49ers 21 pontot pakolt fel a táblára. Ugyan a Cowboys még tisztességgel küzdött tovább, de nem tudták kijavítani az első negyedes botladozásaikat. A 49ers végül 38-28-ra legyőzte a Cowboyst, akik így nem tudták megvalósítani a nagy álmot, a three-peatet. (Igaz egy évre rá újra bajnokok lettek, tehát ha nem is egymást követő években, de sikerült összehozniuk 3 Super Bowl győzelmet.)
Nem így kellene egy NFC döntőt elkezdeni.
7. Denver Broncos
1997-98: Super Bowl győzelem.
1999: Nem sikerül bejutni a playoffba.
John Elway már az utolsó éveit taposta, amikor 1997-es NFL évben legyőzte a Green Bay Packers csapatát a Super Bowlon. Ekkor mindenki azt gondolta, hogy vissza fog vonulni, de Elway még maradt egy évet. Jól tette, hiszen a következő évben a csapat megállíthatatlan lett, és az AFC-t megnyerve a Super Bowlon az Atlanta Falconst is viszonylag simán legyőzte. Ám Elway tudta, hogy már nincs benne több, így a Broncos úgy készült a triplázásra, hogy az irányító, aki évekig a hátán cipelte a csapatot már nem lesz velük.
Elway utódját nem sikerült megtalálnia a Broncosnak. A 99-es szezon első négy mérkőzését mind elveszítették, ráadásul tovább nőtt a baj, mikor a negyedik héten a Jets ellen Terrell Davis (RB) olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy az egész karrierje véget ért. A Broncos tehát elvesztette a kezdő irányítóját, és a kezdő futóját is, ezt pedig a csapat már nem tudta túlélni. 6-10-es rekorddal a csoportja végén zárt a Broncos, és évekbe telt, mire újra az elitbe tudta magát tornázni.
8. New England Patriots
2003-2004: Super Bowl győzelem.
2005: Vereség a divisional körben.
A Patriots sokáig a liga végén kullogott, ám Belichick, és Brady érkezése a 2000-es évek elején mindent megváltoztatott. Ezt a diadalmenetet már sokan ismerhetik, hiszen pont a 2003-as Carolina Panthers elleni Super Bowl győzelem volt az első, amit a magyar nézők élőben követhettek, és izgulhattak végig. A rá következendő évben a Patriots ismét bejutott a Super Bowlba, és ott egy újabb izgalmas meccsen legyőzték a Philadelphia Eagles csapatát. Újra megnyílt tehát a lehetőség, hogy egy csapat triplázhasson, de a sérülések megint közbeszóltak.
2005-ben a Patriots csapata rengeteg sérüléssel küszködött. Corey Dillon(RB) többet volt sérült, mint sem, a támadó fal is jelentősen megcsappant, ráadásul a védelem szíve, Teddy Bruschi(MLB) is kénytelen volt kihagyni az idény felét. Ennek köszönhetően a New England csak 10 győzelmet tudott összeszedni, ami ugyan arra elég volt, hogy a csoportját megnyerje, de az AFC továbbjutói közül az ő mérlegük volt a legrosszabb. A Jaguarst még le tudták győzni a Wild Card körben, de az újra magára találó Broncos már sok volt nekik. A Patriots az egyik legrosszabb mérkőzését játszotta akkor Denverben (2 INT, 3 Fumble) ami végül 27-13-as Broncos győzelemmel zárult.
A play, ami végleg a Broncos malmára hajtotta a vizet.
A New England volt az utolsó olyan csapat, amelyiknek lehetősége volt a three-peatre. Azóta egyetlen csapatnak sem sikerült még a duplázás sem, nemhogy a triplázás. A Seahawks ugyan közel került hozzá, hogy ők legyenek a 9. csapat, akinek lehetősége nyílik arra, hogy triplázzon, de végül az utolsó másodpercekben elbukták ezt a lehetőséget. És elnézve a mostani mezőny kiegyensúlyozottságát nem hiszem, hogy egyhamar újabb jelentkező futna be a three-peatre.
A cikk elején azt a kérdést tettem fel, hogy vajon 50 év alatt miért nem sikerült eddig senkinek sem a triplázás. Megvizsgálva a körülményeket szerintem ez már egyáltalán nem meglepő, hiszen mint az kiderült rengeteg dolog befolyásolja egy csapat teljesítményét. Előfordulhat, hogy a legfontosabb személy válik ki a csapatból(Packers, Broncos) aminek következtében a csapat már nem lesz képes ugyanazt a formáját hozni, mint az előző két évben. Előfordulhat, hogy az öltözői légkör romlik meg(Dolphins). Közbejöhetnek sérülések(Steelers, Patriots), illetve előfordulhat az is, hogy a csapat(vagy egy játékos) pont azon a napon hibázz a legnagyobbat, amikor nem kellene(49ers, Cowboys).
Mindezek megvizsgálása után, én azt tudom mondani, hogy egyáltalán nem meglepő, hogy eddig senkinek nem sikerült a three-peat. Annyi minden befolyásolja egy csapat teljesítményét, hogy inkább az lenne a meglepő, ha egy csapat 3 éven keresztül képes lett volna megnyerni a bajnokságot.
Legfrissebb cikkeink
- A Raiders mégis megtartaná Davante Adamst?
- A Giants IR-re tette az egyik kezdő pass rusherét
- Véget ért a Matthew Stafford éra Los Angelesben
- A Lions hosszabbított David Montgomeryvel
- Jared Goff hét jó passzra egy pazar rekordtól
- Ricky Pearsall hamarosan visszatérhet, de CMC nem
- FK! Preview #6
- Will Levis tudja vállalni a játékot, ő lesz a Titans kezdője
- Valami nagyon nincs rendben a Raidersnél
- Romeo Doubs büntetése lejárt, bajban a Cowboys védelme
- Michael Pittman mégis játszhat a héten, Malik Nabers viszont nem
- FK! FIRST Craft Beer Fantasy League 2024 – az 5. forduló
- Szombati beszámoló #5 – College foci 2024
- Hosszabbított elit special teamerével a Patriots
- Visszatér a Colts kezdőjébe Anthony Richardson
Legutóbbi hozzászólások
- renningan on Véget ért a Matthew Stafford éra Los Angelesben
- Geiz on Véget ért a Matthew Stafford éra Los Angelesben
- Cseh Tibor on A Giants IR-re tette az egyik kezdő pass rusherét
- Ragi on A Raiders mégis megtartaná Davante Adamst?
- Kopi3.14 on A Raiders mégis megtartaná Davante Adamst?
- Kopi3.14 on Véget ért a Matthew Stafford éra Los Angelesben
- Kopi3.14 on Véget ért a Matthew Stafford éra Los Angelesben
- Ragi on A Raiders mégis megtartaná Davante Adamst?
Jó kis cikk.
Alapvetően óriási nagy szerencse kellene ahhoz, hogy ez összejöjjön bárkinek. Eleve nehéz a sapka miatt egyben tartani egy szupertehetséges keretet ami az alapja lenne annak, hogy valaki véghezvigye ezt. De ha még sikerül is, akkor is ott vannak a sérülések amit gyakoribbak, mint bármelyik másik sportban. Azok közül meg van olyan ami egyedül már önmagában meghatározza egy csapat játékát, de vannak olyan sérüléshullámok is, amit nincs olyan csapat ami kibírná. Ezeknek a sérüléseknek a nagy része tiszta szerencsétlenség (szerencse ha elkerülöd).