A hét játékai – NFC

Egy ideje tervezzük már ezt a rovatot – vagy valami ehhez hasonlót -, ahol egy-egy játékot elemzünk mélyrehatóbban, szakmai szemmel, közelebbről. Most jött el ennek az ideje és elsőként az NFC divisional körének két mérkőzéséről választottuk ki a legnagyobb játékokat.

Seattle Seahawks @ Atlanta Falcons

#1 Julio Jones touchdown

Az első jelenetem Julio Jones TD-elkapása volt, a Falcons első drive-jában, bármilyen furcsa is ezt a második negyed elején kimondani. A játék pedig egyrészt Kyle Shanahant, a támadókoordinátort dicséri, másrészt pedig Matt Ryant. Máris mondom miért, de nézzük előbb a játékot magát, hátha felelevenítésre szorul.

És akkor vizsgáljuk meg ezt közelebbről. Nem furcsa nektek valami a játékban?  A támadófalra és Sanu blokkolására gondolok. Úgy viselkednek, mintha futójátékról lenne szó. Az offensive line előre felé blokkol, Sanu pedig beáll a corner és a feltételezett futás közé, hogy Lane véletlenül se állíthassa meg Freemant. Tehát Julión és Ryanen kívül mindenki azt hiszi a támadóknál is, hogy bizony futni fognak. Mert futójáték is volt hívva.

A fenti képen berajzoltam, hogy mi is történik. Ryan under center indítja a játékot, a támadófal nyomul előre és blokkolja a védelmet, Freeman elindul egy futáshoz, Sanu megy és blokkolja Lane-t. Julio pedig elmegy Sanu mögött az üres területre és elkapja a felé dobott labdát.

Na de hogyan is lett passzjáték egy futójátékból? Úgy, hogy Ryannek megvan az a szabadsága a rendszerben, hogy áthívjon 1-1 játékot a snap előtti helyzet alapján anélkül, hogy ténylegesen áthívná azt. Ő pedig észrevette, hogy két bal oldalt lévő elkapóján csak egy védekezik szorosan (Lane), egy pedig messzebb (Sherman). Lane ráadásul slot cornerként túlságosan is kívül áll fel, egy esetleges befelé induló útvonalat teljesen esélytelen, hogy levédekezzen. Így pedig hatalmas üres terület tátong a fenti képen sárgával jelölt részen, ahová nem volt nehéz bepasszolni a labdát.

A fenti kép egyből a snap után készült. Érdemes figyelni a linebackerek reakcióját, mindegyikük előre mozdul, mert úgy látják a fal blokkolásából, hogy futójáték következik. Ez is segít abban, hogy a sárga üres területen ne legyen egyetlen védő sem, aki megakadályozhatná a TD-t. Egyébként Sherman nem véletlenül reklamált a játék után, határeset volt, hogy nem hívtak offensive pass interference büntetést Sanura, még ha ő nem is tudta, hogy passz következik.

A játék kivitelezése semmi nehézséget nem tartogatott Matt Ryannek, csak egy 5 yardos passzt kellett odalöbbölnie Julio elé. De természetesen olvasnia kellett a védelmet a snap előtt és észrevenni, hogy a linebackerek fellépésével, Lane széles és Sherman távoli helyezkedésével hatalmas lyuk fog keletkezni középen. És dicsérjük meg Kyle Shanahant is, aki lehetőséget ad a hívott játék megszakítására teljes áthívás nélkül és ilyen opciókat képes beletenni a játékba.

#2 Tevin Coleman touchdown

Ez pedig zseniális Kyle Shanahantól. A Seahawks ugyanis többségben Cover-3-at használ, tehát 3 játékos felelős a hátsó terület egy-egy harmadáért és a többiek is zónáznak. Ezt támadta tökéletesen a Falcons offense 12-10-es vezetésnél, a félidő vége előtt egy perccel.

Kezdjük az útvonalak felrajzolásával. Sanu a jobb oldalon egy Go route-ot fut, de ez a legkevésbé érdekes számunkra. Julio Jones a jobb oldali slotból egy shallow crosst fut, már a bal oldalon a tight end Hooper kimegy a flatbe, Gabriel egy post route-tal befelé vág a célterület előtt, a futó Coleman pedig egy az ő pozíciójában nagyon szokatlan corner route-ot fut.

A játék bal oldala az érdekes számunka, ezt tölti túl ugyanis Shanahan. A snap előtt nem feltétlen gondolná ezt az ember, hiszen senki sincs a szélen a Falconstól, hárman is (Gabriel, Hooper és Coleman) a falhoz közel állnak, Coleman ráadásul ugyebár a backfielről érkezik. Ehhez kapja még meg a Seahawks védelme Julio Jonest, aki a védőfal mögött jön át keresztbe a jobb oldalról. És hogy miért jó ez? Mert a Seahawks védelmében csak három ember marad a bal oldalon zónákban, ezzel pedig létszámfölényt generálnak a hazaiak.

Kyle Shanahan a jobb oldali cornerre (Shead) hegyezi ki a játékot, az ő hátsó zónájába visz két embert, Gabrielt és Colemant (sárgával jelölve). Ez előtt viszont le kell foglalnia egyrészt a belső linebackert (jelen esetben Julio keresztbe mozgásával), hogy ő ne léphessen hátrébb Colemannel, másrészt a külső linebackert (Hooper az oldalvonal felé), hogy ő szintén ne léphessen hátra.

Emeljük azt is ki, hogy Matt Ryan gyönyörűen mozog a zsebben és lép ki abból a nyomás hatására, hogy teljesen nyugodtan passzolhasson a sarok felé. A passz pillanatában így áll a helyzet:

Sheadnek esélye sincs Colemant utolérni, de még ha vele is ment volna, akkor Gabriel kapott volna egy egyszerű TD-passzt. Viszont ahhoz, hogy ezt így fel lehessen rajzolni, ahhoz Shanahannak tudnia kellett, hogyan támadja a Seahawks Cover-3 védekezését. Azt még én is tudom, hogy nagyrészt ezt használja a Seahawks, de érdekes módon nagyon kevés koordinátor tudja olyan hatékonyan felrajzolni ezeket a játékokat és olyan hatékonyan támadni ezt a védekezési sémát (vagy bármilyet), mint Kyle Shanahan. Nem véletlenül beszélünk róla úgy, mint az idei év legjobb koordinátora és a liga (egyik) legjobb főedző-jelöltje.

Green Bay Packers @ Dallas Cowboys

#1 Jared Cook elkapása

Természetesen ezt a játékot kell ennél a meccsnél kiragadni, de nagyon gondolkodtam, hogy berakok ide a screenshotot a play előtt, majd a play végén is és a kettő közé odaírom, hogy GENIUS, mert ez egész egyszerűen zseniális volt Rodgers részéről. Persze Cook lábmunkája sem volt semmi.

Kezdjük azonban egy kis előtörténettel, ugyanis nem akármi, ahogy ez a játék kialakult. A támadóidő kezdett lejárni, Rodgers pedig alig hallotta, mit mondanak a fülére, így Bakhtiari és Cobb elkezdték sürgetni, hogy mondja már meg mi legyen. Erre Rodgers fogta magát és gyorsan felrajzolt magában egy playt és elmondta mindenkinek, hogy mit is fusson. Egy másodpercet láthattunk is ebből a közvetítés során:

És akkor nézzük meg magát a játékot, mert nem lehet elégszer megnézni, most All-22 kamerákkal:

Nézzük mik voltak a feladatok támadó, illetve védőoldalon. Cobb a képernyő alján egy Go útvonalat fut, Cook legközelebb a falhoz a túloldalon egy deep crossing route-ot, a két felső elkapó pedig post útvonalakat futnak. A védelem Cover-2 prevent defense, azaz minél hátrébb próbálják védeni a first down vonal közeli zónákat két hátsó safetyvel és 5 további zónázó játékossal. Ott van kicsit megkavarva a történet, hogy csak hárman mennek pass rush-ra négy helyett és Durant “Spy”-t játszik, tehát ő az irányító mozgását fogja követni, nehogy fusson a labdával vagy ha kimozog a zsebből, akkor meg tudja zavarni.

Nézzük meg közelebbről is ezt a Spy dolgot és a falakat.

Extra érdekességet visz a játékba, hogy Lane Taylor, a Packers bal oldali guardja nem is törődik a pass rusherekkel, egyből kimozog balra, hiszen tudja, hogy Rodgers is oda fog tartani a snap után. Ezzel együtt pedig nyilván Durant is arra fog mozogni, így Taylornak ott kell megvédenie irányítóját a Spy-jal szemben.

Na és innentől már csak Rodgers zsenialitásán múlik a játék, hiszen kifelé, rosszabbik oldalára mozogva kell valakit megtalálnia jó messzire. Ezt a 36 yardos labdát pedig olyan látszólagos könnyedséggel dobta meg, hogy az valami elképesztő. Pedig erre nem sok irányító képes a ligában. Rodgers viszont az egyedüli, aki ezt rendszeresen megcsinálja.

#2 Dez Bryant első TD-je

Sokat gondolkodtam, melyik legyen a másik kiválasztott játékom, a kimaradókról ejtek 1-1 mondatot, hogy visszanézhessétek. Nagy versenyben volt Witten első rájátszásbeli TD-elkapása, hiszen elképesztően jól adta el ő maga a play actiont és a linebackerek is nagyon megették. De ezt inkább videón lehet megnézni és megmutatni, mintsem felrajzolva a “mágnestáblára”. A másik esélyes Rodgers read-option játéka volt, ahol Lawrence-nek még csak a tudatalattijában sem fordult meg, hogy Rodgers megtarthatja a labdát, így A-Rod a szokásos read-option játékokhoz képest jóval előbb döntött úgy, hogy nem adja át futójának és megfutja maga a first downt.

Végül Dez első TD-elkapását választottam, mivel ez kicsit fordulópontja volt a dallasi támadásoknak, ekkor sikerült a kvázi három hetes pihenés általi rozsdát levakarni magukról. Az állás 21-3 volt, szinte kötelező volt TD-t csinálni ebből a drive-ból, különben elúszhatott volna már a félidő előtt a találkozó.

A támadók részéről Dez és Butler Go route-ot futnak, Elliott egy Angle route-ot a falat megkerülve checkdown opciónak. Witten először kicsit meglöki (chip) az egyik védőt (Pepperst), hogy ő lassabban érhessen az irányítóhoz, majd késleltetve kimegy a flatbe. Beasley-ről nehéz megállapítani mit szeretett volna, nehezen hagyta el a line of scrimmage-et, aztán valami slant szerűt szeretett volna futni, de addigra már Prescott elpasszolta a labdát.

A védők részéről cover-1-et láthatunk, tehát a cornerek embert fognak, egy safety felel a teljes hátsó zónáért, ráadásul egy plusz blitzelő játékossal vágtak neki a játéknak és mivel Elliott útvonalat futott, ezáltal egyel több védő nyomult Prescottra (6), mint ahány támadófalember védte őt (5), habár Elliott teljesen üresen maradt később. Ami viszont már a snap pillanatában biztos volt Prescott számára, hogy Dez Bryant egy az egyben lesz őrzőjével, Gunterrel, amit pedig vétek lenne nem kihasználni.

A fenti képen látszik, hogy több védő van, mint támadó, illetve az is, hogy Witten hogy blokkolja meg rövid időre Pepperst, akinek ezután teljesen esélytelen, hogy az irányító közelébe érjen. A blokkolatlanul érkező védőt pedig pirossal jelöltem, Elliottot, akit pedig nem fog majd senki, zölddel. És akkor nézzük meg ugyanezt a helyzetet a passz pillanatában.

Végül pedig nézzük meg madártávlatból a passz pillanatában mi volt a helyzet. Elliott ugyebár üresen, mint checkdown célpont, Dez pedig egy az egyben már a snap óta és ahogy mondtam, ezt vétek lenne nem kihasználni. Prescott pedig tökéletes időzítéssel, az utolsó pillanatban – amikor épp a földbe döngölik – teszi oda kiváló elkapójának a labdát, tökéletesen.

Holnap Leonidasz tollából érkezik a két AFC-s divisional mérkőzésről is néhány jelenet elemzése, mindenképp csak ajánlani tudom már előre is. Aztán ha jó lesz a fogadtatása, akkor jövő héten is jelentkezünk a rovattal.