A jövő sztárjai – Baker Mayfield

Az idei draft egyik legellentmondásosabb figurája Baker Mayfield. Tehetsége és potenciálja alapján nem kérdés, hogy az egyik legfényesebben csillogó prospect, a sok irányítóhiányos csapat miatt pedig nem kérdés, hogy nagyon hamar el fog kelni. Ugyanakkor ott lebeg felette Damoklész kardja, problémás személyisége miatt ugyanis sokan Manzielhez hasonlítják. Nehéz igazságot tenni az ügyben, mi egyelőre bemutatnánk, kiről van szó.

Kezdjük mindjárt az elején. Mayfield karrierje ugyanis álomszerűen indult. 2013-ban a Texas Techen kezdett és első évében mindjárt megkapta a kezdő irányító posztját. Ez nagy megtiszteltetés volt számára és sokan féltették is a mély víztől. Az aggodalmak azonban gyorsan szertefoszlottak, Mayfield az első egyetemi meccsén 413 yardot passzolt és 4 touchdownt szerzett. Már ekkor látszott, hogy nincsenek gondok a magabiztosságával. Az évet 5-0-val kezdte a csapata, de ekkor jött az első pofon. Megsérült és Davis Webb került a helyére. A szezon végén ugyan visszatért és a sérülés nem hátráltatta túlzottan, de ekkor jött a következő csapás. Az egyetem ugyanis túladott rajta és Oklahomában kötött ki. Az indok pedig az volt, hogy nem megfelelően kommunikált az edzőivel és nehezen kezelhetőnek találták. Ez az első év tökéletesen megmutatta, mit várhatunk Mayfiledtől. Egy magabiztos, győztes mentalitást, ami ugyanakkor problémákat generálhat a személye körül, mert hajlamos átlépni a határokat.

A kicsit hosszabb bevezető után térjünk vissza a jelenlegi Mayfieldre és nézzük meg, hogy miért lett annyira kapós az idei drafton. Első ránézésre Mayfield nem a scoutok álma. Irányítóhoz mérten alacsony, nem egy Russell Wilson szintű 1,80 méter, de az 1,85 sem az ideális testmagasság ezen a poszton. Szerencséjére Wilsonhoz hasonlóan ő is mobilis irányító, habár közel Sem olyan atletikus, mint a Seahawks vezére. Karja nem kimondottan erős, így a mély labdákat nem tudja csak vállból megdobni, de nem is annyira törékeny, mint egy tipikus zsebirányító.

Pontosságát nem érheti kritika, bőven jobb, mint a jelöltek többsége, persze kisebb hibái akadnak. Mély passzoknál hajlamos a pontatlanságra, ami főleg karerejének számlájára írható. Középtávoli dobásoknál pedig a lábmunkája miatt csúszik be egy-egy pontatlanabb dobás. Azt tudni kell Mayfieldről, hogy nagyon ügyesen kezeli a nyomást a zsebben, simán kikerüli a pass rusherek támadását, de ha szimplán a mozgását nézzük a zsebben, scramble nélkül akkor azt érheti kritika. Nem mindig áll bele megfelelően a dobásba, sokszor nem támaszt ki erőteljesen és ennek köszönhető a kisebb pontatlanság.

Ha menekülnie kell, akkor már bőven jobb az átlagnál. Futásból viszonylag magabiztosan passzol, nem jön zavarba a rárontó ellenfelektől és higgadtan oldja meg a kigondolt feladatot. Hasonló az eset bootlegek esetében is, természetesen engedi el a passzt, de ilyenkor jobb, ha nem kérünk tőle 10-15 yardnál távolabbi bombákat. Azt érdemes tisztázni, hogy Mayfield mobilis irányító, de legtöbbször scramble miatt kellett futnia, nem azért mert rá hívtak direkt támadást. Nem megoldhatatlan feladat számára egy-egy futás, de nem egy Cam Newton fél szerepkörre találták ki.

Irányítóknál fontos a jó olvasási képesség is, ebben pedig szintén elég elsőrangú Mayfield. Elsősorban a safetyk mozgását olvassa nagyszerűen, sőt olykor-olykor meg is téveszti őket a szemével. Nagyszerűen használja ki a linebackerek agresszióját is, a helyükre löbbölt labdákkal. Természetesen mint minden rookie-nak, neki is vannak hiányosságai olvasás terén, de újonchoz képest mindenképp kiemelhető.

És akkor most értünk el Mayfield valódi pozitívumaihoz. A fiatal irányítót ugyanis elsősorban belső tulajdonságainak egy része teszi jobb prospecté, mint a class többi játékosát. Először is Mayfield rettentően kreatív. Rendesen végigmegy az olvasásian, de ha egyik elkapója sem megjátszható, akkor rögtön talál megoldást a helyzetre. Ez lehet akár egy futott first down, de akár egy gyors RB check down is. Ezen kívül rendkívül higgadt, ahogy már említettem is. Ez meglátszik abban is, hogy képes végigmenni minden célpontján, mielőtt beleerőszakolná magát egy rossz döntésbe, másrészt abban is, hogy nem pánikol, ha nyomás van rajta.

Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Mayfield ugyanis kiváló vezéregyéniség is. Képes magára venni a komplett támadósort és meccseket nyerni, ha nem megy a többi csapatrésznek. Ebben elsősorban a magabiztossága segíti, ami eléggé felértékelődött az utóbbi években egy irányítónál. Ezen kívül agresszív játékstílus jellemzi, ha két opciója van, akkor a kevésbé konzervatív, kicsit kockázatos, de nagyobb kifizetést ígérő lehetőséget választja. Ezek összesége eredményezi, hogy egy igazi alfahím, akit csapattársai követnek a végsőkig.

A személyiségének azonban van árnyoldala is. Mint sok fiatal, magabiztos QB, ő is kicsit konok és önfejű. Nem véletlen, hogy már az első sikeres éve után túladtak rajta, mert nem jött ki az edzőivel. Nem minden esetben kifizetődő a fellengzős, sokat akarok markolni attitűd. Hajlamos túlpörgetni magát és tiszteletlenül megnyilvánulni. Nem véletlen a Manziel párhuzam se. Sajnos nem csak az on field viselkedés, de az off field dolgai is megkérdőjelezhetőek. Ez pedig nagyobb red flag, mint bármi vele kapcsolatban. Azt már tudjuk, hogy Manziel esetében hiába reménykedtünk, a sokadik eset után sem tanult a hibájából, akkor Mayfieldnek el kellene ezt hinnünk?

Ha ezen túllépünk akkor már csak kisebb negatívumokat lehet vele kapcsolatban felhozni, mint például, hogy nem pro offense-ből, hanem spread offense-ből jön, így valószínűleg elsőre szoknia kell még a dolgokat, de ha olyan csapat húzza, aki kicsit rászabja a playbookot, akkor ezt a hátrányt még előnnyé is lehet kovácsolni.

Összességében a friss Heisman győztes irányító egy ultratehetséges, csiszolatlan gyémánt, aki a tavalyi classból Watsonhoz hasonlítható, mind játékában, mind mentalitásában. A magabiztosság és a győztes attitűd nem tanítható, a hibái pedig mind fejleszthetőek. Az egyetlen igazán nagy kérdés szerintem, hogy tudja-e majd éretten kezelni a helyzetet. Sok múlik az edzőkön is, de az ő fejében dől el a dolgok lényegi része. Valószínűleg a top5-ben fog elkelni, az viszont jó kérdés, hogy melyik csapat lesz az, amelyik lecsap rá. Mindenesetre szerintem nem lesz könnyű dolga, mert az első ötben húzó csapatok közül, jelenleg a Giants vagy a Jets vezetését tartom arra alkalmasnak, hogy megregulázza. Mindenképpen egy olyan csapatban lenne jó helye, ahol vagy egy erős edzői gárda van és/vagy a támadósort teljesen az ő képére lehetne mintázni.