A Packers lett az első csapat, amelyik megtalálta az új főedzőjét: a Titans korábbi támadókoordinátora, Matt LaFleur kapta meg az állást. A 39 éves szakember annak a fiatal, új, támadószellemű generációnak a legújabb tagja, ami kitermelte Sean McVayt és Kyle Shanahant is, ráadásul mindkét támadóguruval dolgozott már együtt, így papíron jó választásnak tűnik. A Titansben látottak alapján ugyanakkor vannak kételyek vele kapcsolatban.
LaFleur abszolút offense-szellemű edző, egész karrierjét a támadóoldalon töltötte. Játékosként ugyan nem vitte sokra –az egyetemen három évig elkapót, három évig pedig irányítót játszott –, de a tapasztalatait remekül fel tudta használni az edzői pályafutásának beindításához.
2002-ben fejezte be az egyetemet, egy évvel később pedig már a Saginaw Valley State egyetemén volt asszisztens edző, majd a Central Michigan, Northern Michigan és Ashland egyetemein mászta meg a szamárlétrát, egészen támadókoordinátorig vitte. 2008-ban felfigyelt rá Gary Kubiak és elvitte a Texanshoz, 2010-ben pedig már a Redskinsnél volt QB-edző. Négy évig volt Washingtonban, utána dolgozott a Falconsnál és a Ramsnél, tavaly pedig kinevezték a Titans támadókoordinátorának.
A legjobbakkal dolgozott együtt
LaFleur a kiváló támadó-szakembernek tartott Gary Kubiak kezei alatt dolgozott NFL-es karrierje elején, majd együtt dolgozott évekig Kyle Shanahannel és Sean McVayjel. Utóbbi különösen sokat nyom a latba manapság, a Rams teljesítményét látva mindenki borzasztóan kapós lett, akinek csak egy kicsi köze is van McVayhez. LaFleur 2017-ben volt a Rams támadókoordinátora, de a játékhívásokhoz nem sok köze volt, Goffék idei produkciója pedig ékes példája annak, hogy ki is a csapat sikerének legfőbb kovácsa.
Ezzel együtt sem veheti el senki LaFleurtól, hogy a legjobb szakemberek mellett tanulhatott, ráadásul olyan irányítókkal dolgozott együtt, mint Matt Schaub, Donovan McNabb, Robert Griffin III, Kirk Cousins, Matt Ryan, Jared Goff és Marcus Mariota. Schaub, Cousins, Ryan és Goff tipikus zsebirányítók, McNabb, Griffin és Mariota pedig mobilisebb QB-k, vagyis LaFleur gyakorlatilag mindent látott már, amit irányítótól látni lehet.
A Titansszel már nem ment, de Rodgers így is leokézta
A rengeteg tapasztalat ellenére LaFleur titanses kalandja nem sikerült olyan jól, mint ahogy azt várni lehet. Gyakorlatilag semmivel sem sikerült többet kihoznia a Titans támadósorából, mint az ultrakonzervatív és végtelenül kiismerhető Mike Mularkey-nak, erre a teljesítményre pedig Mariota inkonzisztens egészségügyi állapota sem magyarázat (nem mintha Mariota bármikor is teljesen egészséges lett volna korábban).
Warren Sharp adatai szerint a Titans az esetek 56 százalékában futtatta a labdát a korai kísérleteknél, és mindössze 44 százalékos sikerességet tudott felmutatni (a sikeresség azt jelenti, hogy a 1. downhoz szükséges yardok 40-60-100-100 százalékát megtette-e a csapat 1-2-3-4. kísérletre). A Tennessee offense-e volt az egyik legkevésbé hatékony az egész ligában (22.), míg feltett pontokat nézve csak a 27. (19,4) volt a csapat. Ahogy arra is elég nehéz magyarázatot találni, miért kellett eltelnie a fél szezonnak ahhoz, hogy LaFleur rájöjjön arra, hogyan tudja hatékonyan használni Derrick Henryt.
A titanses produkció tehát egyáltalán nem mutat jól az önéletrajzban, ugyanakkor Aaron Rodgers és a Packers skillplayerei messze jobb alapot nyújtanak a kreatívabb, frissebb, az újabb trendeknek megfelelő koncepciókhoz. Ráadásul LaFleurt nem nevezték volna ki, ha Rodgers nem okézza le, így vélhetően nem kell majd attól tartani, hogy az esetek nagy részében a Packers majd kiismerhető, és messze nem hatékony középső futásokkal próbálja meglepni az ellenfeleit.
Továbbá LaFleur állítólag hajlandó megtartani védelmi koordinátornak Mike Pettine-t, ami fontos szempont volt a Packersnél, illetve Joe Philbint is marasztalná, mint támadókoordinátort. Ez utóbbi azért fontos, mert az idény közben ideiglenes főedzővé előléptetett szakembert imádja Rodgers, és bár ezt nyilván senki nem fogja elismerni, egyértelmű, hogy a klasszis irányító a legfontosabb tényező a képletben (hogy ez jó vagy sem, azt mindenki döntse el maga).
Mit várhatunk LaFleurtől?
Elsősorban kreativitást. Vélhetően sokszor láthatjuk majd a Packers játékosaitól, hogy mozognak a snapek előtt, ezzel is segítve Rodgersnek olvasni a védelmeket (McCarthy legendásan ódzkodott ettől). Továbbá sok lesz vertikális útvonalakra épülő játék – az ultrabiztonságosan játszó Rodgers azokat úgy is szereti –, persze kiegészítve könnyen megjátszható, rövidebb route-okat futó elkapókkal. A Titansből kiindulva pedig rengeteg run-pass option (RPO) játékot fogunk látni.
Az RPO a zone-read mondhatni továbbfejlesztett, átalakított változata, ahol a futó-opció mellé egy passz-opció társul. Ez röviden annyit tesz, hogy ekkor az irányító a snap után (vagy akár már a snap előtt) eldönti, hogy a védelem mozgása alapján milyen játék fog következni. Erről kvázi csak ő tud, a falemberek futáshoz blokkolnak, az elkapók pedig útvonalat futnak, a QB pedig eldöntheti, hogy az így kialakult helyzetben passzoljon, vagy inkább odaadja a labdát a futónak (a koncepció előnyeiről és hátrányairól bővebben ITT írtunk).
Ez Rodgersnek nagyon feküdhet, olyan szintű szabadságot és kreativitást biztosíthat a számára, amire Mike McCarthy alatt nem nagyon volt példa. Ugyanakkor attól, hogy valaki fiatal, kreatív és ismeri McVayt, illetve Rodgers is rábólintott, még nem biztos, hogy jó lesz főedzőnek. McVay is azért tud ilyen sikeres lenne, mert kiváló szakembereket (Wade Phillips – DC, Aaron Kromer – OL-edző és a futójátékért felelős edző) gyűjtött maga köré, illetve jól menedzseli a csapatot. Ebben LaFleurnek sok rutinja nincs, a felelősség korábban mindig másé volt, a Packersnél pedig nem formálhat semmit a saját képére, ráadásul azonnal eredményeket kell majd felmutatnia.
A Packers döntése védhető, de egyelőre nehéz megítélni, hogy azért választotta-e LaFleurt a csapat, mert őt gondolják a lehető legjobb elérhető edzőnek, vagy azért, mert maradéktalanul hajlandó bevállalni olyan dolgokat, amiket előre kikötött a csapat és Rodgers (mint amikor a Jaguars kinevezte Doug Marrone-t, mert hajlandó volt Bortlest játszatni). Kockázat van benne bőven, hisz koordinátorkodni nem jelent egyet egy csapat menedzselésével, és közel sem biztos, hogy újoncként rögtön kezelni tud egy Aaron Rodgers kaliberű játékost. Viszont összehasonlíthatatlanul több potenciál van benne, mint Jim Caldwellben vagy Josh McDanielsben, így még mindig lehetett volna ez sokkal rosszabb is.
Értékelés: B
Legfrissebb cikkeink
- Hűtőházban készültek a Saints irányítói a Green Bay-i hidegre
- Myles Garrett a valaha volt legfiatalabb százados!
- Brock Bowers már 1000 yard felett, ezen a héten meglehet a rekord is
- A szezon eleje óta törött kézzel játszik Josh Allen
- Őrülten jó meccsek Dallasban, Washingtonban, Seattle-ben és Carolinában
- A Rams tovább menetel, megszakadt a Bills sorozata, a Lions kiütötte a Bearst
- Penix bemutatkozott, a Raiders bukta az 1/1-et, simán nyert a Bengals és a Colts
- A Lionsnál bíznak abban, hogy még visszatérhetnek a sérült sztárok
- Bryce Young marad a Panthers kezdője a szezon végéig
- Újabb 49ers sztár tartja a markát egy zsíros szerződésért
- A Saintsnél megint sok a sérült, jó híreket kapott a Seahawks
- A Chiefs az egy labdabirtoklásos győzelmek királya
- Súlyos sérülést szedett össze Tank Dell
- Kik okozhatnak meglepetést a rájátszásban?
- A Chiefs legyőzhetetlen, a Ravens pedig megtörte az átkot
Legutóbbi hozzászólások
- katonadani on FK! Coin Toss – A legjobb fogadások a 16. fordulóra
- Kopi3.14 on A Falcons a szezon végén kivágja Kirk Cousinst
- FaragoT on Bryce Young marad a Panthers kezdője a szezon végéig
- Cseh Tibor on A Chiefs legyőzhetetlen, a Ravens pedig megtörte az átkot
- Cseh Tibor on A Ravens kivágja Diontae Johnsont
- Kaqxar on A Ravens kivágja Diontae Johnsont
- Cheetah008 on FK! Preview #16
- fakesz on FK! Preview #16
Az egyetlen várakozásom a HC kinevezéssel kapcsolatban az volt, hogy fiatal, új arc legyen, ez bejött szóval én kíváncsian várom, bármi lehet belőle, de semmivel sem gondolom ot nagyobb rizikónak, mint akárki mást aki szóba jött. (Harbaugh nem hiszem hogy komoly jelölt volt)
Amúgy érdekes kérdés, hogy ennyi év konzervatív játék után tud-e majd Rodgers esetleg alkalmazkodni az új semakhoz, hosszú ideig volt együtt MM-mel.
Szerintem Rodgers fogja alakítani a sémát, minden az ő kénye-kedve szerint lesz. Ami vagy nagyon jól is elsülhet, vagy nagyon gáz lesz. Én inkább itt látom a problémát.
Meg a Packers gondjait egy jó OC-vel is meg lehet oldani, ahhoz nem kell külön HC. Utóbbinak én inkább olyat választanék, aki tapasztaltabb valamivel, legalábbis döntéshozás terén, nem csak egy év van mögötte.
ARod-ban még néhány remek év simán benne van, ezt ugye idén meg is fizette neki a Packers, s ezzel összefüggésben LaFleur-nek feltehetően nem azonnal kell eredményeket felmutatnia, kiszámíthatatlan, változatos játékot, agresszív, modern gameplan-t és a fejlődés biztató jeleit viszont már annál inkább. ? Ebben láthatnak személyében potenciált sztem (is), tekintettel pedig az eddigi szakmai életútjára némi garanciát is. No, meg a kontraktus nem publikált záradékait is bizonyosan sikerült jól megbeszélni vele. ?
Nem egy Hue Jackson pedig ő garancia lett volna hogy két év múlva nagy cap spaceel és jó draft pickekkel álljon a Packers amiből ki lehetett volna hozni egy jó teamet, de elbatyarintották ???
Felemás érzelmeim vannak.
Egyrészről örülök, hogy egy új arc, új hullámú edzőt sikerült találnunk, ez ráfért az egész csapatra és Rodgersre is.
Másrészről én is épp attól félek, hogy a jelentős befolyást szerző sztárirányitonkkal nem fog tudni mit kezdeni, mert egyszerűen A-rod egobol lenyomja őt. Remélem erre mindketten rácáfolnak, A-rod alérendeli magát az edzőnek és a csapatnak (ha már MM-töl végre megszabadult), LaFleur meg tökösen beleáll a dologba és ha kell elmondja A-rodnak, hogy márpedig ezt fogjuk játszani/hívni/stb.
Harmadrészt azért valahol megértem, hogy ő rá esett a választás, végig QB-kkal dogozott, talán emiatt A-roddal is összhangba kerül.
Semmit nem lehet előre tudni, kíváncsian várom mi sül ki ebből és remélem a tehetséges fiataljaink mellé (Alexander, St.Brown, Kumerow, Jones stb.) a drafton is sikerül jó embereket hozni.
GO PACK GO!
Na erre kíváncsi leszek, de nem látom azt hogy mitől jobb az emberanyag a sajtfejűeknél mint Tenesse-ben. Oké, ott van Rodgers (hogy ez most jó vagy rossz, mindenki döntse el), az o-line cserébe sokkal gyengébb. Elkapók egy fokkal jobbak, a futók ugyanennyivel rosszabbak. A védelem sokkal rosszabb szerintem mint a Titans-nél.
Rodgers nyilván sokat dob a latba, de egyébként is jobb az az offense (erre gondoltam, a védelmekbe nem gondoltam bele, de nem feltétlenül rossz a Packersé sem), legalábbis szerintem:
– Irányító egyértelmű, Rodgers toronymagasan jobb, mint Mariota.
– Támadófal: ez is sima Packers win. A Titans két OT-je az egyik a ligában, pechjére ebben a Packers is jól áll. Bakhtiari All Pro szint és Bulaga is a jobbak közé tartozik.
– WR- szintén jobb némileg.
– RB-ben a Titans a jobb.
– TE: tudja a fene, Graham nem lenne rossz önmagában, csak eddig nem sikerült normálisan használni.
Az o-line-al egyetértenék, ha a két említett úriember ne lenne annyira sérülékeny, bár tényleg közel van egymáshoz a két fal. Rodgers tényleg jobb, de jobb-e menedzselni? (Imádom egyébként, szerintem a legjobb qb ever, de vannak sztárallűrjei). Összességében a Titans szerintem sokkal kompaktabb csapat jelenleg, jóval kevesebb hiányposzttal.
Ebben is lehet valami. Szerintem Rodgerst az egyik, ha nem a legnehezebb menedzselni az egész ligában, de ha csak szimplán az emberanyagot nézzük, akkor nálam a Packers offense jobb, mint a Titans.
De csak Rodgers miatt adom hogy az offense jobb? Azért valahol remélem hogy LaFleur beválik, megérdemelné az a csapat. Na meg akkor tényleg izgalmas lesz az a csoport. Ja és könyörgöm, valaki használja már rendesen Graham-et, rossz nézni mennyire súlytalan amióta nem a Saints tagja.
Ez a lényeg: “még mindig lehetett volna ez sokkal rosszabb is”.
Az elmúlt évek mismásolása McMarthy-val ide vezetett, hogy dupla vagy semmi edzőt kellett hozni a nem túl jó felhozatalból.