Nem egyszerű az újoncok élete. A folyamatos szívatásokon és költséges vacsorameghívásokon túl is nehéz az integrálódás, hát még ha le se fütyülik őket. Delanie Walker, a Tennessee Titans tight endje például addig szóba sem áll az újoncokkal, ameddig nem bizonyítják az értéküket:
“Nem akarok senkiről semmit tudni addig, ameddig nem biztos a helye a csapatban. Ezt ki kell érdemelned. ”
Az egykori hatodik körös Walker már csak tudja, az 1/6-os Vernon Davis mögött folyamatosan izgulhatott, hogy mi lesz vele. Épp ezért igyekszik tudatosítani az újoncokban, hogy semmi sem garantált, és ez alól a Heisman győztes Derrick Henry sem kivétel:
“Méregettem kicsit Henryt és ember, jó nagy darab. Hamar a helyére kellett raknom őt, de egy jó srác. Csak azért szívózok vele, mert úgy érzem, hogy egy szörny lesz belőle a pályán. Nem szoktam az újoncokon gondolkodni, amíg nincsenek a végső rosteren, de ő képes lehet segíteni a csapatnak.”
Nem mondanám beképzeltségnek, vagy paraszt dolognak. Még valahol igaza is van, mert nagy spanok lesznek, aztán a csávó dobban a csapattól. Csapatsportoknál nem lehet egyik percről a másikra már hű de nagy haveroknak lenni. Mondjuk a külön szekálás is fölösleges szerintem.
Valahol jogos, mert azért az újoncok se azok a szerény párák manapság, úgyhogy ez így korrekt. Főleg, ha nem viteti el magát egy 25 ezer dolláros vacsira :)