Richard Sherman visszatér Seattle-be – a San Francisco 49ers játékosaként. A franchise – talán nem túlzás ezt mondani – legikonikusabb alakja ellenfélként lép pályára a CenturyLink Fielden, ami természetesen a felszínre hozta a cornerback távozását a városból.
Doug Baldwin már az egyetemen is együtt játszott Shermannel, így nem csoda, hogy nagyon jó viszony alakult ki közöttük. A cornerback távozása sem volt akadálya annak, hogy rendszeresen beszélgessenek, és nyilván az egymás elleni összecsapásuk most külön beszédtémát igényelt. Sherman elmondta a héten egy interjúban, hogy nem számított arra, hogy sérülten kivágja őt a Seahawks, de megtették, és ez rendkívül fájt neki. Baldwin sem gondolta, hogy ez megtörténhet.
Hogy őszinte legyek, ez az egész baromi sz*rul ért véget. Nagyon szerettem volna, ha itt marad és ennél a szervezetnél játssza végig pályafutását, úgy gondolom ez járna neki. De ez a sport egy üzlet, és így alakult a helyzete, ami valahol bosszantó.
– mondta az elkapó.
Nos, mint ahogy azt a történelemből tudjuk, az Achilles-ín szakadást szenvedő játékos a márciusi kivágását követő másnap már a San Francisco 49ers játékosa lett, hiszen John Lynch azonnal lecsapott a klasszis cornerback játékjogára. Sherman a visszatérést annyival kommentálta, hogy jó érzés lesz megint Seattle-ben játszania és sok ismerős arccal találkoznia, de a foci az foci, és csak arra fog koncentrálni. Ugyanakkor elővették a már korábban is pedzegetett témát, miszerint Russell Wilson volt az atyaúristen a Seahawks öltözőjében, és ez sok játékosnak nem tetszett.
Nem volt különösebb kapcsolatom Russellel. Csapattársak voltunk a franchise legsikeresebb időszakában, ennyi.
Mikor Wilson és a Seahawks remek formája került terítékre, hozzátette, hogy látta már őt 5 interceptiont is dobni egy meccsen, szóval nem kell tőle megijedni már a meccs előtt napokkal. Pikánsnak ígérkezik tehát az NFC West csoportrangadója.
Amióta a nagy szájú Sherman-Thomas-Chancellor trió nem rontja a levegőt az öltözőben, azóta megindult a csapat és a PO biztosnak tűnik, míg tavaly ez nem jött össze. Persze tudom, hogy ez elsősorban a fal miatt van így, de tökéletesen megmutatja, hogy mennyire nem olyan nagy a szerepe fent említett triónak, mint ők azt gondolták.
Azért egy Kam Chancellor sokkal többet ért mint Sherman a vége felé. Én nem gondolom, hogy Thomas és Chancellor rontotta volna a csapat szellemet, inkább az edzői stáb engedte el gyeplőt nagyon és most tudatosult bennük ez. Ezért vagyunk most megint topon, de azért én nem bíznám el magam, mert általában pont egy 9ers vagy Cardinals ellen szoktunk nagyon lefagyni és nevetséges módon kikapni. És mostanság már a hazai pálya se segít úgy mint régen.
Chancellor annyira rossz hatással van a többiekre, hogy most is ott van végig az oldalvonal mellett és segít. Néha még a támadóknak is súg az ellenfél defenseről. Mekkora bomlasztó egy ember…
Ennyi! :) Szerintem mindig is egy apaszerű egyéniség volt a csapatnak.
A Chancelloros megjegyzésért ezúton is elnézést kérek. Az ő jelenlegi helyzetét rosszul ítéltem meg. Bennem még a 2015-ös követelése van meg, amikor valamit szerződés módosítást akart.
Hát Thomas biztos nem segített azzal, ahogy új szerződést akart. De úgy az egész helyzetet nem értettem. Pontosan tudta, hogy a nagy safety szerződések korának kezd vége lenni, ő meg ráadásul 30 lesz jövőre. Erre a csapatot kezdte szapulni, hogy miért nem tisztelik meg azzal, hogy új szerződést kapjon.
Én örülök, hogy Sherman elment, a Wilsonos megjegyzeseivel csak bomlasztotta a csapatot. És Thomas viselkedése is elég gáz. Elszállt velük a ló. És az NFL-ben sokszor többet ér az, hogy fizikálisan mit bírsz, kvázi mennyire vagy sérülékeny, minthogy mekkora tehetség vagy. A mostani fiatalok alatatosabbak sokkal. Ők még hiába tehetségesek, ha minden szezonban leserulnek gyakorlatilag.