Draft-értékelő – a Vikes szűkös erőforrásokból építkezik

Első körös pick nélkül, viszont kevés égető hiánnyal érkezett el Rick Spielman GM számára a draft. Szükség volt egynéhány OLine emberre, esetleg egy jó értékű futóra és elkapóra. Ezt nagyjából sikerült összehozni, és így azért szép reményekkel indulhat el a csapat a 2017-es úton. 11 választást ismertetünk most, igaz nagyobb részüket a hátsó körökből.

Választottak:

2/41 Dalvin Cook, RB, FSU

3/70 Pat Elflein, C, Ohio State

4/109 Jaleel Johnson, DI, Iowa

4/120 Ben Gedeon, LB, Michigan

5/170 Rodney Adams, WR, South Florida

5/180 Danny Isidora, G, Miami (Fla.)

6/201 Bucky Hodges, TE, Virginia Tech

7/219 Stacy Coley, WR, Miami (Fla.)

7/220 Ifeadi Odenigbo, EDGE, Nortwestern

7/232 Elijah Lee, LB, Kansas City

7/245 Jack Tocho, CB, NC State

Dalvin Cook érkezett első húzásként az Eagles elé felcserélve, ami hatalmas steal. Korábban még top10-be is várták, viszont a rossz Combine és egy balhés baráti kör egészen a 41. helyig tolta őt. Rossz blokkolás mellett is képes yardot szerezni, és elkapóként is működik. Ezzel veszélybe is került Murray helye első futóként. Cooknak a látását hozzák fel legnagyobb erősségeként, mindig kiszúrja a lehetőségeket maga előtt, igazi anti-Trent Richardson. Pat Elflein centerként abszolút hiányposztra érkezett, aki van, az öreg vagy béna. Korábban guardként játszott, így bevethető lesz akár mindkét pozíción, a preseasonben és az edzéseken abszolút jó eséllyel indul kezdő helyért, igaz míg különféle futásblokkolási sémákban nagyon pengének tűnik, passzvédelemre kell azért gyúrnia.

Jaleel Johnson személyében találtak maguknak egy szolid belső falembert, aki Sharrif Floyd kétséges jövője miatt könnyen kiharaphat egy nagyobb falatot a DEF snapekből. Ben Gedeon egy semmilyen választás, futás ellen jó, ahogy a visszavonult Greenway is volt. Rodney Adams húzása kicsit érthetetlen, nem sokkal jobb az UDFA-szintnél. Danny Isidora viszont pompás falember, egy körrel előrébb várták, hogy kihúzzák, és akár még idén kezdő lehet a csapatban. Bucky Hodges egyből a kedvencem, két méter magas, közel 120 kiló. Drabális állat, kevés olyan LB vagy CB lesz, aki fizikálisan fel tudja tartóztatni. Sok mockban a második napra várták, így igazán jónak értékelhető a húzás. A kéztechnikája viszont nem annyira ügyes, így nagyon rá van szorulva a passzok pontosságára (amiben mind Bradford, mind Teddy ligaelit). Stacy Coley várhatóan nem lesz csodaelkapó, számtalan helyen lehetett olvasni, hogy egész egyszerűen nem a játék az élete, nem tesz bele mindent. Számos GM-nél pont ez a legfontosabb szempont egy játékosban, úgy látszik, itt nem így megy. Ez egy kifejezetten rossz húzás volt, amit viszont Ifeadi Onedigbo és Elijah Lee húzásával kijavítottak. Előbbi egy rettentő atletikus passzsiettető, utóbbi pedig egy kicsit korábbra várt coverage-LB. A végére maradt Jack Tocho, aki parádés évet futott, viszont más csapatnál nem vagyok benne biztos, hogy tudnák használni. Zimmer egy igazi istenként képzi az ifjú cornereket, meglátjuk, belőle mit tud kihozni, ami biztos, hogy nem lesz egyből kezdő, mivel a Rhodes-Newman-Waynes-Alexander kvartettel kell majd küzdenie játékidőért, ráadásul slotban is sokszor LB áll a támadókra.

Értékelés:

A Cook-picket vannak, akik a draft legjobb választásának tartják. Az biztos, hogy a Cook-Isidora-Hodges trió minden pénzt megér, és ugyan van néhány világtalan pick, a draft után inkább azt látni, hogy sikerült megoldani a gondokat. Ha a futókat és az O-falat összekapják, igazán jó lehet visszagondolva ez a draft. De ez így is egy B