No Huddle, No Mercy. Pats win.

Ki más is lehetne méltóbb arra, hogy egyszerre törje meg a Madden-átkot, az MVP-átkot és a legtöbb yardot passzoló irányító átkát, ha nem Tom Brady? Ez az identitászavaros állatkerti csürhe pedig pont megfelelő lesz arra, hogy ismét asszisztáljon a Patriots címvédéséhez.

A Jim Schwartz lufi

Ahhoz, hogy a Patriots darabjaira szedje az Eagles védelmét nem kell semmi extrát csinálni, csak azt, amit általában a Schwartz által irányított védelmek ellen. A Patriots és Brady ugyanis rendkívül produktív volt Schwartz védelmei ellen a múltban. Legutóbb ugyan 2014-ben találkoztak egymással releváns mérkőzésen, de az Eagles védelmi koordinátora tulajdonképpen ugyanazt a sémát használja, amit mindig is, csak az emberállomány más.

Patriots offense vs Jim Schwartz defense (as DC or HC)

2002: TEN 24; NE 7
2003: NE 38; TEN 30
2003 PO: NE 17; TEN 14
2006: NE 40; TEN 23
2010: NE 45; DET 24
2014: NE 37; BUF 22
2014 BUF 17; NE 9 (Patriots rested starters in finale)

— Rich Hill (@PP_Rich_Hill) January 22, 2018

A mérkőzésen rendkívül fontos lesz, hogy a Patriots hogyan tudja megoldani a harmadik kísérleteit a támadóoldalon. Nem kell sokat gondolkodni azon, hogy ezen játékok során a leginkább Rob Gronkowski kerülhet előtérbe. Egy 3&5 szituációnál vagyunk, Gronkowskival szemben egy safety, név szerint Aaron Williams áll fel, aki a középre mozgó tight enddel képtelen felvenni a versenyt.

A következő playben szintén Williams próbálja megállítani Gronkowskit, ebben az esetben már sokkal közelebb áll fel a tight endhez a safety. Gronk azonban egy slant route-tal könnyedén veri meg egy az egyben őrzőjét. Schwartz és a Buffalo egész mérkőzésen képtelen volt Gronkot megállítani, akár embereztek, akár zónáztak, a Patriots könyörtelenül használta ki a leggyengébb pontot is.

Most pedig ez egyértelműen a linebacker sor, illetve a középső zónák. Ugyanis az Eagles hiába rendelkezik egy jó védőfallal, a pálya hátsóbb területei könnyen sebezhetők. A Patriotsnak pedig megvannak a megfelelő fegyverei a középső területeken levő mismatchek kihasználásához. Gyors running backek, Gronkowski és zseniális slot elkapók. Ennek különösen Nigel Bradham ihatja meg a levét, aki a legtöbbször találkozik majd a lendületből jövő slot elkapókkal és running backekkel.

A slot elkapók közé tartozik az a Danny Amendola, aki idén abszolút nyerőembernek bizonyult eddig és Brady egyik legbiztonságibb célpontjává vált. Az utóbbi 53 felé szálló, elkapható labdából, mind az 53-at elkapta, értelemszerűen ez a leghosszabb jelenlegi sorozat az NFL-ben. Továbbá idén egyedül neki több harmadik downos elkapása van (24), mint a csapat többi elkapójának összesen (23). Illetve nagy meccse lehet Chris Hogannek is, aki most már semmilyen apró nyavajától nem szenved, így Jalen Millsszel azt csinálhat, amit nem szégyell.

A Patsnél tulajdonképpen a running backek is elkapók, többnyire ebbéli képességeikkel tűnnek ki a fontos mérkőzéseken. A közvélemény azt mondja, hogy a Patriotsnak a levegőben kell megnyernie ezt a mérkőzést, azonban nem szabad teljesen feladni a futást. Futójáték esetén ugyanis a pass rushereket alapból kiveszik a játékból, Brady ez idő alatt is pihenhet, továbbá csak így lehet elhitetni az ellenféllel a play actiont.

Hogyan lehet eredményes futójátáka a Patsnek?

A válasz erre pofon egyszerű: 12-es és 21-es felállásokkal. Ahogyan a Jaguars ellen fontos volt, hogy Paul Posluszny minél többet legyen fenn a pályán, most az a lényeg, hogy Patrick Robinson, aki a szezon végére a különböző statisztikák alapján a liga negyedik legjobb slotcornerévé nőtte ki magát, minél kevesebbet legyen fenn. Ezt pedig azzal lehet elérni, hogy az Eaglest folyamatosan három linebackeres felállásokra kell kényszeríteni. Kendricks és Bradham mellett igazából nincs is komoly harmadik LB a csapatnál. Ellerbe sérüléssel bajlódik, Goode pedig tulajdonképpen nem játszik a rájátszásban. Ráadásul mindkettő tulajdonképpen hasznavehetetlen a play actionok során, úgyhogy nem marad más megoldás, mint Malcolm Jenkinst feltolni linebackernek.

Innentől pedig teljesen mindegy, hogy a Patriots melyik nagyemberét teszi fel a pályára, Dwayne Allent vagy James Develint, blokkolásnál abszolút fölénybe kerül a Patriots. Futójátékok során a New Englandnek egyértelműen a jobb oldal felé kell vennie az irányt. Cox és Graham a bal oldalról támadnak mindig, a túl oldalon viszont minőségbeli romlás van hozzájuk képest, hiszen sem Longnak, sem Currynek, sem Jernigannek nem tartozik az erősségei közé a futásmegállítás. Ha Solder mellé feláll még Gronk blokkolni, valamint áthúz a guard Mason is vezető blokkolóként, akkor a Patriots nagyon nagy fölénybe kerülhet a belső futások során.

Ha pedig a futójáték működik, hihetővé válik a play action és a rövid játékok is ülnek – legyen az akár running back screen, akár a linebackerek közé vágott passz – akkor jöhet az igazi darálás.

No Huddle, No Mercy!

Ha valamivel nem tud kezdeni az Eagles semmit, az a No Huddle. Varázsütésre beszakad a teljes védelem. Ebben pedig a Patriots utánozhatatlan.

Az Eagles védelme Huddle és No Huddle ellen:

Tom Brady 2017-ben:

A legalulértékeltebb játékos

A Patriots védelme szépen lassan, csak összeszedi magát. Nem mondom, hogy ez egy zökkenőmentes folyamat volt, de a rájátszásra valahogy csak megérkezett a pass rush, Gilmore a playoff legjobb cornerbackje és a mérkőzés közbeni változtatások is nagyon ülnek. Patricia nagyon jól méri fel, hogy miben hibázott a mérkőzés elején és nagyon rugalmas a gameplant illetően. Ha kell, mindent egy lapra feltéve küldi el a cornerbackeket mindkét oldalon blitzelni, ha kell Jordan Richardsot hibrid LB-nek használja stbstb.

És ha kell, akkor azt mondja Patrick Chungnak, hogy pusztíts. Ő pedig gond nélkül teszi mindezt. A Patriots safetyjének egészen kiváló szezonja van és talán pályafutása legmegbízhatóbb teljesítményét teszi le idén arra a bizonyos asztalra. Chungnak tulajdonképpen egy feladata van: állítsa meg az ellenfél tight endjeit. Az Eagles ellen erre különösen szükség lesz, hiszen a Patriots leggyengébb pontja az Eagleshöz hasonlóan a linebacker sor, Chung pedig rengeteg terhet vesz le Van Noyék válláról a tight endek elleni védekezésben. A Patriots safetyje egész szezonban meccsenként 1,3 elkapást enged mérkőzésenként, 77.0-ás passer ratinggel dobálnak a tight endek felé abban az esetben, ha Chung védekezik rajtuk.

Az Eagles passzjátékának legkomolyabb fegyvere Zach Ertz, így kettejük összecsapása alapjaiban határozhatja meg a játék képét. A Patriotsnak több lehetősége van arra, hogy kiszedje a Philly tight endjét. A Titans ellen erre láthattunk nagyon eklatáns példát.

A Tennessee három WR-rel, egy TE-vel és egy RB-vel áll fel, a Patriots pedig hat defensive backkel. Jól látható, hogy mindenkinek megvan az embere, a cornerbackeknek és a linebackernek egyaránt. A két safety sárgával bekarikázva, Chung és Harmon egyszerre tudja akár kettőzni, akár közrefogni a tight endet (narancssárga karika). Vagyis a Patriots ebben a szituációban egyszerre emberezhet, miközben Harmon és Chung a pálya két szintjén is semlegesíthetik a tight endet, mindennek tetejébe pedig a hátsó safety is besegíthet arra az oldalra, amelyiken az ellenfél elkapója jobb helyzetbe került. Ezzel a szituációval vélhetően gyakran találkozunk majd.

Itt te nem mész át!

Matt Patricia védelme az általános tendenciákat tekintve is folyamatosan javul meccsről-meccsre, ez pedig a Super Bowlon ki is csúcsosodhat. Az Eagles ugyan most kapaszkodhat abba, hogy a Jaguars ellen volt pár RPO játék, amit megevett a védelem, de mint kiderült, a hajukra kenhették. A Pats harmadik kísérletek során már csak 36,7%-ban enged first downt az ellenfélnek. Ezek a játékok rendkívül fontosak lesznek, hiszen ha az Eaglesnek engedi a New England, hogy kontrollálja az órát, akkor Bradynek tulajdonképpen csak a passzjáték marad, mint egyetlen elképzelhető opció. És ugyan No Huddle-lel mindenkit be lehet horpasztani, a védelemnek is hozzá kell tennie a magáét ahhoz, hogy a történelem megismételje önmagát és a Patriots ismét címet védjen.